KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Annál is inkább szeretnék válaszolni, mert valóban értelmes vita - nyilván nem elégséges ez az idő, ami most rendelkezésre áll - azt lebonyolítani akár többször is, hogy mit tekintünk közfeladatnak, ami elhangzott Z. Kárpát Dániel részéről, hogy melyek azok a közhasznú tevékenységek, amelyeket ma is annak gondolunk. Ugye arra ő is emlékszik, hogy nem mi hoztuk ezt a jogszabályt annak idején, ez sokkal korábbi, amikor ezek meghatározódtak. Valóban el lehet gondolkodni, hogy még mindig ezeket tekinti-e a mai magyar társadalom közhasznú feladatnak, ez valóban értelmes vita.

Akik azt kifogásolták, hogy a nem közhasznú szervezetek most nem részesülhetnek támogatásokban, azok nem jól ismerik az elfogadott civiltörvényt, hiszen ez nem igaz. Az alapítványok és egyesületek, amennyiben nem közhasznú szervezetek, akkor is igényelhetnek 1 százalékos támogatást, illetve kedvezményezettjei lehetnek 1 százalékos támogatásnak, pályázhatnak és más forrásokhoz is jutnak, csak mások a feltételei. Ez a benyújtott módosítás egyébként arról szól, hogy éppen az 1 százalék vonatkozásában a nem közhasznú és a közhasznú szervezeteknek hasonló feltételei legyenek a kedvezményezetté válásban, tehát ez éppen ebbe az irányba mutat.

Ami a közhasznú jogállást illeti, nem jól tetszik tudni, Lendvai képviselő asszony. Nem azok a szervezetek a közhasznú szervezetek az új szabályozás szerint, amelyek állami vagy önkormányzati feladatot látnak el, itt az új törvényben nem ezek a kritériumok fogalmazódtak meg, hanem az alkalmasság kritériumai, amelyeket most csak a szöveghűség kedvéért felolvasok, hogy félreértés ne essék.

Tehát két dolgot vizsgál a törvény a közhasznú minősítés esetén. Az egyik, hogy megfelelő erőforrás áll-e a szervezet rendelkezésére, és az erőforrások tekintetében ugye azt mondja, hogy legalább egy feltételnek a következő három közül teljesülnie kell: az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai a vezető tisztségviselők juttatásának figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás egynegyedét. Ez egyben arra is válasz egyébként - amit ha jól emlékszem, Göndör képviselő úr mondott -, hogy a kistelepülésen élő civil szervezetek ne lehetnének közhasznú szervezetek. Dehogynem, ha ezek közül akár az egyik feltételt teljesítik az erőforrások tekintetében, akkor közhasznú szervezetté minősítésüket kérhetik akár nagytelepülésen, akár kistelepülésen élnek.

A másik a megfelelő társadalmi támogatottság, és ennek is vannak ugye kritériumai. Ezek közül akkor sorolom: az egyik az, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg elérje az összes bevétel 2 százalékát, vagyis ugyanazt, ami az átlagos bevételi százalék minden szervezetnél, az 1 százalék bevétele. Ez arról szól, hogy egyáltalán 1 százalékot felajánlottak-e neki, vagy sem, ez a társadalmi támogatottságáról szól egy szervezetnek, amit helyes, ha a közhasznúság tekintetében figyelembe veszünk. A másik, hogy a közhasznúsági tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét két év átlagában. Végül pedig a beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznúsági jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését.

Tehát félreértés vagy félretájékoztatás van, ha önök azt mondják, hogy közhasznú szervezet a jövőben csak az lehet, ami állami vagy önkormányzati feladatot lát el; nem így van, ez volt a korábbi értelmezése a kiemelten közhasznú szervezeteknek. Úgy gondoltuk, hogy ezt nem helyes fenntartani. Mindegyik közhasznú szervezet, amelyik az alábbi két csoport, tehát az erőforrások tekintetében és a társadalmi elfogadottság tekintetében valamelyik feltételt teljesíti a felsorolt hat közül. Úgy igaz ez az állítás, amit önök mondtak, olyan értelemben, hogy csak közhasznúvá minősített szervezettel lehet önkormányzati vagy állami feladatra szerződni. Ilyen értelemben igaz, amit mondtak, csak ez mást jelent, mint amit tetszettek mondani.

Ami pedig a rohanvást, a tempót illeti, itt egyetlen oka van ennek most: a felajánlott személyi jövedelemadó tekintetében hamarosan, októberben kiutalásra kerülnének a felajánlott 1 százalékok, és szerettük volna, ha ehhez minél többen hozzáférnek, akik egyébként megfelelnek más jogszabályi feltételeknek. Itt egyetlenegy különbségtétel volt eddig, amit helyre kellett tennünk: a korábban kiemelten közhasznú szervezeteknél egy év tevékenység elég volt, a közhasznúaknak kettő kellett. Ezt most egyesítettük, mivel meg is szűntek ezek a kategóriák, és az összes szervezetre vonatkozóan egy év működés szükséges ahhoz, hogy mindenki hozzájuthasson - igazuk van, hogy ezt lehetett volna korábban is. A magam részéről biztos, hogy partner leszek minden olyan javaslatban, amit önök tesznek a civil szervezetek erősítése vonatkozásában.

(19.30)

S ahogy kezdtem az előterjesztői expozét, valamennyi olyan jogszabályt szeretnénk még a következő két évben felülvizsgálni, ahol a civil szervezetnek nemcsak a finanszírozását, hanem a különböző jogosítványait is felülvizsgáljuk, mert jómagam is hiszek abban, hogy a civil szektor a polgári fejlődés egyik záloga, egyik kulcsa lehet.

Köszönöm a támogatásukat, és remélem, hogy ez majd a szavazatokban is kifejeződik. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu