SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a rokkantsági rendszer tavalyi átalakítása kapcsán a régi és az új rendszer illesztéséből adódó anomália - hozzáteszem: hiba - kezelését szolgálja.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tavalyi átalakításának egyik lényeges eleme volt a rokkantsági rendszer új alapokra helyezése. A cél a megmaradt munkaképességre építve olyan rehabilitációs lehetőséget nyújtani, amely munkához, munkajövedelemhez segíti az egészségét részben elveszített embert. Az új rendszer 2012 januárjától valamennyi megváltozott munkaképességű személy ellátását átfogja, a jogosultak társadalombiztosítási ellátást kapnak.

A korábbi években szándék nem volt az enyhébb mértékben megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára. A rehabilitációs járadék néhány évvel ezelőtti, 2008-as szabályozása azoknak a személyeknek nyújtott a III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjaknál 20 százalékkal magasabb összegű rehabilitációs járadékot, akiknek kevesebb esélyük volt a munkaerőpiacra visszatérni. Rövid távú ellátás volt, hiszen legfeljebb három évig járt; nyugdíjnak minősült. Megfosztotta az enyhébb mértékben egészségkárosodott, jobb eséllyel rehabilitálható személyeket attól, hogy célzott segítséget kapjanak a munkavállalási esélyük javításához.

A jobb egészségi állapotú emberek ebben az ellátásban nem részesülhettek, nekik maradt a szociális típusú ellátás, az úgynevezett rendszeres szociális járadék, a nyugdíjhoz közel állóknak pedig az átmeneti járadék. Egyik sem volt társadalombiztosítási ellátás. Az özvegyi nyugdíj ezzel szemben a nyugdíjrendszer része, s mint ilyen, társadalombiztosítási ellátás.

A nyugdíjrendszerben mindig egyértelműen szabályozott volt, hogy ha valaki egyidejűleg két ellátásra - például tavaly rokkantsági nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra - jogosult, hogyan kell a két ellátást együtt folyósítani. A több mint tíz éve hatályos szabály szerint fő ellátásnak minősül a saját jogon járó ellátás, amely mellett az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 30 százalékos mértékében jár, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna.

Más a helyzet azok esetében, akik özvegyi nyugdíjra jogosultak, de nincs más társadalombiztosítási ellátásuk. Akiknek nincs saját jogú társadalombiztosítási nyugellátása, azok az elhunyt házastársnak járó nyugdíj 60 százalékát kapják özvegyi nyugdíjként. A rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék nem volt része a társadalombiztosítási rendszernek, ezért ezt az ellátást más szabályok szerint kellett egyesíteni az özvegyi nyugdíjjal.

E szabályok az eltelt évtizedek alatt gyakran változtak, attól függően, hogy adott időpontban az özvegyi nyugdíjat vagy a rendszeres szociális járadékot kellett fő ellátásnak tekinteni. A legutóbbi szabály szerint az özvegyi nyugdíj 60 százalékos mértékben járt, mellette a rendszeres szociális járadéknak csak a fele volt folyósítható.

A rokkantsági rendszer átalakításával a megváltozott munkaképességűek egységesen társadalombiztosítási ellátást kapnak.

(18.50)

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátás, amelyek részben a korábbi rokkantsági nyugdíjasokat ölelik fel. Nekik eddig is 30 százalék mértékű özvegyi nyugdíj járt a rokkantsági nyugdíjuk mellett. Az idei évtől hatályos szabályok szerint az említett ellátásokat kapják a korábbi rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők is. Nekik korábban 60 százalék mértékű özvegyi nyugdíj és a járadék összegének a fele járt. Az egységesen társadalombiztosítási ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűeknek, ha özvegyi nyugdíjra is jogosultak, egységes mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, vagyis az azonos rendszerben kezelt korábbi rokkantsági nyugdíjas, akinek eddig is 30 százalékos özvegyi nyugdíj járt és a korábbi járadékos egységesen 30 százalékos özvegyi nyugdíjra lesz jogosult a jövőben. Természetesen a volt járadékosok a korábbi csökkentett összegű rendszeres szociális járadék helyett ezután teljes összegű rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást fognak kapni. E szabály következetes átvezetése jelentette volna, hogy az azonos ellátórendszerből származó ellátások azonos elven kerüljenek szabályozásra.

A végrehajtás során vált láthatóvá, hogy az előzetes szúrópróbaszerű mintavétel eredményeitől eltérően többek ellátásának együttes összege csökkenne az egységes szabályozás következtében. Tekintettel arra, hogy amint azt a kormány többször deklarálta, nem kívánja csökkenteni a nyugdíjakat, azonnali intézkedés történt a törvény módosításának kezdeményezésére. A törvény végrehajtása során 3148 fő kapott határozatot az ellátása összegének változásáról, 2567 esetben az ellátás összege csökkent, 581 esetben emelkedett volna. Valamennyi határozat visszavonása iránt haladéktalanul intézkedtünk.

Hangsúlyozom: olyan tartalmú törvénymódosításra teszünk javaslatot, amely nem vezet az ellátások csökkentéséhez, viszont aki az új, egységes szabályozás alapján magasabb összegű ellátásra lett jogosult, az akár élete végéig megkapja ezt az összeget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, s kérem, hogy szavazatukkal támogassák e törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm.

Forrás: parlament.hu