DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Alapvetően kettős célja van ennek a mostani módosításnak mind a Dtv., mind az Eht. módosítása tekintetében, ezekről szeretnék röviden szólni, utána pedig egy-két részletszabály vonatkozásában is, természetesen azért kímélendő mindenkinek az esti idejét, és tekintettel leszek erre.

A Dtv. módosítására elsősorban a tévénézők érdekeinek védelmében van szükség, ugyanis a módosítás lehetővé teszi, hogy a digitális átállás során minden rászoruló jogosult megfelelő támogatásban részesüljön, és az állam segítséget nyújtson azoknak, akik önerőből nem tudják megvalósítani a technológiaváltást, azaz anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy a digitális adás vételéhez szükséges eszközöket, boxokat beszerezzék.

Az Eht. módosítása az előfizetők hatékonyabb védelmét igyekszik szolgálni, és ezt célozza, a javaslat ugyanis pontosítja az előfizetői szerződések tartalmát, és több garanciális elemet biztosít a hírközlési szolgáltatások felhasználói részére ezen a területen.

A digitális átállás során a szociálisan leginkább rászorulóknak nyújtható állami támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges személyes és különleges adatok kezelésére vonatkozó garanciális szabályok lefektetése és pontosítása a módosítás célja.

E tekintetben rögzíti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal feladatait és hatáskörét ebben a tekintetben. Rögzíti például a járási hivataloknak a feladatait 2013. január 1-jét követően ugyanúgy, mint rögzíti a KSH-ra váró feladatokat abban az esetben, ha az ehhez szükséges együttműködési megállapodások létre fognak jönni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása tekintetében az egyetemes szolgáltatók kijelölésével kapcsolatos módosítás szerint a korábbi - mondjuk ki - bizonytalan és időben elhúzódó szerződéskötésen alapuló rendszert felváltja egy új eljárásrendszer, ami, azt gondoljuk, előnyös mind az államnak, mind a szolgáltatóknak - itt az egyetemes szolgáltatókat értem természetesen ez alatt -, mind pedig az előfizetőknek. Meghatározza azt is, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak meghatározott, a nettó árbevételük egy százalékát meghaladó részben jogosultak többletteher megtéríttetésére. Azt gondolom, hogy ez fontos előrelépés lehet.

A módosítás megszünteti az egyetemes elektronikus hírközlési támogatási kasszát, amely kizárólag a folyamatban lévő perek miatt működött, valódi kifizetést azonban 2008 után már nem teljesített.

Az előfizetői szerződések vonatkozásában is komoly módosítás történik, szigorítani kíván az előterjesztés az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségén, és ott szeretné csak megtartani ezt a lehetőséget, ahol az előfizető számára csak előnyös változtatásokat tartalmaz ez a jellegű módosítás. Tehát ezt mindenképpen fontosnak tartjuk a korlátozás vonatkozásában megtenni, ugyanúgy, ahogy más területeken egyébként az elmúlt hónapokban már ezek a változtatások megtörténtek, és azt gondolom, hogy lesznek olyan, nyugodtan mondhatjuk, hogy alapszolgáltatások, közszolgáltatások, ahol pedig a jövőben kell majd ezeket megtenni.

A javaslat szerint a jövőbeni egyértelmű szabályozás érdekében a már megkötött határozott idős szerződések szolgáltató általi egyoldalú módosítása nem lesz lehetséges a körülményekben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő - természetesen itt a nem forgalmi jellegű adókról és ilyen kötelezettségekről van szó -, aminek alanya az érintett szolgáltató.

Pontosítja a javaslat az előfizetői szerződés felmondási idejét és a kedvezmények felszámításának módját és lehetőségét is. Továbbá a fogyasztók érdekeinek védelmével a javaslat az előfizető kifejezett tevőleges magatartásához, illetve írásban kötött szerződések esetén írásbeli nyilatkozatához köti a szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítási ajánlat előfizető általi érvényes elfogadását, így kizárható az az eset, hogy kétoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizető valódi szerződéses akaratával szemben kerüljön módosításra a szerződés.

Azt gondoljuk, hogy a javaslat rendezi azt az esetet is, amikor a határozott időre szóló előfizetői szerződést a szolgáltató mondja fel. Ebben a tekintetben is változások lesznek, amennyiben a parlament ezt a javaslatot elfogadja.

Fontos egyéb módosítások tekintetében, hogy a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárások tárgyát képviselő frekvenciarészek olyan kiemelt társadalmi és pénzügyi értéket képviselnek, amelyek azt gondoljuk, hogy indokolják ezeknek az ügyeknek az elkülönített kezelését.

Az ilyen árverésen értékesített frekvenciatartomány használati joga nagyon jelentős, több milliárd vagy tízmilliárd forintot meghaladó összegekért kerül értékesítésre. Annak érdekében, hogy az ezekben az eljárásokban hozott érdemi határozatok elleni jogorvoslatok minél előbb és minél magasabb színvonalon kerülhessenek elbírálásra a bíróságok által, ezért a tervezet kiemeli ezeket a határozatokat a hivatal által hozott határozatok közül, és egy gyorsabb eljárást ír elő ezek tekintetében.

Összefoglalóan szeretném tehát elmondani, hogy azt gondoljuk, hogy az Eht. módosítására azért van szükség, hogy a fogyasztók érdekeit, az előfizetők érdekeit növeljük és érvényesítsük.

A módosítás tehát egyértelművé teszi az egyoldalú szerződésmódosítás eseteit annak érdekében, hogy az előfizetők nagyobb védelmet kapjanak, és itt ebben a tekintetben fontos pontosításokat fogalmaz meg.

A jogszabály megtiltja továbbá az olyan adók, illetve illetékek továbbhárítását, amelyek esetében az adó alanya kifejezetten a szolgáltató, és az előfizetők további védelmét szolgálja az is, hogy a sárga csekk utáni díj felszámítását szintén meg kívánja tiltani a törvény.

A Dtv. módosítása tekintetében, azt gondoljuk, abban egyetértés van, hogy a digitális átállás lakossági szempontjait kell jobban érvényesíteni, ez mindenképpen egy kiemelt állami feladat, és mondjuk ki, hogy ma még mintegy 572 650 háztartás kizárólag a hagyományos analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik, akik elveszíthetik a közszolgálati televíziók adásaihoz való hozzáférésüket a hagyományos analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával. Ezeknek a háztartásoknak a jelentős része a szociálisan leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem vagy csak nagy áldozatok árán - amit nem biztos, hogy vállalni tudnának - tudnának a digitális vételhez szükséges eszközökhöz és szerelésekhez hozzáférni. Azt gondoljuk, hogy itt érdemes megfontolni az egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást a szociálisan leginkább rászorult rétegnek, hogy ezt az átállást ők meg tudják valósítani. Itt bizony egy komoly állami szerepvállalásra van szükség, aminek a forrása, azt gondoljuk, hogy rendelkezésre kell hogy álljon ebben a tekintetben.

Szeretném elmondani, hogy a bizottsági vitában - itt a kulturális és sajtóbizottság tekintetében fogalmazom ezt meg - elhangzottak olyan módosítási, illetve pontosítási szándékok, illetve felvetések, kérések, javaslatok, amelyeket, azt gondolom, hogy a módosítások tekintetében figyelembe is kell venni. Szeretném ezt rögtön itt aláhúzni a vita elején, hogy jogos ilyen jellegű felvetések történtek a bizottsági ülésen, ezt lehetőség van módosító indítványokkal javítani és ennek megfelelően majd ezt a törvényjavaslatot kiegészíteni.

Emellett mégis azt gondolom, hogy az alapcéljait tekintve ez a javaslat egyértelműen a fogyasztókat próbálja segíteni, az előfizetőket és az ő helyzetüket próbálja javítani. Egy nagyon fontos alapszolgáltatásról, egyfajta közszolgáltatásról van szó már a XXI. században, fontos tehát, hogy ezeket a célokat meghatározzuk és el is tudjuk fogadni. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ezekben a részekben igazán érdemi vita a kulturális és sajtóbizottság ülésén nem bontakozott ki.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu