SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bármit is hallottunk az elmúlt percekben az egészségügy költségvetést érintő részeiről, azt gondolom, 2013-ban növekszik a nyomorúság az egészségügyben, a legnagyobb feszültségek ebben a költségvetési fejezetben találhatóak. A gyógyító-megelőző ellátásokra 833 milliárdot kíván fordítani a kormány, ami mintegy 8 milliárddal több, mint az idei évben. Ez nyilvánvalóan kevés lesz, annak fényében pláne, hogy az összevont szakellátási soron mintegy 4 milliárdos emelkedés van, de a hátsó indokolásokból kiderül, hogy ebből próbálják fedezni a 30,5 milliárdos béremelést. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. Akkor lehet ebből fedezni, ha nem adjuk oda a kórházi rendszernek meg a szakellátó rendszernek azt, ami nekik jár, és így tovább növekszik majd a kifizetetlen tartozásállomány. Meglenne az idei béremelés fedezete, most volt nemrégiben a zárószavazás arról, hogy itt visszamenőleg januárig béremelést kapnak az egészségügyi dolgozók. Két forrás volt itt megjelölve, az egyik a chipsadó, amiből már látjuk, nem folyik be annyi, mint amennyit terveztek, a másik pedig a kórházi rendszer átalakítása, az ebből nyerhető pluszpénz lenne. Valószínűleg nem lesz itt pluszpénz, hiszen inkább bele kellene tenni, mindenféle átszervezés, mindenféle reform először befektetéssel kell hogy kezdődjön.

Tehát én nem látom a béremelés fedezetét ebben a költségvetésben. Ezt nagyjából be is ismerték, hiszen elkezdenek arról beszélni, hogy a tranzakciós adóból sokkal-sokkal több fog befolyni, és majd itt lesz az egészségügyi béremelés fedezete, utána elkezdik azt mondani, hogy jövedéki emelés várható újra, úgyhogy nagyon várjuk, mi lesz ebből a végére. Nyilvánvalóan nem vagyunk még olyan helyzetben, hogy a következő évi költségvetést érdemben tervezhessük, korán van még ehhez, hogy érdemi számokkal elő lehessen állni. Egyébként elmondtuk már annak idején is, hogy ez a béremelés kevés, első lépcsőnek is nyilvánvalóan nagyon gyenge, pláne hogyha azt nézzük, hogy vannak olyan szakdolgozói rétegek, nem is kevés szakdolgozó, aki bruttó 3-5 ezer forintot kap. Ez nyilvánvalóan nem fogja megállítani az elvándorlást az egészségügyből. Ha már itt arról beszéltünk, hogy tömegek hagyják el az országot, és pont azok hagyják el, akik képzettek, akikre számítani lehetne a későbbiekben, a tisztelt Ház bizonyára tudja, hogy naponta három orvos ment el tavaly az egészségügyből külföldre vagy pedig a magánszférába, ezt pontosan nem tudjuk. Mindenesetre az látszik, hogy ez a tendencia egyáltalán nem állt meg. Ha ehhez még hozzátesszük ezt a kényszernyugdíjazást, amit Matolcsy miniszter úr kitalált, ha ez az egészségügyre is vonatkozik, akkor ez nem más, mint a fejre állás maga. Pont az a réteg fog elmenni nyugdíjba, amelyik a legtapasztaltabb és a legfelkészültebb. Nyilván jönnek majd utánuk a szakorvosok, és a helyükre lépnek, de a jelenlegi humánerőforrás-helyzetben az egészségügyben nem lehet kényszernyugdíjazni a 62 éves doktorokat és nővéreket.

Funkcióváltásról beszélnek sok kórház esetében, de már látszik, kilenc esetben ennek bezárás lesz a vége. Szócska államtitkár úr azzal haknizott az országban, hogy gyógyítóhely nem fog megszűnni. Hát meg fog, kilenc helyen megszűnik mindenféle ellátás, a többi helyen pedig gyakorlatilag teljesen levágják az aktív ellátást. Van olyan kórház, ahol ezt szerintem zökkenőmentesen és szakmai megalapozottsággal meg lehet tenni, de jó néhány olyan van, ahol ezt nem lehet megtenni, és óriási nagy problémákat fog szülni. Egyre-másra vannak a különböző településeken demonstrációk és aláírásgyűjtések, és jó néhány olyan város van, amelyiknek a céljával én magam is egyetértek, hiszen nem lehet úgy megvágni az aktív ellátást, hogy előtte nem hozzuk helyzetbe az alapellátást, nem hozzuk helyzetbe a mentést és a betegszállítást, és teljesen esetleges az, hogy sürgős esetekben oda fognak majd menni a betegek. Nem lehet úgy megvágni az aktív kórházi ellátást, hogy a fogadó kapacitások nem teljesen tiszták. Ismerünk olyan helyzetet, hogy a fogadó kórház, a megyei nagy kórház, amitől olyan sokat várunk, már így is túlterhelt, akár a mentésben, akár a sürgősségi ellátásban vagy a műtési kapacitásban, és ez még tovább növeli a bajokat. Nyilvánvalóan ezzel megint emelkedni fognak a várólisták, és egyáltalán nem leszünk jobb helyzetben ebben a tekintetben.

A mentés 0,5 milliárddal kap többet, ami nyilvánvalóan kevés egy olyan helyzetben, amikor 16 városban gyakorlatilag megszűnik az aktív ellátás. Az alapellátás tovább fog sorvadni, tisztelt képviselőtársak, hiszen 1 milliárddal többet kap a 2013-as büdzsében, mint a 2012-esben. Ez nagyon komoly reálérték-csökkenés, és ha ehhez még hozzávesszük, hogy az alapellátó orvosokat sújtja minden olyan adóváltozás és egyéb változás, ami a kisvállalkozókat sújtja, bezárólag egészen mondjuk, a benzinár-emelkedésig, akkor sokkal komolyabb probléma lesz. Már így is száz fölött van a tartósan és reménytelenül betöltetlen alapellátási körzetek száma, és azt gondolom, ez ilyen formában csak növekedni fog, még egyenlőtlenebb lesz a hozzáférés. A kistelepüléseken már a háziorvosi ellátáshoz is csak döccenőkkel lehet hozzáférni, és azt gondolom, egyre többet kell majd utazni a nem létező tömegközlekedéssel bizonyos ellátásokért. Ha rajtam múlna, biztos, hogy valami földrajzi alapon differenciált kártyapénzemeléssel kezdenénk az egészségügyi rendszer átalakítását. Komoly népegészségügyi erőfeszítéseket tennénk annak érekében, hogy a betegek ne is kényszerüljenek arra, hogy bejussanak az ellátórendszerbe, és költséges kórházi kezelésre szoruljanak. Biztos, hogy több pénzt kellene tenni a praxisalapba, minthogy egyelőre nem is találjuk a költségvetésben, hogy hol van ez, hiszen a betöltetlen körzetek ügyét meg kell oldani, letelepedési támogatást kell adni a fiatal orvosoknak a körzetekben, hogy az alapellátást meg tudjuk erősíteni.

Az otthoni ápolást is mindenképpen erősíteni kellene, hogy az emberek otthon tudjanak gyógyulni, és otthon lássák el őket a krónikus bajaikban.

(12.40)

A legnagyobb feszültség mégis a gyógyszerkasszában található, itt 198 milliárdot terveznek, amiből a lakossági gyógyszerfogyasztás támogatására mindössze 155 milliárd jut, ez a 2011-es 360 milliárdhoz képest szinte 40 százalék csak. Ebből óriási botrányok és kavarodások lesznek. Biztos, hogy nem lehet megúszni patikai térítésidíj-emelkedés nélkül, és biztos, hogy eltűnnek további készítmények az erőltetett vaklicit miatt. Biztos vagyok benne, hogy ellátási zavarok is elképzelhetőek, hiszen sok kisforgalmú ellátót hoztak itt helyzetbe, akik nem tudják az ellátásbiztonságot feltétlenül biztosítani. Még lassabb lesz a készítmények, az új készítmények befogadása, még kevesebb lesz a klinikai teszt a súlyos betegségek és a ritka betegségek esetében, és nagyon komoly veszély van arra, hogy a kispatikák tönkremennek, hiszen az árréstömeg egyre csökken, egyre kisebb a forgalmuk, és fenntarthatatlan lesz a kistelepülések patikai rendszere.

Nem látunk semmit a népegészségügyi erőfeszítésekből. Itt a Semmelweis-tervben népegészségügyi intézetet ígértek, a mai napig nem állt fel. Mint ahogy nem állt fel egyébként a betegjogi intézményrendszer sem a megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet helyén. Rengeteg probléma van a pszichiátriai, addiktológiai ellátás területén. Ez a költségvetés ezen sem fog segíteni. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, nagyon nagy feszültségek várhatók az egészségügyben. Drámai helyzet bizonyos településeken, további lecsúszás, az elvándorlás növekedése - ez az, amit ahelyett kapunk, hogy megmentenék az egészségügyet, ahogy ígérték.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu