KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lelki gazdagság, kultúrszomj, tudásvágy lesz úrrá a kedves látogatón, ha egyszer elmegy az Operába, és meghallgat egy nemzeti darabot vagy valami mást. Az épület kívül-belül gyönyörű, lenyűgöző.

Mit adott nekünk a múlt, mit hagyott örökségül, kik azok, akik előre látták, hogy a nemzetnek szüksége van egy zenés színházra, az Operára? Pest-Budán 1837-től a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően gyakorlatilag kinőtte magát. Az Operaház megépítésének ötlete után a pályázati terveket Ybl Miklós építész nyerte meg 1873-ban. Ő volt a XIX. század egyik legnagyobb építészmestere. Tervei között található a fóti Károlyi-kastély, több templom és kastély, a Festetics-palota, a Károly-palota, a Fővámház, és sorolhatnám tovább. Az építkezés 1875-ben elkezdődött, és kilenc évig tartott. Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke határozta meg. Már akkor gondoltak a célszerűségre, amely például abban nyilvánult meg, hogy kocsifeljárót is építettek. A főhomlokzat neoreneszánsz stílusban épült. A szobrokat és a lábazatot kőből faragták ki. Figyelemre méltó Podmaniczky Frigyesnek az a kitétele is, hogy az épületen kizárólag csak magyar építészek, művészek dolgozhattak. A berendezések, építőanyagok mind magyar üzemek, gyárak munkái, kivéve az olasz márványoszlopokat.

A kornak megfelelő biztonsági berendezésekkel is felszerelték a színházat, mint záporoztató, szellőzők, fűtés és gázszeszvilágítás, majd később elektromos. Érdekesség, hogy a homlokzathoz használt követ a Budapesttől 30 kilométerre lévő Sóskútról hozták. Ezt a követ használták a Lánchíd, az Országház, a budai Vár és a Bazilika építkezésénél is. A gyönyörű, igényesen megalkotott épületet 1884. szeptember 27-én ünnepélyes keretek között Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitották meg. Az ünnepélyes díszelőadáson Erkel Ferenc Bánk bán első felvonása, valamint Erkel Ferenc Hunyadi László nyitánya és Wagner Lohengrin első felvonása hangzott el. A karnagy nem más, mint Erkel Ferenc zeneszerző volt.

Az Opera színvonala, műsorai olyan magas szintet értek el, hogy a pesti közönség anyagiakban nem tudta a magas költségeket a kultúra oltárára áldozni, ezért likviditási gondokkal küszködtek. A társulat és a Királyi Operaház irányítását 1888-ban Gustav Mahler, a cseh-osztrák karnagy-zeneszerző vette át, és több német darab is színre került. Természetesen az intézmény működését több főnemes is támogatta. Mahler irányítása alatt az Opera működése bearanyozta a magyar kultúrát. Zichy Géza lett a kultúrpalota intendánsa, de később feszültség, ellentmondás alakult ki közöttük. A vége az lett, hogy Mahler új szerződéssel a zsebében Hamburgba távozott.

Az első világháború alatt érdemi fejlődés nem történt, viszont a két világháború között a zenei és a kulturális élet fényes sikereket ért el. A második világháború angol és amerikai légierő-bombázásai nem érték az épületet, kisebb sérülésekkel átvészelte a pusztítást. Mint minden az országban, az Operaház is állami tulajdonba került. Az ötvenes években a Magyar Kommunista Párt a munkásoknak matiné-előadásokat szervezett, a látogatottság kibővült. Az ötvenes évek végén beindult a nemzetközi művészek vendégszereplése, amelynek hatására a magyar művészek előtt is megnyílt a külföldi szereplés, a megmérettetés. A pompás operapalotában művészként, zenészként, kórustagként, énekesként és nézőként létezni egy felemelő, gyönyörű érzés. A legendás társulatok tették híressé a magyar operát a határon belül és azon túl.

Az intézményt 2006-ban felújítás miatt bezárták. Az elmúlt héten, szeptember 28-án határon túli magyar testvéreink vehettek részt Erkel: Hunyadi László főpróbáján, másnap, 29-én, a pákozdi győzelem napján pedig premier volt. Az Operaház főbejárata mellett a Stróbl Alajos által faragott Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű szobra áll, és figyeli az idelátogatókat.

A kultúra elérhető, csak igény legyen rá. Javaslom, hogy egyszer mindenki látogasson el az Operába! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu