KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A "Merjünk nagyok lenni" sorozatomban egy olyan nagy hazafira szeretnék emlékezni, aki szintén a hazáért és nem a hazából élt.

1791. szeptember 21-én született Bécsben gróf Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója. Mint született gróf az arisztokráciához tartozott, így neveltetése, családi öröksége, nemzetünkhöz való identitása meghatározta további életét.

Egy felnövekvő gyermek életében a legmeghatározóbb mindig a család. Édesapja Széchényi Ferenc, aki megalapította a Nemzeti Múzeumot. Édesanyja gróf Festetics Julianna. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert nem mindegy, hogy ki honnan indult, mit hozott magával az életbe útravalónak, mert adni önzetlenül csak az tud, aki indíttatásként kapott elég szeretetet, megfelelő nevelést, hitet, intelligenciát és tudást.

Széchenyi ifjúkora, majd katonai évei után nagy utazásokba kezdett, így ellátogatott Franciaországba, Angliába, majd Dél-Európába. A külföldön látottak nagy hatással voltak rá. A későbbiek során az itt tapasztaltakat munkájában is felhasználta.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésben a magyar reformkor vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, a mai Tudományos Akadémia létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdhette meg ténylegesen működését Teleki József elnöklésével. Több osztályt is felállítottak, mint például bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályt. A nyelvészeti osztályon helyet kaptak a kor irodalmi nagyságai, mint Kölcsey, Vörösmarty, Toldy Ferenc, Kisfaludy Sándor.

1860-ban országos gyűjtés indult egy külön akadémiai székház megépítésére, ami 1865-re készült el. Sajnos Széchenyi ezt már nem élhette meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon ma az országgyűlési képviselők közül mennyien ajánlanának fel arányosan nagyobb összegeket egy igazi nemzeti ügyért?

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a nemzet szürkeállományának jelentős részét vagy kivégezték, vagy bebörtönözték. Többen külföldre menekültek, mint most, csak más ok miatt. Az értelmiség gyakorlatilag elveszett.

Deák Ferenc húsvéti cikke után 1867-ben megtörtént a kiegyezés, és elkezdődött a dualizmus időszaka.

Meg kell említenem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége során történtek komoly történelemhamisítások is, amelyről már a nap folyamán hallhattunk. A Habsburgok évszázadokon keresztül látták azt a magyarokban, hogy rendkívül erős nemzettudattal rendelkeznek, ezért ezt mindenáron igyekeztek gyengíteni. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai a nagy nyomás hatására válaszút elé kerültek: vagy elfogadják a finnugorelméletet, vagy pedig maradnak a távol-keleti, orientalista irányzat mellett. Hogy a lealacsonyító halászó-vadászó elmélet megvalósuljon, Bécs elküldte Jozef Budenz német származású nyelvtudóst, aki kitűnő társra talált Hunfalvy Pál német származású magyar jogász, etnológus, történetíró személyében. A finnugorizmus szinte 150 évig uralta hazánk származási elméletét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Idén szeptember 5-7. között zajlott le Siófokon a finnugor világkongresszus, amelyre önök tavaly 150 millió forintot szavaztak meg a költségvetésből. Azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hova tartunk, a kor mai, modern tudománya, mint a C14- vagy a DNS-vizsgálatok már bebizonyították, de ez egy következő történet.

A Magyar Tudományos Akadémia kiváló szürkeállományt adott a világnak és a hazának. Köszönjük gróf Széchenyi Istvánnak, hogy megteremtette számunkra a Magyar Tudományos Akadémiát. Őrizzük és ápoljuk emlékét!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu