OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az idei tanév előtt az oktatás szereplői mellett az LMP nevében én is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy az idei tanév a jogos félelem és a bizonytalanság jegyében fog elkezdődni. De nézzük is, mire alapoztam ez a súlyos megállapítást! Arra, hogy a számos fontos részletet nem tartalmazó, keretjellegű oktatási törvények már önmagukban komoly bizonytalanságra adnak okot, arra, hogy nem elég a rendeleti kormányzás, a kézi vezérlés okozta bizonytalanság, a köznevelési törvény hatálybalépése előtti utolsó pillanatokban derültek ki csak a pontos részletek.

A megfelelő felkészülési időtől megfosztani az oktatás szereplőit nem összeegyeztethető a jogállamiság elvével - erre az ombudsman is felhívta a figyelmet, nem csak én mondom ezt -, az állampolgári jogok biztosa egyébként az összes oktatási törvény kapcsán az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérte. Legjellemzőbb példa, hogy úgy engedték el nyári szünetre az iskolákat, hogy a köznevelési törvényhez tartozó végrehajtási rendeletnek se híre, se hamva nem volt. Ez felelős oktatáspolitika? De a bizonytalan tanévkezdés után bizonytalan a folytatás is. A 2013. január 1-je utáni államosítás részletei a mai napig nem ismertek, hiába módosították rohamtempóban még a nyári ülésszak végén erre vonatkozóan a köznevelési törvényt. Vajon az eddigiek alapján idén karácsonykor jönnek majd az újabb tisztázó kormányrendeletek?

Továbbra sem tudjuk azt sem, hogy pontosan honnan lesz pénz a szakértők szerint több száz milliárd forintra rúgó államosítási költségekre. Az oktatási államtitkárság szerint viszont minden a lehető legnagyobb rendben van, nincs bizonytalanság, ahogyan azt már megszokhattuk. Azt gondolom, fel kellene hagyni a kormányzati struccpolitikával, meg kéne hallgatni végre a szülőket, a tanárokat, az igazgatókat, az oktatási szakembereket, akkor kiderülne, hogy mennyire másképp látják a szereplők a helyzetet, mint az oktatási propaganda. De menjünk tovább! Az átalakuló közoktatási viszonyok miatt kérdés, hogy mi lesz azzal a több mint 150 ezer pedagógussal, akik a diákokkal nap mint nap foglalkoznak. Szükség lesz-e mindenki munkájára továbbra is? Erre sem miniszterelnök úr, sem pedig az államtitkárság nem tudott egyértelmű választ adni. Mint mondták, kiderül majd, egyenként kell megvizsgálni a további foglalkoztatási lehetőségeket.

Nem tudjuk azt sem, hogy mi lesz azokkal a diákokkal, akik olyan iskolákba járnak, ahol nincs tornaterem, nincs öltöző, nincs tisztálkodási lehetőség, de a mindennapos testnevelés bevezetése miatt heti öt tornaórára kell járniuk. Futkároznak majd a folyosón? - tisztelt képviselőtársaim. És ahogyan a kormánypárti képviselőtársuk mondta, nem baj, ha egy kicsit büdösek lesznek majd, de legalább jól érzik magukat. Elfogadhatatlan az is, hogy a tornaterem építésére hazai forrás nincs, ellenben az intézkedés propagandájára, a televízióban való reklámozására mégis jutott.

Végül az egyik legsúlyosabb problémát, az alapítványi iskolák kiegészítő támogatásával kapcsolatos pályázati rendszerek változását hoznám fel. Az alapítványi iskolák rendkívül fontos szerepet töltenek be Magyarországon, többek között azoknak a diákoknak az oktatásában, akiknél a közoktatási rendszer kudarcot vallott. A forráselosztás változásai miatt ugyanakkor ellehetetlenülhet a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő tanulókkal foglalkozó alapítványi, egyesületi iskolák működése. Míg eddig 126 ilyen iskola számára biztosítottak minisztériumi támogatást, addig idén szeptembertől már csak 27 intézmény kapott ilyen többletforrást. Az eddigi támogatotti szám ötödéről beszélünk - miközben az egyes pályázati források nem csökkentek -, így a kevés nyertes közül most nem egy arra panaszkodik, hogy nem tudja majd elkölteni az így megnyert hatalmas pályázati pénzeket, miközben a leginkább rászorulóknak egy fillér sem jutott.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Én azt gondolom, hogy szégyen az, ha a hátrányos helyzetű diákoknak egyedüli alternatívát nyújtó, nekik a társadalmi kitörés esélyét kínáló iskolák támogatására nem jut pénz. Ez, azt gondolom, egy igazságtalan pályázati rendszer. Szégyen, hogy egy olyan, egyébként mindenki által elismert, nemzetközi hírű iskola, mint például a berettyóújfalui kistérségben működő Igazgyöngy iskola most csak többek között külföldi adományok segítségével tudja majd biztosítani a továbbműködését. Szégyen az is, hogy ön, tisztelt államtitkár asszony és az ön államtitkársága szóba sem kíván állni ezekkel az alapítványi iskolákkal, és cinikusan azt nyilatkozzák, hogy minden rendben van, lezajlott a pályáztatás, tessék elfogadni az eredményeket.

Azt szeretném kérdezni, hogy mi lesz ezekkel az alapítványi iskolákkal, mi lesz az oda járó (Az elnök csenget.) több tízezer diákkal. Várom válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu