JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjai - de őszintén mondhatom, a vidék polgárai - nagy érdeklődéssel várták az új polgári törvénykönyv megalkotását.

Hosszú időt kellett várni, hatalmas viták után jutottunk el idáig, és a bizottság igen intenzív vitát folytatott a tervezetről. A bizottság szeptember 12-én megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatot. A bizottság a hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása után, észrevételeit is megtéve, összességében a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadásra ajánlotta, javasolta. Mégis most összefoglalva a bizottságban elhangzottakat, mint jeleztem, igen intenzív vita zajlott; külön köszönjük azt, hogy a tárca képviseletében államtitkár úr személyesen vett részt, hisz olyan kérdések vetődtek fel, amelyekről, azt gondolom, még majd az általános, illetve a részletes vitában többször beszélünk.

Elsősorban három kérdés volt az, ami a bizottságban igazán nagy érdeklődést váltott ki. Az első a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos észrevételek. Az az álláspont alakult ki a bizottságban, hogy az új Ptk. a szövetkezetekkel kapcsolatban megfelelő, átfogó szabályozást, keretet biztosít, hogy a szövetkezetek az elkövetkező időben valóban az Európában és a világban zajló verseny szempontjából is működőképesek maradjanak. Támogatta a bizottság és örömmel vette tudomásul, hogy a közkereseti társaságok és a bt.-k is jogi személyiséggel rendelkeznek majd az elkövetkező időszakban. Azt viszont észrevételezte a bizottság, a tőketársulási jelleg erősödik a törvény keretében. Tehát itt majd lesznek észrevételei a bizottság tagjainak.

A másik, ami már neuralgikus kérdés volt, kemény vita bontakozott ki, és azért hozom a tisztelt Ház elé, mert erről az elkövetkező időszakban mindenképpen komoly vita várható, és kell is hogy folyjon: ez az öröklési joggal kapcsolatos. Tudomásul kell venni, hogy ma 1,5 millió hektár az osztatlan közös tulajdonban lévő földek aránya, 2,4 millió földtulajdonos van. És ha ezt a jelenlegi öröklési mód szerint továbbvisszük, akkor a gazdaságok ellehetetlenülnek, a működőképességük határán vannak már ma is.

Tehát az egyik oldalon - és ezt vetették fel a bizottság tagjai - a közjegyzőnél szabdaljuk a birtokot, a másik oldalon pedig közpénzekből támogatást adunk ahhoz, hogy a birtokokat működőképessé tegyük és egyesítsük. Nos, azt gondolom, hogy valahol az igazság középen van, a bizottság tagjai nagyon intenzíven kívánnak ebben a vitában a továbbiakban is részt venni, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzetközi példák alapján javaslatokat is teszünk.

A másik ilyen terület, amiről mindenképpen szólnom kell, ez a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban felvetődő problémákat jelenti. Van tapasztalatunk az elmúlt időszakban arról, hogy amikor a termelők termékértékesítési szerződéseket kötöttek, akkor ezt a választottbíróságokon adásvételi szerződésként könyvelték el.

Ebből az következett, hogy ha az a termelő, aki a gazdálkodása során a bizonytalansági tényezők - az időjárás és minden egyéb, ami befolyásolja a termelést - kapcsán csak az 50 százalékot tudta megtermelni, akkor az eddigi döntések alapján a másik 50 százalék esetében fedezeti vásárlással élt a szerződő fél, aki várta, hogy számára az áru leszállításra kerüljön.

Most, az új Ptk.-ban azt tapasztaltuk - és ez nagyon kemény vitát váltott ki -, hogy az elkövetkező időszakban a szerződések kapcsán most már csak és kizárólag az adásvétel lesz az, ami a szerződéskötéseknél... - és az adásvételi szerződések feltételei, amik majd fennállnak. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az a gazda, aki a terményeit időjárási és egyéb okok miatt a leszerződött mennyiségben nem tudja szállítani, az teljesen ellehetetlenül.

(10.10)

Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen indokolt feltétlen, és ez a bizottság tagjainak nagyon határozott álláspontja volt, hogy mindenképpen indokolt egyeztetni.

Tehát, tisztelt elnök úr, összegezve: a szövetkezeteknél lesz néhány, szerintünk nagyon jó javaslat, ami még egyszerűbbé teszi a rendszert, viszont az öröklés esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jog segítse a gazdaság működését. Természetesen az alkotmányosság, az alaptörvény tekintetében mindenben meg kívánunk felelni, mindenben meg kívánunk felelni a jogszerűségnek, de nem lehet olyan törvényt alkotni, amelyik jogellenes tevékenységre kényszeríti a gazdaság szereplőit. Számunkra az a fontos, hogy a gazdaság működését segítse a jog, és egyben úgy szabályozza, hogy ez a működés valóban tartható legyen, és a gazdaság, a nemzetgazdaság fejlődését segítse.

Köszönöm, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu