DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok esetében a külföldi természetes és jogi személyek földvásárlási jogát mindaddig felfüggesztették, amíg az új tagállamok nem készültek fel a közös piac által támasztott körülményekhez.

A derogáció több új tagállamban 2011-ben megszűnt, ám hazánknak és pár másik tagállamnak sikerült bizonyítania, hogy a moratórium feloldása rendszerszintű zavarokat okozhatna a mezőgazdaságban, így külföldi állampolgárok egészen 2014. május 1-jéig nem vásárolhatnak hivatalosan magyar földterületet. Ennek, illetve ezzel párhuzamosan a földárak növekedésének hatására, a moratórium lejártának idejéhez közeledve jelentek meg hazánkban az úgynevezett zsebszerződések.

A termőföldet illetően a zsebszerződés azt jelenti, hogy a termőföld tulajdonjogához a háttérben egyfajta jövőbeni birtoklási levéllel olyan személyek jutnak, akiknek a szerzőképességük kizárt, vagy a szerzés meghaladja a területmértéket, illetve az aranykorona-értéket. Ugyanakkor hosszú ideig a zsebszerződés nem jelentett jogi kategóriát.

A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr kezdeményezésére felállított tárcaközi bizottság feladata a gyanús földszerződések felszámolása. Az érintett hatóságok és minisztériumok együttműködve, összehangoltan ellenőriznek minden, feltételezhetően jogellenes földszerződést. Ennek érdekében a bizottság jogi és technikai eszközöket dolgoz ki.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mélységesen egyetértek azzal, hogy az elfogadott új büntető törvénykönyvben szerepel a termőföld jogellenes megszerzésének tényállása. A helyzet tisztázása érdekében elengedhetetlen a jogtalan szerződések kiszűrése és szankcionálása. A spekulatív tőke nemcsak az élelmiszer-, de a földpiacon is megjelent, Magyarországon pedig a földárak - bár az elmúlt időszakban emelkedtek -, még így is jócskán elmaradnak a nyugat-európaiaktól, ráadásul óriási termelési tartalékok is vannak még benne. Egyes vélemények szerint zsebszerződéseken keresztül a Dunántúlon mintegy egymillió hektár termőföld lehet külföldi, főleg osztrák gazdák birtokában, ugyanakkor az osztrákok szerint ez a szám nagyságrendekkel kisebb, csak 160 ezer hektár lehet.

Magyarország önbecsüléssel és önérzettel rendelkező jogállam, amely elvárja, hogy jogszabályait minden vele kapcsolatba kerülő hazai és külföldi személy, szervezet és más államok is tiszteletben tartsák. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor jövője, létezése függ e jogkövető magatartástól. Tudomásul kell vennünk, hogy stratégiai értékünk forog kockán. Az utolsó pillanatban vagyunk, az előttünk álló két év évtizedekre, sőt akár évszázadokra is meghatározhatja és eldöntheti a magyar vidék, és ezzel Magyarország sorsát. A földkérdés nemzeti ügy, ezért örömteli lenne, ha sikerülne konszenzust teremteni ebben a kérdésben.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy mit tesz a kormány a zsebszerződések felszámolása ügyében. Tisztelettel várom, mennyire lesz hatékony az új szabályozás (Az elnök csenget.), hányan ismerik el, hogy zsebszerződést kötöttek, valamint az osztrák vagy a magyar számítás áll-e a közelebb a valósághoz az illegális földhasználatot illetően.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu