ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, és egyhangúlag a támogatásáról biztosította.

A T/7971. számú törvényjavaslat nyolc könyvéből az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságot Az ember mint jogalany című Második könyv jog és cselekvőképességgel kapcsolatos rendelkezései, a családjogi szabályozásról szóló Negyedik könyv, a kötelmi jogra vonatkozó Hatodik könyv lakásbérlettel kapcsolatos rendelkezései és az öröklésre vonatkozó Hetedik könyv szabályai érintik.

A javaslat a cselekvőképesség szabályozásánál abból indul ki, hogy a cselekvőképesség mindenkit megillet, akinek cselekvőképességét a törvény vagy törvény alapján bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Míg a kiskorúak cselekvőképességére vonatkozó rendelkezések alapvetően nem módosulnak, addig a nagykorú, cselekvőképességükben érintett személyekre irányadó szabályozás több ponton megváltozik. A törvényjavaslat nem ad lehetőséget nagykorú személyek esetén a cselekvőképesség általános korlátozására, a cselekvőképesség csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. Cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: teljes korlátozás, ez a kizáró gondnokságnak felel meg, és részleges korlátozás, ez az ügycsoportok szerinti korlátozást jelenti. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Gondnokság alá helyezésnél az érintett személy egyéni, családi körülményeit is figyelembe kell vennie a bírónak.

Továbbá megjelenik a javaslatban az előzetes jognyilatkozat intézménye, mely szerint bármely cselekvőképes személy rendelkezhet arról, hogy cselekvőképességének esetleges korlátozása esetén ki legyen a gondnoka, illetve meghatározhatja, hogy a gondnoka személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el.

A törvényjavaslat egyik fontos része a támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése, amely azt jelenti, hogy a támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújthatna segítséget a döntések meghozatalában. Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy nagyon lényeges garanciális szabály, hogy a gondnokság alá helyezés nem határozatlan időre szólna, hanem a bíróságnak meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időpontját.

Az előterjesztésben kiemelkedő, hogy az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új polgári törvénykönyvbe. A javaslat a házassági vagyonjog, a tényleges családi kapcsolatok elismerése, valamint a szülő-gyermek kapcsolat szabályozásában hoz lényeges változásokat. Egyrészt elfogadja és részben szabályozási körébe vonja az úgynevezett tényleges családi kapcsolatokat, másrészt előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen alapuló rendezését és a felek közötti együttműködést, amelyeknek a megvalósítását a közvetítői eljárás bekapcsolásával próbálja elősegíteni.

Végül a javaslat a végrendelkezéssel kapcsolatban lehetővé teszi a házastársak számára a közös végrendelet alkotását, valamint írásbeli végrendeletnek nem lesz feltétlenül érvényességi kelléke a végrendelet keletkezésének a helye. Közvégrendelet a jövőben csak közjegyző előtt tehető, bíróság előtt nem.

Ezek voltak azok a témák, amelyek a bizottsági ülésünkön felmerültek, és azt tudom jelenteni, hogy minden párt támogatásáról biztosította a javaslatot, így erre buzdítjuk az Országgyűlést is.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu