DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, nem kezdem olyan messziről, mint Papcsák képviselőtársam, mert akkor reggelig sem jutnánk a végére. Én az elmúlt 14 évről szeretnék beszélni, főleg a polgári törvénykönyv gyakorlati oldaláról, hiszen magam is gyakorló ügyvéd vagyok.

A T/7971. számú törvényjavaslat a polgári törvénykönyvről nem egy törvényjavaslat a sok közül, hanem az alaptörvényünk után vagy mellett a legfontosabb, hiszen a legszélesebbkörűen szabályozza az életviszonyokat. Ahogy Vékás Lajos professzor úr fogalmazta, akit magam is szeretettel köszöntök, végigkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, a születéstől a halálig.

A 2010-ben megalakult parlament igen sok törvényt - köztük az alaptörvényt - fogadott el a bő két évben, de ennek a négyéves ciklusnak az egyik kiemelkedő jelentőségű jogalkotási munkája az új polgári törvénykönyv javaslata. Magyarországnak ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve.

A szakértői munka már több mint tíz éve elkezdődött, pontosabban 1998-ban, az első Orbán-kormány idején, és a kodifikáció során figyelembe vette a bírói gyakorlatot, a tudomány eredményeit, az időközbeni életviszony-változásokat, valamint a hatályba nem lépett polgári törvénykönyv használható megoldásait.

Akik az elmúlt ciklusban tagjai voltak a magyar parlamentnek, azok bizonyára emlékeznek rá, hogy 2007-ben az addig végzett politikamentes, kifejezetten szakmai munka gellert kapott. Takács Albert akkori igazságügy-miniszter visszavette a szerkesztőbizottság mandátumát, a politika rátelepedett a jogalkotásra, a szakmaiság helyett a jogalkotásban a lobbi- és pártpolitikai érdekek érvényesültek, amelyek rányomták bélyegüket a törvényre. Az akkor benyújtott polgáritörvénykönyv-javaslathoz mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról több száz módosító javaslat, indítvány érkezett, ami önmagában is jelezte, hogy a szakmaiság helyett a politikai dominancia érvényesült. Az Alkotmánybíróság 2009-ben, helyesen és bölcsen, nem is engedte hatályba lépni a kormánypárti, SZDSZ-MSZP-szavazatokkal elfogadott polgári törvénykönyvet.

Tisztelt Ház! A 2010-es kormányváltást követően visszakerült az anyag a korábban felkért kodifikációs bizottsághoz. A szakértői bizottság az új Ptk. közel 1600 paragrafusból álló normaszöveg tervezetét 2011 decemberében átnyújtotta a főbizottságnak, majd a szakmai-társadalmi vitát követően a kormány 2012 júliusában tárgyalta a tervezetet, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az alkotmányügyi bizottság, mint már hallottuk, 2012. szeptember 18-án tárgyalta a javaslatot, és egyhangú határozatával általános vitára alkalmasnak találta.

(10.30)

A történeti hűség kedvéért szabad legyen itt megjegyeznem, hogy az alkotmányügyi bizottsági vita során az MSZP képviselője úgy nyilatkozott, hogy kellemes meglepetés érte akkor, amikor a kormány nem nyúlt bele az előterjesztésbe, és a szerkesztőbizottság javaslatát, tisztelve a tudományt, mint tudományos munkát egyben terjesztette elő; kifejtette továbbá azt is, hogy a jelenlegi kormánypolitika több alkalommal úgy belenyúlt egyes törvényekbe, hogy arra már megalkotója sem ismer rá; önmérsékletre intette továbbá a pártokat, és a lehető legkisebb módosító javaslat benyújtására hívott fel. (Dr. Steiner Pál: Klasszikustól!) Az előbb említett képviselő mintha elfelejtette volna, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején nyúlt bele a politika a polgári törvénykönyv megalkotásába, ragadta ki a szakma kezéből a javaslatot, és bombázta széjjel módosító indítványokkal, sőt teljesen átíratta. Ehhez képest az MSZP, illetve képviselője nagy fejlődésről tett tanúbizonyságot, és most pont az ellenkezőjére buzdít, mint amikor kormányoldali képviselő volt. Mi bízunk a fejlődésben, üdvözöljük a jó irányú változást.

Tisztelt Ház! Általános vitáról lévén szó, ilyenkor csak általánosságban illik beszélni a javaslatról, de a bizottsági tárgyalás során is szinte minden hozzászóló óhatatlanul is belement a részletekbe. Ha valaki veszi a fáradságot, és visszakeresi a hatályba nem lépett Ptk.-val kapcsolatosan lezajlott vitaanyagot, az azt tapasztalja, hogy jó néhány akkori ellenzéki javaslat bekerült a most tárgyalt előterjesztésbe. Így többek között már akkor is úgy foglaltunk állást, hogy az ingatlan-nyilvántartásról, a gazdasági társaságokról, valamint az egyesületekről szóló joganyag kerüljön bele a polgári törvénykönyvbe, s lám, mindezek a joganyagok belekerültek a javaslatba, mivel a szakemberek is úgy gondolták, hogy így válik teljessé a polgári jog szabályozása, sőt nemzetközi példákat is lehet felhozni a hasonló jellegű szabályozásra.

Tisztelt Ház! A javaslat megtartotta a régi Ptk. jól bevált szabályait, azonban jó néhány új normát is tartalmaz. Így például megszüntette a személyi jogok megsértése esetén korábban alkalmazott nem vagyoni kártérítésért járó kárpótlást, és új polgári jogi igényként érvényesíthető lesz a sérelemdíj, amely már konkrét hátrány, kár bizonyítása nélkül is lehetővé teszi a jogsértés szankcionálását.

Az egyik legvitatottabb része lehet a javaslatnak az eddig önálló törvényben szabályozott családjogi törvény, amely beépült a Ptk.-ba, és annak egyes rendelkezései adhatnak majd okot vitára. A javaslat a házassági vagyonjog, a tényleges családi kapcsolatok elismerése, valamint a szülő-gyermek kapcsolat szabályozásában hoz lényeges változásokat. Amin ezen belül véleményem szerint vita nem lesz - és erről az államtitkár úr is beszélt már -, az az, hogy a javaslat előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen alapuló rendezését és a felek közötti együttműködést, amelynek a megvalósítását a közvetítői eljárás, a mediáció bekapcsolásával próbálja elősegíteni.

A házasság felbontásával kapcsolatos változást illetően már nem ilyen egyértelmű a helyzet véleményem és gyakorlati tapasztalataim szerint. Mind az alaptörvény, mint a polgári törvénykönyv családjogi része védi a házasság és a család intézményét. Ehhez képest egyszerűsödik, mondhatnám, bizonyos mértékben könnyebbé válik a közös akaratnyilvánítással, a hétköznapi nyelvben közös megegyezéssel történő házasságfelbontás. A korábbi szabályozás szerint a közös akaratnyilvánítással történő váláshoz a feleknek meg kellett egyezni a házasság felbontásában, a közös gyermek elhelyezésében, láthatásában és tartásában, a közös lakás használatában, a házastársi tartás kérdésében, valamint az ingó vagyon megosztásában. Az előttünk fekvő javaslat a közös vagyon megosztásában való megállapodást elhagyja, ezzel is megkönnyítve a válást.

Akkor, amikor Magyarországon európai összehasonlításban is igen magas a válások száma, nem biztos, hogy olyan szabályt kell bevezetni, amely megkönnyíti a válás lehetőségét. Gyakorló ügyvédként tudom, hogy a bontóperek egy része, ahogy egymás között nevezzük, úgynevezett ijesztési per, azaz az esetleg renitenskedő - hogy enyhe kifejezést használjak - felet a bontóper megindítása arra inspirálja, hogy komolyan vegye házasfele fenyegetését, már ami a házasság felbontását illeti, és előfordul, hogy az elhúzódó és főleg a vagyonmegosztás miatt elhúzódó perekben úgy döntenek, hogy kibékülnek. Ez a lehetőség csökkenni fog, ha kivesszük a közös megegyezéses válás feltételei közül a közös vagyon megosztásának kérdését. Nem beszélve továbbá arról, hogy a külön perben érvényesítendő vagyonmegosztás hosszadalmas, és kellőképpen megkeseríti a peres felek életét. Summa summarum, meggondolandónak tartom e könnyítő rendelkezés elhagyását, és a régebbi szabály megtartását.

Tisztelt Ház! A javaslat mindenkit ösztönözni kíván arra, hogy a házasságuk kezdetén vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék. Ez a rendelkezés figyelembe veszi azokat a változásokat, amelyek a társadalomban az utóbbi évtizedekben végbementek, azaz hogy a házasulandó felek között jelentős vagyoni különbségek lehetnek, ellentétben azzal, amikor a házasuló felek döntő többségében hasonló vagyoni viszonyokkal rendelkeztek. Szintén tapasztalatból mondom, hogy a házassági vagyonjogi szerződés legalábbis az én választói körzetemben ritka, mint a fehér holló. Ennek az a magyarázata a hasonló vagyoni viszonyok mellett, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének indítványozása a másik félben bizalmatlanságot szül, és nem jó ómen az, ha már a mézeshetek idején is a bizalmatlanság szele lengi körül a fiatal pár kapcsolatát. Csupán csak zárójelben jegyzem meg, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötését inkább a szülők szokták szorgalmazni és kezdeményezni, akik a vagyongyarapodást ténylegesen létrehozták.

Tisztelt Ház! Borítékolható a vita az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat javaslatbéli szabályozásával összefüggésben, amelynek öröklési jogi kihatásai is vannak. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a legújabb statisztikai adatok szerint a gyermekek 38 százaléka olyan kapcsolatból születik, amit a mai jognyelv élettársi kapcsolatnak nevez. Éppen ezért e terület jogi szabályozása indokolt és egyben kívánatos is, hiszen a jelenlegi szabályozatlanság a nehézkes bizonyítási eljárás miatt az ilyen életviszonyokból eredő perek elhúzódásához vezet. Ami a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását illeti, e rendelkezések a társadalom igen szűk rétegét érintik, és mint a bizottsági ülésen hallottuk, mintegy 200 bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó.

Mint említettem, a javaslatban megfogalmazott családjogi változások az öröklési jogra is kihatnak. Az öröklési jog könyv elsősorban a bírói gyakorlat tartós eredményeit kívánja törvényi szintre emelni, így változnak a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi feltételek, de elfogadást nyer házastársak esetén a közös végrendelet érvényességének az elismerése. Megváltozik a túlélő házastárs öröklési jogi pozíciója: a túlélő házastárs használati joga csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezésre és felszerelési tárgyakra korlátozódik, majd egyébként a gyermekhez hasonlóan állagörökös státus illeti meg.

A korábbi szabályozás szerint, ha a házastárs vagy bejegyzett élettárs új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, a haszonélvezeti joga megszűnik. A javaslat az újabb házasságkötés megkötéséhez, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez nem fűzi a haszonélvezeti jog megszűnésének szankcióját. Úgy gondolom, ez a rendelkezés üdvözölendő, hiszen sajnos gyakran előfordul az, hogy fiatal veszti el élete párját, és pontosan amiatt, hogy a haszonélvezeti jogát, illetőleg az özvegyi jogát el ne veszítse, ezért évekig, évtizedeken keresztül él élettársi kapcsolatban. Talán ez a rendelkezés serkenti az özvegyek házasulási kedvét, és kismértékben hozzájárul a házasságkötési statisztika javulásához.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak csak felsorolásszerűen a javaslat néhány rendelkezéséről. A dologi jog leglényegesebb újítása az új zálogjogi szabályozás. Akik részt vettek a hatályba nem lépett Ptk. vitájában, bizonyára emlékeznek rá, hogy a javaslat zálogjogi részéhez közel száz ellenzéki módosító indítvány került benyújtásra. A mostani javaslat visszaigazolja azt, hogy a zálogjog újraszabályozása vagy az új zálogjogi szabály, illetve az ez irányú igény mindenképpen indokolt volt. Szintén a kor követelményeit, a társadalmi viszonyok változását vette figyelembe a javaslat, amikor az egyébként már létező szerződések beemelésre és nevesítésre kerültek a javaslatban.

És végezetül még egy utolsó dolgot szeretnék megemlíteni a javaslatból, ez pedig a természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra történő helyezése. A bíróság a jövőben a hatályos Ptk.-tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére korlátozhatná. Ez garantálná a részleges gondnokság alá helyezést, egyénre szabott, az adott körülményekhez rugalmasan igazodó jogkövetkezmények megállapítását.

(10.40)

Mi a helyzet jelenleg a gyakorlatban? Aki járt már életében bíróságon és megnézte a kitűzött tárgyalási jegyzékeket, akkor azt tapasztalta, hogy egy tárgyalási napra közel tucat gondnokság alá helyezés iránti per van kitűzve, mondhatni, futószalagon születnek az ítéletek, a felek meghallgatása, szakvélemény és az ítélet hozatala. A gondnokság alá helyezéssel igen óvatosan kell bánni, mert könnyen vissza is lehet vele élni.

Lényeges része a javaslatnak az is, hogy nem ad lehetőséget nagykorú személyek esetén a cselekvőképesség általános korlátozására, a cselekvőképesség csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. Ezt majd a gyakorlat fogja bebizonyítani, illetőleg a gyakorlatban majd a bírói gyakorlat fogja kijegecesíteni, hogy melyek lesznek vagy milyen ügycsoportokról lesz majd szó. Nagyon lényeges garanciális szabály, hogy a gondnokság alá helyezés nem határozatlan időre szólna, hanem a bíróságnak meg kell határozni a kötelező felülvizsgálat időpontját. A felülvizsgálat a törvényben meghatározott időközökben kötelező lenne.

Tisztelt Ház! A benyújtott javaslat nagy jelentőségű, értékes, tudományos munka, és vitathatatlan tény, hogy létrehozása szükségszerű volt. Csak óvatosan nyúljunk a módosító indítványokhoz, hogy a törvény koherenciája megmaradjon. Magam is - mint ahogy a képviselőtársam - megköszönöm a kodifikációs bizottságnak és vezetőjének a munkáját. Általános vitára alkalmasnak tartjuk és támogatjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu