Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik álláspontja az említett ajánlási pontokkal kapcsolatban hasonló érvelési logikán nyugszik, mint amit a devizahitelesek kérdéskörével kapcsolatban elővezettünk. Tehát ami három vagy négy károsult, nehéz helyzetbe került embernek segít, azt a Jobbik természetszerűleg támogatja. Ugyanígy, ha három vagy négy munkahelyet legalább meg lehet menteni vagy meg lehet őrizni ezen javaslatcsomag által, akkor a Jobbik támogatásáról biztosítja azt.
Nagyon örülünk annak, hogy a kormányzat korábbi álláspontját felülvizsgálva most már szociális szempontokat is hajlandó érvényesíteni az adórendszerben, ugyanakkor jeleznünk kell azt, hogy 2013-ban vélhetően még nehezebb helyzetbe kerülnek majd a költségvetés tervezését illetően, hiszen nyilvánvaló, hogy forrásokat is kell rendelni a mellé, amit terveznek.
A Jobbik abból sem csinál titkot, hogy elsősorban más területekre koncentrálná az amúgy nagyon értékes és szűkös forrásokat, így az ipar, a mezőgazdaság, a kutatás-fejlesztés és a turisztika területe elképzeléseink szerint előnyt kellene hogy élvezzen. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mennyire fontos a védett korosztályok további és erőteljesebb, kiterjedtebb fokon történő megóvása, így a fiatalok kivándorlásának megakadályozása tekintetében is, ha célszerűen és hathatósan lép a kormányzat, akkor lesz erre lehetőség.
De a Jobbik azt is állítja, hogy gazdasági növekedés nélkül a kormányzat munkahelyvédelmi akciótervének részleges megvalósítása, amiről itt szó van, nem vezethet sikerre, hiszen ebben az esetben, ha nem lesz gazdasági növekedés, csak a munkaerő intenzív cserélődését segítheti elő. Éppen ezért nagyon fontos komplex, összefüggő gazdasági csomagban gondolkodni.
Azt sem értjük, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője mire alapozza százezer elképzelt új munkahely létrejöttét ezen csomagnak köszönhetően. Nem derül ki sem a részletekből, sem pedig a megjelent szakértői véleményekből az, hogy az az említett százezer új munkahely kinek köszönhető, honnan jön, milyen forrásból jön létre. Azt viszont megállapíthatjuk az Állami Számvevőszék friss jelentése alapján, hogy 2004 és 2010 között mintegy 1800 milliárd forintot költöttek hazai és uniós forrásokból munkahelyteremtésre, úgynevezett munkahelyvédelemre is bizonyos szemszögből. Azt viszont láthatjuk, hogy ezen források döntő többsége üres kalapba szórt pénz volt; vagy multinacionális hálózatok nyúlták le ezeket, vagy pedig nem oda került, ahol hasznosítani szerették volna a korábbi kormányok őket. Tehát e tekintetben átgondolásra, egy újfajta gondolkodásmód, új paradigma bevezetésére van szükség, enélkül ugyanis a munkahelyvédelmi akcióterv nemhogy új munkahelyeket nem tud létrehozni, az eddigieket sem képes megvédeni.
Tehát látható, hogy az az elképesztő, 1800 milliárdos összeg, amit hasonló célokra költöttek, a kukában landolt. Az lehet csak a kérésünk, hogy ezen jó irányba elindított kezdeményezést támasszák alá egy építő, egészséges gazdaságpolitikával, hiszen gazdasági növekedés nélkül, továbbra is függve a multinacionális hálózatoktól, nem lehet eredményt elérni ezen a területen.
Ezért azt javasoljuk, hogy az általam említett területekre, a mezőgazdaság, kutatás-fejlesztés, turisztika hármasságára a lehető legtöbb célzott forrást juttassák el, és továbbra is védjék azokat a védett korúakat és fiatalkorú munkavállalókat, akiket a kivándorlási helyzet a leginkább fenyeget.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés