BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több alkalommal említettem e gyönyörű épület falai között a fenntarthatóság fontosságát, és azt is, hogy szerintem fenntartható jövőt csak fenntartható társadalmakkal lehet építeni, hiszen az ember az előidézője, az elszenvedője és a megoldása is a minket sújtó problémáknak, és hogy önmagukért és másokért felelősséget érző, egészségesen gondolkodó és használható tudással rendelkező emberekre van szükség.
És hogy ez hogyan kapcsolódik az ajánlás 184. és 251. pontjához, arra egy kicsit később térek ki, de bevezetésként szeretnék megemlíteni valamit. Sokszor elhangzott ebben a Házban, hogy az a kérdés, hogy káros vagy törvényszerű általában a költségvetések módosítása. Azok véleményét osztom, akik azt mondják, hogy a változó körülményekhez való alkalmazkodás miatt szükséges a költségvetés módosítása.
S hogy egy picit a tudományt segítségül hívjam, szeretnék Végh László professzor úr gondolataiból idézni csak egy-két gondolatot. "Az emberi társadalom erősen nem arányos rendszer, amely önszerveződésként alakul ki, és aszerint maradhat fent." Ennek a részleteibe nem nagyon szeretnék belemenni, de két dolgot mindenképpen le kell szögezni, hogy ha az emberi társadalmakról mint önszerveződő rendszerekről beszélünk, két alapfeltétele van az önszerveződésnek. Az egyik, hogy létezzen a rendszer elemei között kölcsönhatás. Ezek a kölcsönhatások lehetnek vonzások és taszítások is, de a kölcsönhatásra igenis szükség van, és még az is elég, ha csak két egymáshoz közeli rendszerelem között van kölcsönhatás. De ahhoz, hogy egy ilyen rendszer huzamos időn keresztül fennmaradhasson, igenis a vonzásnak kell erősebbnek lennie.
A második feltétele az ilyen rendszernek, hogy legyen nyitott, azaz álljon kölcsönhatásban a környezetével. Ha társadalomról beszélünk, akkor a rendszer elemei mi vagyunk, mi, emberek és a mi közösségeink. És az emberek, a mi közösségünk vagy környezetünk nemcsak a természeti környezet, hanem most a modern ember számára a más emberekkel való érintkezés alkotja az elsődleges környezetet. Tehát annál életképesebb lesz a társadalmunk, minél inkább tud alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A világ pedig igenis változik, mindennap új helyzetekbe kerülünk, és a túlélés, a megmaradás egyetlen eszköze az, ha alkalmazkodunk és megfelelő válaszokat találunk. Ezért azt hangsúlyozni, hogy ne keressünk válaszokat a környezetünkből ért változásokra, nem csupán rossz tanács szerintem, hanem túlélésünket is veszélyezteti, és emiatt szeretnék megóvni mindenkit ettől a javaslattól.
A másik, ahogy mondtam, hogy fontos a rendszer elemei között lévő kapcsolat, és a társadalom elemei mi vagyunk, emberek, kisközösségek. Ha ezek az emberek összetartanak, kapcsolat van közöttük, ha erősíteni tudják egymást, akkor a társadalom is erős lesz, és a társadalom is megmarad.
Nagyon egyszerű példa a család példája. Ha a családtagok acsarkodnak, veszekednek, akkor szét fog esni az a család, ha viszont segítik egymást, összetartanak, akkor súlyos nehézségeket is képesek együtt leküzdeni. Ugyanígy működik ez a társadalom és a nemzet egészére vonatkoztatva is.
Hogy melyik az az ajánlási pont, és mi az, amit ennek kapcsán szeretnék kiemelni, és amely a fenntartható fejlődés bizottságban egy erősen támogatott pont volt, az pedig az erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása, amelyre 35 millió forintot szán az előterjesztő. Ezt azért szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, mert az erdei kisvasutak sokkal többet jelentenek, mint az erdőben közlekedő kisvonatok. Hiszen az erdei kisvasút azt jelenti, hogy az emberek találkoznak, azt jelenti, hogy időt töltenek egymással, azt jelenti, hogy figyelnek egymásra, hogy kíváncsiak a szűkebb és a tágabb környezetükre. Azt jelenti, hogy eljutnak egy olyan helyre, ahol újabb ismeretségeket kötnek, és van egy állomás, ahol emberek élnek, és ezek az emberek várják az érkezőket, akik adni akarnak nekik. Az újonnan érkezők elhitetik velük, mert hisznek nekik, hogy az a település, az az állomás igenis értékes, merthogy figyelnek rá. Ennek kapcsán elindulhat a helyi ajándékok készítése, erősödhet a helyi gazdaság, de ezen túlmenően, ami még inkább fontos, erősödhetnek a helyi közösségek, és ez az erősödés az identitástudatot is növeli, merthogy azt gondolom, hogy csak az önmagunkba vetett hit által és összefogással tudjuk azt a rengeteg problémát leküzdeni, amely előttünk áll.
Ehhez kapcsolódóan szeretnék még egy gondolatot hozzáfűzni, ami a közmunkaprogrammal kapcsolatos vitában felmerült, ez pedig Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus egyik gondolata, amely arról szól, hogy a lelki energiaveszteség nem akkor a legnagyobb, amikor olyan tevékenységre kényszerítenek bennünket, amihez nincs kedvünk, hanem akkor, amikor semmit sem kell csinálnunk. Ez azt jelenti, hogy leginkább a tétlenségbe és a nélkülözöttségbe fogunk belebetegedni. Ezt láthatjuk idős embereknél, akik akár nyugdíjba menve, akár a családtól távol élve belebetegednek abba, hogy már nincs rájuk szükség.
(16.30)
Igenis, azt gondolom: ahhoz, hogy a nemzetünket, az országunkat felvirágoztassuk, nem lehet energiavesztett és csüggedt állapotban maradnunk. Úgy gondolom, hogy a közmunkaprogram és az erdei vasutak támogatása is segít abban, hogy megértsük, igenis mindenkire szükség van. Ezek olyan lépések, amelyek a saját magunkba vetett hitet és a sikerbe vetett hitet erősíthetik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés