BABÁK MIHÁLY, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék tájékoztatóját Domokos László, a Számvevőszék elnöke 2012 májusában terjesztette a tisztelt Ház elé, ez a J/7018. számú jelentés.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Szilágyi Péter váltja fel.)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Számvevőszék elnöke olyan részletes expozét tartott, és a munkájáról nyilvánvaló módon teljes részletességgel igyekezett képbe hozni és beszámolni a tisztelt Háznak, hogy elég nehéz helyzet elé állította azt a képviselőt, aki az Állami Számvevőszék 2011. évi tevékenységéről valami újat szeretne mondani. Megkísérelem a lehetetlent, de úgy gondolom, vannak súlypontok, amelyekre jó, ha odafigyelünk, és aláhúzzuk azokat a tendenciákat, amelyek megtapasztalhatóak voltak az Állami Számvevőszék 2011. évi tevékenységében és munkájában.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A számvevőszéki bizottság, amely nyilvánvaló, hogy fontos napirendjeként tárgyalta, elmondom önöknek, 2012. június 11-én vette kézbe és tárgyalta a Számvevőszék tájékoztatóját, és erről mintegy húsz oldalon keresztül szól a jegyzőkönyv. Képviselőtársaim nem kímélték a bizottsági ülésen az elnök urat sem, azonkívül a témát sem, és sok kérdést föltettek, amelyekre a Számvevőszék elnöke, Domokos László kimerítő választ tudott adni. Úgy gondolom, jellemző volt a tárgyalásunkra és a jelentés vitájára a bizottságban, hogy előremutató, javaslattevő, ugyanakkor kiérződött a bizottság vélekedéséből, hogy a kezdeti, új szervezeti rendszerben való sikerek elsősorban a parlamentnek és a kormánynak köszönhetőek.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, a közpénzügyek nagyon fontos kérdések, azoknak az átláthatósága egy fontos kérdés, mindenki pontosan szeretné tudni azt, hogy mire költjük a köz bevételét, és azt hogyan, milyen hatékonysággal, milyen szabályok mentén, törvényesen használja-e fel vagy sem.

(13.00)

Tehát fontos a szabályszerűség és a célszerűség vizsgálata is. Úgy gondolom, hogy ezeket az új feltételeket, amelyeket a parlament a törvényben is és a Számvevőszék munkatervével kapcsolatban is megfogalmazott, az Állami Számvevőszék 2011-ben igyekezett teljesíteni. Ez nem csak egyszerűen az, hogy igyekezett teljesíteni, mert az mégiscsak kitárgyalandó kérdés, hogy mik azok az eredmények, amelyeket elért az Állami Számvevőszék az átláthatóságban, a transzparenciában. Fontos kérdés ez, mint mondom, hisz az állami pénzügyek tájékán eléggé ködös viszonyok voltak a rendszerváltást követően, és az Állami Számvevőszék őrködő szerepe - ahogy elnök úr nagyon helyesen mondta -, úgymond házőrző szerepe nem igazán hozott érdemi döntési lehetőségeket és intézkedési lehetőségeket a tisztelt Ház számára.

Megújul az ország, és ebben nagyon fontos szerepet kap a közpénzügyek és a közpénzzel való gazdálkodás, a közpénzek elköltésének metódusa és szabályszerűsége is. Így tehát szükség volt az Állami Számvevőszék feltételeinek, szervezeteinek is a megújítására és megújulására. Úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház eleget tett annak a követelménynek, amit a kormányzati többség megfogalmazott: az átláthatóságnak és a kompetenciának. Ez az új törvénnyel a Számvevőszék számára biztosított, és lehet, hogy sommás a vélekedésem, de úgy gondolom, helyes, ha azt mondjuk most, 2012-ben, hogy az Állami Számvevőszék a törvényben vázolt feladatokat igyekezett maradéktalanul elvégezni és számunkra, a tisztelt Ház számára fontos instrukciókat, tájékoztatásokat és intézkedési lehetőségeket megfogalmazni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számomra nagyon szimpatikus az Állami Számvevőszék elnökének az előszóban megfogalmazott deklarációja, amely nyilvánvalóan nem új a tisztelt Ház előtt és a hallgatóság előtt sem, hisz pusztán csak összegzi azokat a törvényben lévő feltételeket és kautélákat, amelyeket a törvény megfogalmaz számára. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek alárendelten látja el feladatait.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sokan nem tudják azt, hogy az állami pénzügyek ellenőrzésében a parlament úgy tud részt venni, hogyha ezt egy hozzá és alá tartozó szervezettel oldja meg - jelen esetben az Állami Számvevőszékkel történik ez, így a világban és Európában is -, és csakis a parlamentnek tartozik beszámolással és elszámolással. Tehát a parlament ellenőrző szerepét és funkcióját tölti be, szokták mondani a római jogban, hogy longa manus, tehát meghosszabbított kéz, az ellenőr és a vezető jelenlétét jelenti az állami pénzügyek ellenőrzése kapcsán; tehát a képviselőket testesíti meg az ellenőrzéskor, és jelen van a parlamentben akkor, amikor az Állami Számvevőszék mint az alárendelt szervezete, ellenőrző szervezete megjelenik valahol és a közpénzügyek kérdésében munkálkodik.

Az az alázat tehát, amelyben ezt az elnök úr közli, az nyilvánvaló és úgy gondolom, helyes is. Azonkívül az intézmény ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. Nagyon fontos kérdés, hisz korábban különböző állami ellenőrző szerveknek különböző szervezetek beszólhattak úgymond, és orientálhatták a tevékenységét. A törvény sem teszi ezt lehetővé, függetlenné teszi. De nem teszi függetlenné az ő számára működésként meghozott törvénytől, azaz a rávonatkozó törvénytől.

Mondhatnék erre kedvezőtlen példát, többek közt a Magyar Nemzeti Bankot, amely függetlenségéről beszél, és azt sem ismeri el, amit a törvény, amit a parlament számára kötelező feladatként szabott meg a törvényben. Tehát valaki úgy tud élni a törvénnyel, hogy tudomásul veszi, hogy neki milyen feladatai vannak és másoktól független, más csak a függetlenségét hangsúlyozza, ugyanakkor nem teljesíti a törvényben meghatározott feladatokat; lásd a Magyar Nemzeti Bank esetében, amely súlyos kritikákat fogalmaz meg, mármint a tevékenysége az elmúlt időszakban; és úgy gondolom, hogy a függetlenség olybá hangoztatása, amely köznapi, eléggé el nem ítélhető cselekvés.

Azt írja az elnök úr a bevezetőjében, hogy tevékenysége egyaránt szolgálja a központi és az önkormányzati szintet, nyilvánvaló, hogy a fő rendszereket és az alrendszereket, és a közpénzekkel való gazdálkodás jó minőségéhez és fenntartásához járul hozzá az Állami Számvevőszék tevékenysége.

Azt is deklarálja elnök úr az előszóban, hogy jelentéseket készít, amelyek nyilvánosak. Úgy gondolom, ez is áttörés, hisz nem volt korábban minden jelentés nyilvános, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, voltak fiókba tett és kevésbé közhírelt jelentések az évek hosszú során.

Azt is rögzíteni kell, hogy a 2011. év volt a teljes, az Állami Számvevőszék működéséről szóló év, a 2011. teljes évben az új törvény szabályai szerint jártak el, ezért a törvény úgymond kontrollja a tisztelt Ház előtt e jelentés is, hogy a törvényben megfogalmazott feladatokat hogyan tudta a Számvevőszék teljesíteni számunkra.

Úgy gondolom, hogy nagyon fontos az a megjegyzés, amelyet elnök úr szintén a beszámolójában jelzett, hogy a megújulás éve is volt, hisz azért arról még szívesen beszélek, hogy az Állami Számvevőszék szervezeti átalakuláson ment át, strukturális átalakítást is végre kellett hajtania, és tudják, egy szervezet átalakítása nem konfliktusmentes.

Úgy gondolom, hogy nagyon fontos volt a módszertani megújulás is, és elnök úr, aláhúzom ezeket a kérdéseket, mert nagyon pozitív módon értékelem, és úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház is hasonló módon nyugtázhatja ezeket az Állami Számvevőszék 2011. évi munkáját illetően. Nagyon fontos számomra, hogy a szakmai megújulása is megtörtént az intézménynek, azaz az Állami Számvevőszéknek, és a tudományosság igénye pedig elhanyagolhatatlan az állami pénzügyek átláthatósága területén is, úgyhogy nagyon fontos, amit ez ügyben is elértek.

Nagyon kiemelendőnek tartom a progresszivitást, amely jellemzi az Állami Számvevőszéket, míg korábban "lassú víz partot mos" módon igyekezett a funkcióját és feladatát ellátni az Állami Számvevőszék, nem bírálva, hiszen annak idején a korszellem is ez volt, sőt annak idején a kormány sem igényelte, sőt a parlament sem igényelte az átláthatóságot, tehát ennek próbált megfelelni. Úgy gondolom, hogy kellőképpen azok a szabályok, amelyeket meghatároztunk a törvényben, jól tükrözik a megújuló Magyarország szándékait, és ezt még teljesíti a Számvevőszék.

Megint sommás voltam, kérem, biztos, hogy okot adok arra, hogy ezzel vitatkozhassunk, de úgy gondolom, hogy ha 2011. az első teljes év volt, ebben azért van némi trend is, olyan folyamatok indultak el, amelyek eredményét a közpénzügyek átláthatóságában az elkövetkezendő évek is tovább emelik a szervezet tevékenysége kapcsán. Kicsit bonyolultan mondtam, de remélem érthető volt, tehát további eredményeket várunk a törvény vonatkozásában, de nem lehetünk türelmetlenek sem.

Nagyon fontosnak ítélem meg és javaslom a tisztelt Háznak is, hogy ebben értsünk egyet, hogy a tájékoztatóban és egyáltalán a 2011. évi munkában a javaslattevő szerep megerősödött. Határozott, előremutató és alkalmasint sommás vélekedése van a szakmai kérdéseket illetően a Számvevőszéknek, és nem simítja el a megállapítások lényegét, és nem maszatolja el a jelentése, sőt a tevékenysége sem. Gondolom, elnök úrnak egyáltalán nem állt szándékában az, hogy a Számvevőszéket ilyen selymes és burokba, sztaniolba csomagolt véleménnyel lássa el, és adjon a tisztelt Ház számára lehetőséget a közpénzügyek átlátását illetően.

Szeretnék egy nagyon fontos kérdést kiemelni, bár elnök úr is emlegette, és nagyon sokszor nagyon nehéz helyzetbe hozott, amikor kimerítően igyekezett bemutatni a '11 évi munkálkodásukat a korrupció elleni harcról. Úgy gondolom, hogy a tisztelt Háznak nagyon fontos feladata, hogy a saját intézményével, az Állami Számvevőszékkel tartsa fenn a közpénzügyekkel kapcsolatos korrupcióval szemben a fenyegetettséget; a fenyegetettséget, az ellenőrzést és a számonkérés veszélyét. Tehát fenn kell tartani a korrupcióellenesség kérdéskörében a fenyegetettséget, amelyet az ellenőrök tudnak számunkra biztosítani, hogy féljen mindenki, aki tisztességtelen szándékkal a közpénzekhez próbál nyúlni, vagy azt nem megfelelő módon, más érdekből és célból kívánják felhasználni.

Nagyon érdekes kifejezés, és én egy előadáson hallgattam meg elnök úr azon véleményét, hogy a korrupciós kockázatot is elemezték különböző állami szervezeteknél, iskolától kezdve az önkormányzatig és sok egyéb más szervezetig. Nem azt jelenti, hogy ők korruptak, hanem a korrumpálhatóság veszélye, a korrupciós kockázat veszélye fennáll. Nagyon fontos, hogy a vezető tudja azt, hogy hol vannak azok a pontok egy szervezet működésében, ahol a korrupciós kockázat jelen lehet, és az milyen mértékű.

(13.10)

Tehát hangsúlyozom, ez is egy fontos felismerés volt a korrupció elleni harc ügyében.

Szeretném kiemelni azt is, hogy nagyon fontosnak tartom a civilekkel kapcsolatos együttműködésüket. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tudomásom van róla, napokon belül lesz egy konferencia, ahol szintén számot ad majd egy civil szervezet az Állami Számvevőszék épületében és tanácstermében arról, hogy hogyan sikerült, milyen eredményeket ért el és milyen feladatokat szab meg a jövőt illetően a fiatalok pénzügyi műveltségét és tájékozottságát illetően.

Mélyen tisztelt hölgyek, urak, azért tudjuk nagyon jól, hogy volt egy komoly pénzügyi válság, amelyben nagyon körmönfontan, megkomponáltan sok magyar állampolgárt hitelhez juttattak, lökték rájuk a hitelt, és közben a szerződések különböző pontjaiban egyoldalúan olyan bődületes terheket róttak az illetőre, hogy talán sose fog tudni kikecmeregni a szerződéses kötelmekből, hacsak bírósághoz nem fordul. Épp ezért javaslom is mindenkinek, akinek különböző banki ügylete van, és ebben méltánytalanságot érez, forduljon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, tanácsadó szervezetéhez, ugyanakkor pedig a bírósághoz is.

Ezt megelőzendő a fiataloknál kell azt a pénzügyi műveltséget megszerezni, amellyel meg nem ismételhető az a nagy átverésshow, az a pénzszivattyú, amelyben a magyar állampolgárok közül még most is sokan leledzenek a hiteleik kapcsán, amelynek oka elsősorban a kevesebb vagy kisebb pénzügyi ismeret, amelyet a mi korosztályunk nem igazán tett magáévá, hisz nem volt rá szüksége, viszont az új bankok és a külföldi bankok esetében különös attrakciókhoz láttak hozzá azért, hogy megtévesszék a magyar állampolgárokat.

Sok mindent tudnék még elmondani, de úgy gondolom, hogy nagyon fontos megemlíteni azt is, hogy a Költségvetési Tanács, amelynek az állami költségvetés készítésénél - ez a mi fontos feladatunk - bázisa, adatbázisa, szakmai bázisa az Állami Számvevőszék, hisz olyan ismeretanyag és adatbázis áll rendelkezésére, amelyből a mi költségvetés-készítő munkánk, törvényhozásunk táplálkozhat, ez nagyon fontos dolog, és úgy gondolom, erre is fölkészültek.

Elnök úr, én úgy gondolom, hogy az önök sikere az ország érdeke és a parlament érdeke. Ha önök jól végzik a munkájukat, Magyarország állampolgárai biztosak lehetnek abban, hogy jól hasznosulnak az adóforintjaik, törvényesen és megfelelő szakmaisággal kerülnek felhasználásra, nem kerülnek különböző csatornákon magánérdekek birtokába, és azok szándékát nem elégítik ki. Tehát én úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék potenciálja, az Állami Számvevőszék munkájának minősége nagymértékben hat az ország pénzügyeire (Az elnök csenget.), és nagyon fontos az, hogy önök tegyék jól a dolgukat. Épp ezért, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, javaslom a jelentés elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu