Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő előterjesztés kétségtelen erénye az, hogy a civilek mozgásterének szélesítése felé indulhat el, természetesen bizonyos kitételek teljesülése esetén. Azt is meg kell ugyanakkor állapítanunk, hogy nem feltétlenül az a rohammunka segíti ezt a közös és együtt gondolkodást, amely a tisztelt Házat ebben az esetben jellemzi, hiszen a sietség okát jelen pillanatban igen nehéz megállapítani. Az, hogy egy mai döntés által kerüljön mai vitára elénk ez az előterjesztés, legalábbis érdekes magyarázatra szorulna, ezt a magyarázatot még nem kaptuk meg, reméljük, hogy meg fogjuk, de egy életszerű és hiteles magyarázatra lenne szükség.

Ugyanakkor nagyon fontos és nagyon jó lehetőséghez jutunk e vita során a tekintetben, hogy egyrészt a közhasznúság mint olyan fogalmi tisztázását elvégezzük, másrészt pedig az ezt körülölelő ellenőrzési rendszer és pontosan annak a hiánya felmerüljön, és erre megoldási javaslatokat tudjunk megosztani egymással, reményeim szerint eljutni, eljutva egy olyan irányba, ami tényleg elvezethet oda, hogy ez a szféra átlátható lesz, és valóban azok kapnak támogatásokat, akik megérdemlik, akik hasznos, a társadalom számára értékes tevékenységet végeznek, és a különböző bizniszszekták és olyan klubok, amelyek ezt nem érdemlik meg, kiszórásra kerülhetnek ebből a körből, ideértve természetesen a politikai őskövületek és politikai szekértáborok köré épített közületeket is.

(19.10)

Látható, hogy amikor arról beszélünk, hogy közhasznúság tekintetében ez az előterjesztés is miket sorol fel, akkor azt tudom mondani, hogy a fogyasztóvédelem idesorolása egy nagyon pozitív és nagyon előremutató valami. Sokszor elmondtuk, hogy a XXI. század csodafegyverének tartjuk ezt a területet. Amikor ezt valóban a köz hasznára, közhasznú módon lehet támogatni, és szélesedik azon szervezetek köre, akik az állam segítő keze révén és az állampolgárok jóvoltából egy kicsit több erőforrást kapnak az amúgy nagyon nehéz feladataik ellátáshoz, az csak támogatandó.

Annak is nagyon örülök, hogy a közrend és katasztrófaelhárítás kérdésköre e helyütt és e tekintetben úgyszintén felmerül. Itt kicsit skizofrén a kormányzat gondolkodásmódja, hiszen amikor mondjuk, a Magyar Gárdáról kellett dönteni vagy azzal kapcsolatos döntéseket hozni, akkor ugyanezen közrend védelme és ugyanúgy a katasztrófaelhárítás kérdésköre talán mintha nem lett volna olyan fontos amögött, hogy eltakarítsanak egy nem tetsző szervezetet az útból. Jelen esetben nagyon örülök, hogy ebben az előterjesztésben pozitív felhanggal és a támogatandó tevékenységi körök listáján szerepel.

Ugyanígy egy kicsit averziói vannak az embernek a kulturális örökség megóvása tekintetében, amikor a napokban zajlott az a polémia, amelynek értelmében az Örökségvédelmi Hivatal az egyik álláspont szerint megszűnik, ez az én álláspontom, van egy másik álláspont, amely szerint tevékenységeit kiszervezik vagy átteszik máshová, de mindenesetre ez a terület bizonyosan gyengül. Itt pedig azon közhasznú célok között kerül felsorolásra, amelyek támogatásának szükségességét magam sem vitatom.

Van olyan, amit vitatok azonban, ilyen a 19. pontban szereplő euroatlanti integráció elősegítése. Vannak olyan, a kormányzat által közcélúnak nevezett célok, amiket nemcsak én nem gondolok közcélúnak, de Magyarország hosszú távú víziói, stratégiája tekintetében adott esetben kimondottan károsnak tarthatjuk a további integráció elmélyítését, mondjuk, egy tisztességesen átgondolt keleti nyitás vagy egy diverzifikáció, adott esetben egy több lábon állás helyett.

Azt is látnunk kell ugyanakkor: nem elég önmagában az, hogy közhasznú szervezetek támogatását akár 1 százalékokon keresztül könnyebbé tesszük. Nem elég pusztán azt elérni, hogy technikailag ezek a közületek több támogatásban részesülhessenek, a körülöttük lévő ellenőrzési rendszert is erősíteni kell. Annak érdekében kell ellenőrizni, hogy valóban a köz javára és a köz szolgálatára történik-e az a tevékenység, amiről beszélünk. Tehát ne arrafelé vezessen ez az előterjesztés, hogy adott esetben politikai szekértáborok körül létrejönnek olyan egységek, olyan társaságok, olyan cégek, amelyek valójában a köz javaira és a köz forrásaira ácsingóznak, és így könnyebben megszerezhetik azokat.

Már csak azért is erősíteni kellene ezen ellenőrzési folyamaton, hiszen azon zárszámadás tekintetében, amiről vitatkoztunk és vitatkozunk, látható, hogy a közhasznú társaságok ellenőrzése nyomokban merül csak fel, de átfogó és normális koncepció mentén ez nem látható, tehát egy átfogó képet a zárszámadást olvasó személy nem alakíthat ki arról, hogy mi a közhasznúság Magyarországon, milyen szervezetek képviselik ezt milyen fokon, milyen támogatottságban részesülnek, és milyen távlatok nyílhatnak előttük. Tehát ezen fenti példák alapján egyértelműen érezhető az, hogy van bőven feladat ezen a területen.

Ami előttünk van, abból leszűrhető egy jó irány, de csak akkor, ha tisztességes ellenőrző mechanizmusokkal támogatják ezt meg, és legalábbis figyelemfelkeltő az az adat, hogy 10 milliárdos nagyságrendben maradnak benn olyan pénzek a költségvetésben, amelyeket 1 százalékok révén ki lehetett volna utalni a korábbiakban is. Tehát legalább egy tisztességes kampányt igényelne az is, hogy ezek az összegek, az az alap, amiből, az egész kosárból kiemelhetnénk azokat a gyümölcsöket, amit odaadhatnánk a valóban a köz javára dolgozó szervezetek számára, az ne rohadjon - idézőjelben - ott a kosárban, hanem valóban jusson el a címzettekhez. Nyilvánvaló, hogy direkt költségvetési hasznosítással elsősorban nem ezen szervezetekhez fognak eljutni a fennmaradó és bennmaradó összegek, maximum áttételesen érinthetik őket.

De még egyszer hangsúlyoznám azt, hogy a korrupciós veszélyek általam kötelező felemlegetése mellett - hiszen ezek jelen vannak, fennállnak -, egy tisztességes ellenőrző rendszer, ellenőrző mechanizmus kimunkálásával adott esetben már a következő zárszámadásban visszaköszönhet az, ha a kormányzatnak valóban van szándéka afelől, hogy ellenőrizze ezeket a folyamatokat, tisztességesen ellenőrizze, és ne visszaéljen ezekkel, és valóban elérje Magyarországon azt, hogy ezen közhasznú célok közül a valóban értelmesek, mint a fogyasztóvédelem, a közrend biztosítása, a katasztrófaelhárítás vagy akár pont a kulturális örökségek védelme megvalósuljon, kiterjedjen, és hosszú távon is fenntarthatóvá váljon.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu