FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A turulmadár ősi eleme mondáinknak, népünk legszentebb állata. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelemig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Mint írja: "Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak."

Maga a szó török eredetű, a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Ez tökéletesen beleillik a keleti, sztyeppei szkíta népek vadászati szokásaiba, hiszen ezeken a területeken a sólyommal történő vadászat mind a mai napig komoly hagyományokkal rendelkezik.

Érdemes tudni, hogy az altaji törökök mind a mai napig állítanak sasmadarakat ábrázoló oszlopokat, amelyeket turunak neveznek. Így érthetőek azok az elképzelések, melyek szerint a mondai turul az élővilágban egy nagytestű sólyommal, a kerecsensólyommal azonosítható.

Idekapcsolódik egy másik érdekesség, mely szintén az ősi múltban, az ősi magyar hagyományokban gyökerezik: a törzsi, nemzetségbeli gyűlés szerepét betöltő szer és ehhez kapcsolódóan a fény győzelmét jelképező szertűzgyújtás, melyet a napfordulók és napéjegyenlőségek idején tartottak, és egyre több helyen ülnek meg ma is. A téli napforduló idején kell a fénynek újjászületni, amikor ősi hitünk szerint a leghatalmasabb a sötétség és a legerősebb a sötét erő. Ez volt népünk számára az újév kezdete. Ekkor kerecseneket, turulmadarakat röptettek, segítve az emberek lelkét közelebb kerülni az újjászülető fényhez. Mindez december 21-én, esetenként 22-én.

Észrevehető a hasonlóság az ősi magyar vallás és a kereszténység között. Őseink Jézus Krisztus földi megtestesülését is a fény sötétség feletti diadalának tekinthették. Így alakulhatott át a korábbi kerecsenünnep a mai karácsonnyá.

A jelenkori hivatalos felfogás ezt is jövevényszónak minősíti, mely bolgár közvetítéssel a keleti keresztény egyház nyelvéből került át a magyarba. Az külön érdekes, hogy a bolgár szó, a kracsun, a téli és nyári napfordulót és az azok körüli ünnepeket jelöli. Úgy látszik, a magyargyűlölő történelemhamisítóknak eszébe sem jut, hogy esetleg mi is adhattunk valamit a világnak.

A turul mitológiája sokrétű. Én a két legismertebbet emelném ki. Az egyik Emese álma, amely a Képes krónikában így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héjaforma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak." Ez tehát népünk és a dicső Árpád-ház eredetmondája.

A másik ismert történet a honvisszafoglaláshoz kapcsolódik. Eszerint a magyarok fejedelme azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ekkor elhatározták a magyarok, hogy elindulnak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, és a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.

Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egyet egy arra repülő turul a magasból lerúgott. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett, és követte a turult egészen addig, míg el nem tűnt a szemük elől.

Milyen csodálatos ez a történet is, hiszen komoly valóságalapja van! Ma már tudjuk ugyanis, hogy a kerecsensólyom legnyugatibb előfordulási helye a Kárpát-medence.

Turulmadarunk sajnos a mai közéletben nem örvend általános tiszteletnek. A Népszava nemrégiben elképesztő módon gyalázta ősi madarunkat és Emesét. Ősi jelképünket és eredetmondánkat a családon belüli erőszak aktuálpolitikai kérdésével mosta össze. A grafikán Emese négykézláb kínálja magát egy kakashoz hasonló lénynek, a szöveg pedig így hangzik: "Szépen összekufircoljuk ezt az Árpád-házat, Emese, és akkor semmi erőszak!"

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a színtiszta magyargyűlölet, amikor valakik csak azért gyaláznak valamit, mert az a miénk, mert az magyar, mert az számunkra szent. A Jobbik éppen ezért a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi, hogy minősüljön nemzeti jelképnek a turul, és így kapjon kiemelt büntetőjogi védelmet, megengedhetetlen ugyanis, hogy Magyarországon valaki a többségi társadalom számára szent és sérthetetlen jelképeket gyalázzon büntetlenül.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu