LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Két ponton vitatkoznék képviselőtársammal. Ezt a vitát egyébként normálisnak tartom, mert szemléleti különbséget tükröz és nem jogtechnikait, amiről beszélni kell.

Ez a két pont a következő. Képviselő úr mintha úgy fogalmazott és érvelt volna, hogy az élettársi közösség akkor és csak akkor élvezzen védelmet, ha gyerek... (Dr. Staudt Gábor: Erősebb védelmet.) ...erősebb védelmet, ha gyerek származik belőle. Nem így látom. Szerintem a gyerek élvezzen védelmet, akár élettársi közösségben, akár házasságban születik, de ne bélyegezzük meg azokat a családformákat, legyenek élettársak vagy házastársi közösségek, ahol esetleg önhibájukon kívül nem születhetett gyerek. Ezt nem tesszük a házasságnál sem. Örülünk, és az államnak dolga is, hogy minden lehetséges eszközzel segítse, ha gyerek születik, akkor segítséget adjunk annak felnevelésében, de ahogy a gyerektelen házaspárt - még egyszer mondom, akarata ellenére is kerülhet valaki ebbe a helyzetbe, de más okból is - nem bélyegezzük meg, ne tegyük ezt az élettársakkal sem. Annál is inkább, mert a nemzet megmaradása valóban fontos szempont, de a nemzet megmaradásához nemcsak a gyerekek járulnak hozzá, az is, hanem egy olyan szellem kialakulása is, ami közösségekre, családi közösségekre és közös felelősségvállalásra épül. Ez pedig lehet az élettársi közösség is.

A másik a regisztrált élettársi kapcsolat kérdése: miért van itt nagyobb joguk, mint az úgymond sima, különnemű élettársaknak? Egyszerű okból: az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a korábbi szabályt, miszerint különneműek is bejegyezhetnek regisztrált élettársi kapcsolatot. Ezért. Ezért foglalkozik ezzel most külön a Ptk. ilyen módon. De azt hiszem, hogy a megoldás nem az, hogy a regisztrált élettársakat akkor az öröklés megkülönböztetett módjából kirekesztjük, hanem az, hogy a nem regisztrált, mert különnemű élettársak jogait emeljük meg a regisztrált élettársak szintjére. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu