DR. SZEKERES IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A többségi és a kisebbségi vélemény, amely elhangzik itt az Országgyűlésben, nem csupán politikai szempontból különbözik egymástól, hogy egy kormánypárti többség támogatja a zárszámadás elfogadását, az ellenzéki kisebbség pedig ezt nem támogatja, hanem látható módon, ez mind a költségvetési bizottság ülésén, mind a többi parlamenti bizottság ülésén kiderült, számszerű, konkrét és érdemi véleménykülönbséget takar. Éppen ezért a szocialista képviselők közös véleményét szeretném itt most elmondani, amely minden parlamenti bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez a zárszámadás nem a valós folyamatokat, nem a valós összefüggéseket és nem a valós adatokat mutatja be. Éppen ezért teljes mértékig elfogadhatatlan, sőt mi általános vitára sem tartottuk alkalmasnak.

Természetesen önmagában ez a megállapítás is súlyos, de ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy érzékelhetően a történések visszaidézéséből pontosan megállapítható, hogy 2011-ben az Orbán-kormány kezéből teljes mértékig kicsúszott a költségvetési törvény végrehajtása, vagyis a fegyelmezett, célszerű gazdálkodás, hogy alig másfél hónappal a költségvetés elfogadása után gyakorlatilag új költségvetést kellett beterjeszteniük, és az a tény, hogy mind az államháztartási hiány, mind az államadósság, mind a növekedés, mind az infláció nagymértékben eltérően alakult a tervezettől, még inkább súlyossá teszi ezt a helyzetet. Ez volt az Orbán-kormány első, önállóan előkészített költségvetési törvénye, hiszen 2010 egy váltóév volt, és ha ezt a költségvetési törvény nem csupán számszaki, jogszerűségi, hanem társadalmi szempontból is mérlegre tesszük, minden egyes kutatás, elemzés egyébként - még a zárszámadásban jól szereplő adatok is ezt támasztják alá - egy nagyon világos folyamatot mutatnak: a társadalmi különbségek növekedését, a szegények elszegényedését és a gazdagoknak adott adókedvezmény és más kedvezmények révén az ottani gyarapodást.

Az, hogy ennek az egész folyamatnak a látszólag talpon tartására nem volt más mód, mint több mint hárommillió ember hosszú távú megtakarításainak államosítása és annak nagy részének elköltése, világosan mutatja, hogy ez a zárszámadás teljes mértékig elfogadhatatlan. Egyetlenegy szempontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Ha esetleg öt, tíz vagy tizenöt év múlva önök itt országgyűlési képviselők lesznek, vajon hogyan fognak szembenézni azzal a hiánnyal, amely akkor a nyugdíjalapból hiányozni fog, annak a megtakarításnak a hiányával hogyan fognak szembenézni (Babák Mihály közbeszól.), ami pénzt most elköltöttek ebből a félretett pénzből? Hiszen akkor, amikor ezek a korosztályok majd nyugdíjba fognak menni öt, tíz vagy tizenöt év múlva, ezt a bizonyos 25 százalékot, amelyet a megtakarításból fedeztek volna, az állami nyugdíjalapnak, a társadalombiztosítási nyugdíjalapnak kell majd kifizetni.

Szeretném világossá tenni, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként rendkívül súlyos megítélést kapott a magyar gazdaság, nem csupán abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek 2011 novemberében az Európai Bizottsághoz és az IMF-hez kellett fordulnia általa meghatározott módon támogatásért, hitelért, hanem azért is, mert ennek a folyamatnak az eredményeként a három legfontosabb hitelminősítő intézet Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta. Nehezen esik kimondani ezt a szót, sajnos bóvli kategóriába sorolták Magyarországot. Meggyőződésem szerint tehát ez a folyamat, amelyet a zárszámadás teljes mélységben, valóságban és tényszerűen nem tisztességes, nem korrekt módon mutat be, a zárszámadást is elfogadhatatlanná teszi.

Mint ahogy már elhangzott a kisebbségi vélemények között, a költségvetési hiány az eredeti előirányzat 2,8-szerese. Ez a pénzforgalmi szemléletben mért hiány, amely egyébként majdnem 1000 milliárd forintot jelent, világosan jelzi, hogy ezeket a folyamatokat mélységében kellett volna feltárni és bemutatni az Országgyűlésnek, hogy mi volt az oka ennek a hiánynak, milyen következményei lesznek a későbbiekre nézve, mint ahogy az infláció hasonló kedvezőtlen alakulását is, amely közel 4 százalékos volt - egyébként áthúzódó hatásként és az új tényezők miatt most már az idén 5,8-6 százalékos inflációval számolhatunk -, hogy vajon milyen tényezők okozták a kormányzat költségvetési politikájában. Nyilvánvaló, hogy az a folyamat, amely így végbement és amelyhez párosult a kormánypárti politikusok kijelentéseivel mintegy generálva a forint jelentős gyengülése bizonyos időszakokban, ez jelentős veszteséget okozott, és az adósságot növelte mind az állam, mind a vállalatok, mind a magánszemélyek esetében.

Ne haragudjanak, tisztelt képviselőtársaim, az egy elég buta játék, hogy hol hivatkoznak arra, hogy milyen árfolyamon számolják a devizaadósságot, hol nem, attól függetlenül, hogy éppen melyik az előnyös az önök számára. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ugyanezt csinálták.) Ilyet csinálni nem lehet! Világosan mindig az adott árfolyamon kell számolni, mint ahogy az elmúlt években történt. Szeretném felvilágosítani a bekiabáló képviselőtársamat, hogy elsősorban azért kell, mert a magyar államadósság közel fele devizában van, márpedig a devizában lévő államadósságot másként nem is lehet nyilvántartani. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Meggyőződésem szerint, amikor önök erről az útról letértek (Ékes József: Miért vettétek fel?), nagyon súlyos hibát követtek el, és nem szolgálták Magyarország fejlődését, nem szolgálták azt, hogy a gazdaság és a társadalom megfelelő formában fejlődni tudjon.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva külön szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy közel 22 százalékát 2011-ben nem használta fel Magyarország az európai uniós forrásoknak, és igen nagy ennek a forrásvesztésnek a kockázata. 2012 eddigi tapasztalatai is egyébként azt húzzák alá, hogy ez a kedvezőtlen folyamat változatlanul folytatódott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen zárszámadás esetében természetesen azok is egyfajta módon mérlegre kerülnek, akik a zárszámadást kell hogy auditálják. Nyikos képviselőtársam erről már részleteiben beszélt. Én szeretném világossá tenni azt, hogy igen visszafogottnak lehet minősíteni az Állami Számvevőszék jelentését. Tulajdonképpen nem is kritizálja, de alá sem támasztja a kormány felelősségáthárító megnyilatkozásait. Az a realitás, hogy ennél többet most nem várhatunk el tőlük, hiszen egy szakma tisztességét megőrizni próbáló intézményről van szó. Miután a függetlensége csorbát szenvedett, nyilván nagyon nehéz számukra ez a helyzet. Én bízom benne, hogy az Állami Számvevőszék - méltán ahhoz, ahogy Hagelmayer István és mások annak idején létrehozták és működtették - vissza fogja tudni szerezni azt a szakmai tisztességét, azt a feltétlen megbízhatóságát, amely nagyon fontos a Magyar Országgyűlés és egész Magyarország számára.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát összefoglalóan szeretném megismételni: ez a zárszámadás elfogadhatatlan. 2011-ben szinte minden kicsúszott a kormány kezéből, egy olyan igazságtalan adórendszeren és egy olyan felelőtlen költségvetési politikán keresztül, amely drágította a hiteleket, gyengítette a forint árfolyamát, növelte a foglalkoztatás költségeit, és ami a legsajnálatraméltóbb, megszüntette a költségvetés átláthatóságát.

Bízom benne, hogy egy ilyen zárszámadás kellő tapasztalatokkal szolgálhat az önök számára is, és elgondolkoznak azon, hogy a valóságos adatok, a tények és az itt leírtak közötti különbség egyszerűen elfogadhatatlan minden tisztességes képviselő számára.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu