MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én két könyvhöz szeretnék hozzászólni; először a Negyedik könyv, a családjog. Itt egy olyan intézményre szeretném felhívni a figyelmet, ami már máshol beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és ez a javaslat is tesz róla említést, ugyanakkor nem teszi kedvezőbb helyzetbe, vagy nem teszi kívánatosabbá más megoldásokhoz képest, és erre szeretnék valami javaslatot tenni. Itt arra gondolok, hogy a válásoknál a javaslat is tesz arra lehetőséget, hogy ne kizárólag ügyvédek között dőljön el úgymond a házasságok jövője, hanem olyan szakemberekre kellene bízni, akik nemcsak jogi, hanem egyfajta mediátor szerepben is tudnak részt venni ebben a folyamatban. Ugye, ezt nagyrészt eddig a bűnügyeknél, a büntetőügyeknél alkalmazták, ott ezek jól beváltak, de jó lenne, ugyan itt nem kötelezően, ahogyan már mondtam, de legalábbis erősen ajánlott formában vonzóvá kellene tenni itt is ezt a megoldást, mert egy ilyen folyamat megelőzhetné a válást, akár mondjuk, illetékmentessé lehetne tenni, ha a házasfelek ezt a mediátor foglalkozást vállalják, akkor illetékmentessé lehetne tenni az eljárást, vagy egyéb módon talán érdemes lenne meggondolni, efelé tereljük a történetet.

Az öröklési jognál két dolgot szeretnék röviden kiemelni. Egyrészt a 7:16. §-nál részletesen leírja, milyen formában, milyen írással kell megtenni az öröklést. Itt majd lenne egy javaslatunk. Ugyan nem tudom, hogy a rovás önöknél jelírásnak számít-e, de mi szeretnénk, ha mondjuk, az is egy elfogadott módja lenne a végrendelkezésnek.

A termőföldnél pedig, ahogyan már ezt megbeszéltük a bizottsági ülésen is, több kormánypárti képviselőtársammal együtt lenne egy olyan javaslatunk vagy egy olyan elképzelésünk, hogy valamiképpen a termőföldet kivenni abból a hagyományos körből, amelybe jelenleg tartozik, itt ilyen speciális öröklési szabályt szeretnénk rá alkalmazni. Erre vannak más európai országokból is példák. Tudom, hogy nagyon eltérőek, és tudom, hogy az államtitkár úrnak erről eléggé elítélő álláspontja volt, vagy legalábbis nem nagyon tudja elképzelni, hogyan lehetne ezt beilleszteni a mi jogrendünkbe. Én úgy gondolom, ezt mindenképpen át kellene gondolni. Nem vagyok jogász, de azért megemlíteném, hogy mondjuk, a "hagyományozzuk" résznél is érdemes lenne ezen gondolkodni, vagy pedig az örökségen belül kellene külön kezelni. Azt gondolom, erre meg lehet találni a megoldást.

A gyakorlati problémát mindannyian ismerjük. 2 millió földtulajdonos van, és nagyon kis százalékuk él valóban a termőföldből részben vagy teljesen. Tudom, hogy ennek a nagy aránytalanságnak nemcsak az öröklés az okozója, hanem számtalan egyéb korábbi probléma és rossz tulajdonkezelési megoldás mind az állam részéről, mind pedig a magánszemélyek részéről, de úgy gondolom, hogy az öröklődés is egy olyan folyamat, ami tovább aprózza ezeket a tulajdonokat, és lassan bizony kezelhetetlenné válik a rendszer, úgyhogy kérem, a kormány próbáljon meg gondolkodni olyan megoldásokon, amelyek lehetővé tennék azt, hogy akár csak az az egy örökös örökölhesse a termőföldet, aki életvitelszerűen foglalkozik a mezőgazdasággal, akár más megoldásra is mi nyíltak vagyunk, mi is gondolkozunk ezen, és kértem is a jogász kollégáinkat, hogy próbáljunk meg egy olyan javaslatot letenni az asztalra, ami esetleg önöknél is megállhatja a helyét. Akár egy olyan megoldás is eszembe jutott, hogy mondjuk, a többi örököst ki lehetne fizetni, ha erre nem képes az, aki a termőföldet egyben örökölte, akkor az állam létrehozhatna egy kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciót erre az esetre, vagy valami hasonló megoldást, de mindenképpen jó lenne kezelni itt az öröklésnél ezt a problémát.

Röviden ezt szerettem volna elmondani ehhez a néhány könyvhöz, a többit pedig majd a maguk idejében. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu