BÚS BALÁZS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy Óbuda-Békásmegyer önkormányzatát is rendkívül hátrányosan érintő bírósági joggyakorlattal kapcsolatban kívánom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést.

1998-ban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi szabályozási kerettervet, az FSZKT-t, amelynek szabályozása Óbuda-Békásmegyer területét érintően is tartalmazott a korábbi övezeti besorolástól eltérő, a beépíthetőséget szűkítő szabályokat. A keretterv szabályozásaival való összhang megteremtése érdekében Óbuda-Békásmegyer önkormányzata elfogadta a fővárosi szabályozási keretterv szabályozásával egyező úgynevezett ÓBVSZ-t. Ennek a rendeletnek az elfogadása, tekintettel a magasabb szintű fővárosi szabályozásra, ránk nézve kötelező volt.

Figyelemmel azonban arra, hogy a fővárosi szabályozási keretterv szabályozása következtében egy, az Óbuda Termelő és Szolgáltató Szövetkezet által tulajdonolt ingatlan beépíthetősége jelentős mértékben lecsökkent, az ingatlan tulajdonosa kérte az ingatlan kisajátítását, valamint kártalanítást követelt a kerülettől. A bíróság immár jogerős ítélete következtében 100 milliós nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezett az óbudai önkormányzatnak, gyakorlatilag azért, mert a jogszabályoknak megfelelően elfogadtuk a fővárosi szabályozást.

Elfogadhatatlannak tartom azt az országban kialakult helyzetet, hogy egyes önkormányzatokat pusztán azért kötelezzen a bíróság több száz millió forintos kártérítések megfizetésére, mert azok csupán jogkövető magatartást tanúsítanak. Ha a jogkövetésnek ilyen súlyos retorzió a jutalma, akkor nem kell azon csodálkozni, ha az önkormányzatok mulasztásos jogszabálysértést elkövetve inkább nem alkotják meg azokat a rendeleteket, amelyek alapján kártérítésre kötelezhetné őket a bíróság.

Tisztelt Ház! A fentebb röviden vázolt eljárás rávilágított egy további megoldásra váró problémára is, amelynek története egészen 2010-ig nyúlik vissza, és szintén összefügg a kerületek és a főváros közötti viszonyrendszerrel. Az Alkotmánybíróság egy 2010-ben hozott, 144/2010. számú határozatával úgy ítélte meg, hogy az építési törvény 30. § (4) bekezdésének részleges szabályozási hiányossága jogbiztonságot sértő jogi helyzetet teremt azáltal, hogy a fővárosra vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést annak szabályozására, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa mely önkormányzattal szemben érvényesítheti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben szabályozott ingatlanmegvásárlási igényét.

Az Országgyűlés ezen szabályozási igényének sajátos módon csak részben tett eleget, ugyanis a kisajátítás tárgyát képező ingatlanok kártalanításának a főváros és a kerületek közötti megosztása vonatkozásában, illetve az érdekeltségi arány meghatározásának mérlegelési szempontjai vonatkozásában nem alkotott rendelkezést.

A fentiekre tekintettel az önkormányzatok - és ez alatt értem a Fővárosi Önkormányzatot is - ki vannak téve a kisajátítási eljárásban részt vevő hatóságok és a döbbenetes bírói gyakorlat szubjektumának, amelynek eredményeképp az egyes döntésekben a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat közötti érdekeltségi arány meghatározása az 50-50 százaléktól a 90-10 százalékos arányig is már megállapításra került, hangsúlyozom, hogy minden különösebb indokolás nélkül.

A kialakult gyakorlatokra nem szükséges hangoztatni, hogy egy több száz milliós ingatlan esetében, figyelembe véve a szabályozás hiányossága okán kialakult joggyakorlat szubjektumát, az önkormányzat fizetési kötelezettségének mértéke egy-egy döntésben akár százmilliós nagyságrendben is eltérhet, annak függvényében, hogy melyik ügyintéző kezébe vagy éppen melyik bíróság elé kerül az ügy.

Tisztelt Ház! Megítélésem szerint a jogalkotás szintjén pontosabb iránymutatást kell adni a hatóságok és a bíróságok számára, hogy mindenki számára megnyugtató és elfogadható, jogszabállyal alátámasztott hatósági és bírósági döntések születhessenek. A helyzet tarthatatlansága miatt szükségesnek látom, hogy a vonatkozó jogi szabályozáson is változtasson a tisztelt Országgyűlés, ezért kezdeményezem az Étv. 30. §-ának módosítását.

A fentiek tükrében kérem az illetékes szakminisztérium mielőbbi eljárását a vázolt probléma megoldása érdekében és a tisztelt Ház támogatását a törvény módosításához.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu