DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A magyarság fennmaradása, gyarapodása, jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, a földügyek, a földforgalomról szóló törvény tárgyalásához kezdünk hozzá a mai napon.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogyha kiejtjük ezt a szót, hogy föld, valami őserő jelenik meg a számunkra. Ha az anyaföld vagy termőföld kifejezés hangzik el, akkor ez megmelengeti a szívünket. Az anyaföldben benne van minden kötődésünk a Kárpát-medencei tájhoz, a lakóhelyhez, családtagjainkhoz, mindannyiunkhoz, akik itt élünk, a termőföldben pedig benne van a termés, a teremtés, a Fönnvaló által számunkra adott kiváló lehetőség és a dolgozó ember szenvedélye is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar föld, a magyar termőföld nemzeti kincsünk. Ennek megfelelő súllyal, odafigyeléssel, felelősségérzettel kell vele foglalkoznunk.

(10.00)

És most, amikor a mező- és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló törvény megtárgyalását kezdjük, akkor arról is szót kell ejtenünk, hogy a föld megélhetésünk alapja, és az a megfogalmazás, ami a törvényjavaslat címében szerepel, a legtágabb meghatározás, Magyarország területének a 80 százalékát érinti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A földtörvény megtárgyalásával, a döntéshozatallal egy 1100 éves vitának fogunk véget vetni az elkövetkező napokban. Választ adunk arra a kérdésre, amely koronként mindig visszatér, hogy kié lesz a föld, kié legyen a föld. Felelősséggel javasoljuk, hogy csak magyar földműves vehessen földet, magyar gazdálkodók bérelhessenek földet, és oly sok generáció után első alkalommal kizárólag a magyar földműves lehessen a földpiac első számú részese, résztvevője. A magyar földművelők társadalma legyen az az egyetlen társadalmi réteg, aki földet vásárolhat. Ezzel megkezdődik a magyar földtulajdon, a magyar földvagyon átrétegződése. Kirántjuk a termőföldet a spekuláció világából.

El lehet mondani azt is, hogy ki nem vásárolhat a jövőben földet. Nem vásárolhatnak az ingatlanbefektetők, nem vásárolhatnak azok, akiknek sok van, a zsebszerződéses és egyéb spekulánsok, egyáltalán a kül- és belföldi spekulánsok nem vehetnek majd földet. Elképzelésünk szerint a földtörvény a magyar agrárium alaptörvénye lesz, egy olyan fundamentum, amelyen a később megalkotandó üzemszabályozási törvény, a családi gazdaságokra vonatkozó szabályok, az agráröröklés rendjét tartalmazó szabályok, a földvagyon-önbevallási törvény, illetve az agrárium különös, sajátos adózására vonatkozó normák alapulnak. Mindezeket a földtörvény elfogadását követően tudjuk majd a tisztelt Ház elé terjeszteni, illetve elfogadni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Utaltam arra, hogy régi viták lesznek lezárhatók a törvény elfogadásával. De vannak újabb viták is, amelyeket kiértékeltünk, amelyek beépültek a tervezetbe, hiszen társadalmi egyeztetés, kérdőíves véleménykérés, jó néhány gazdafórum, szakmai tanácskozások, különböző parlamenti fórumok is foglalkoztak az elmúlt néhány hónapban a földügyekkel, a birtokszerkezettel, a földek adásvételével, a zsebszerződésekkel és így tovább. Több százezer résztvevője volt ezeknek a vitáknak, és a tapasztalatokat a szövegtervezetben összegeztük. Ezek nemrégiben történt viták.

De vannak nagyon régóta húzódó viták is, ilyen például a kisbirtokok vagy a nagybirtokok viszonya, mérete, meghatározása. Jól tudjuk, hogy van, akinek a 30 hektár is sok, van, akinek az 1200 hektár is kevés. Mi egy olyan definíciót határoztunk meg, amely a vitában alakult ki, és amely - bízunk benne - támogatást nyer. Hiszen a birtokméreteken is múlik nem kis mértékben az, hogy kit támogatunk, kit támogat a magyar állam a jövőben. Mi abból indulunk ki, hogy a mezőgazdaság a vidéki társadalom gerince. Célunk az agrárközéposztály megerősítése, a családi gazdaságokon alapuló középbirtokok támogatása, segítése. Ezek a családi gazdaságon alapuló birtokok európai modellt képviselnek, világméretekben is és a kontinensen belül is versenyképes modellt és gyakorlatot. És Magyarországon is bebizonyosodott az elmúlt két évtizedben, hogy ezek a családi gazdaságok versenyképesek, tudnak a piacra termelni, össze tudnak fogni, minőségi, egészséges magyar élelmiszert tudnak az asztalra tenni. Számukban és a gazdaságon, a mezőgazdaságon belül elfoglalt területük arányában is növekedtek az elmúlt években. Emberek százezreinek adnak megélhetést, saját részre is termelnek, és tartósan számíthatunk rájuk a jövőben is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Foglalkozunk a tervezetben a kisgazdaságokkal, őstermelőként határozzuk meg őket. Gyakran lebecsülik a kisgazdaságokat, különösen azok, akik a nagyok, a nagyüzemi iparszerű mezőgazdaság mellett elkötelezettek. Bizton mondhatjuk, hogy kisgazdaságok mindenhol vannak a világon, ez egy életképes kategória. Nem biztos, hogy versenyképes, de adott körülmények, helyi viszonyok között életképes a kisgazdaság, az őstermelés. Erre a legjobb bizonyíték az, hogy létezik, s nemcsak Magyarországon, hanem máshol is a világban. Segíteni kell, hogy fontos szerepüket a helyi ellátásban, az önellátásban, az önfoglalkoztatásban betölthessék, és lehetőleg növekedjenek - hiszen a mezőgazdaságban azért mindenki növekedni akar -, növekedjenek és elérjék a közepes méretű gazdaságok szintjét. De foglalkoznunk kell a nagygazdaságok, a nagybirtokok jövőjével is. Nem célunk a további erősítésük, elég erősek ők enélkül is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 18 holdas nagykun redemptus család leszármazottjaként elmondhatom, ha rajtam múlna, nem lenne Magyarországon egyetlen nagybirtok sem. Ugyanakkor az is tény és való, hogy ettől a véleménytől függetlenül vannak nagybirtokok, nagygazdaságok már ezer év óta. Nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, és hozzátartozik a dologhoz, hogy az új földtörvény nem teszi lehetővé számukra a földvásárlást és behatárolja a méretüket, de nem is törekszik arra, hogy lerombolja azt, ami már megvan. Ez azért is fontos, mert a foglalkoztatásban, az állattenyésztésben, az értékes termelési kapacitásokban, a vetőmagágazatban olyan lehetőségekkel bírnak, amelyekre a nemzetgazdaságnak szüksége van. Sok közülük versenyképes. Hozzátartozik, hogy nem mindig versenyképesek a nyugat-európai vagy akár a kelet-európai, mondjuk, a lengyel családi gazdaságokon alapuló konkurenseinkkel. Fontos feladat hárul rájuk is a jövőben, megőrizni a termelést, integrálni olyan növényi kultúrákat, olyan állattenyésztést, amelyhez ezek az üzemméretek elengedhetetlenek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek az irányok és a célok, amelyeket a jövőre nézve meghatároz a földtörvény tervezete.

Ha visszatekintünk a múltra - és ez a téma súlyára tekintettel elengedhetetlen -, akkor néhány ecsetvonás mindenképpen szükséges azért, hogy teljes legyen előttünk a kép és a feladat, amellyel meg kell birkóznunk. 1100 év történelme a földek körüli vita történeteként is összegezhető. Elég visszagondolni a honfoglalás korára, Pusztaszerre, az Aranybullára, a jobbágyságra, törvényeink sorára. A feudalizmusban földtulajdona csak a királynak és a nemeseknek lehetett. Bár hozzátartozik, a magyar parasztságnak is voltak olyan nem kis számú részesei, akik nem voltak jobbágyok. Székelyek, kunok, jászok - kétszer kellett visszavásárolniuk a saját földjüket -, hajdúk, mezővárosok és szabad királyi városok polgárai is részei voltak a mezőgazdaságnak. Ők mindig példaként lebegtek a jobbágysorba taszított milliók előtt.

1848 volt az a korszakhatár, amikor a jobbágyfelszabadítással a föld művelői tulajdonhoz jutottak. A kiegyezés stabilizálta ezt az agrárfejlődést, Magyarországon rengeteg kis és közepes családi gazdaság volt, de nem volt elég a föld, földéhség jellemezte ezt a kort, és nem találtak igazán megoldást arra, hogy a vidéken élőket földhöz juttassák. Az őszirózsás forradalom köztársasága földosztással próbálkozott Magyarországon, a Tanácsköztársaság a földek szocializálását rendelte el, tulajdonképpen államosítást. Mindezek kísérletek voltak. A két háború között pedig volt egy jelentős előrelépés, a Nagyatádi-féle földreform 1920-ban, amikor 1 millió hold földet osztottak ki mintegy 420 ezer egyén között. Ebből a nagybirtok adott 650 ezer hold területet. Jelentős földreform volt, de mindenki érezte, hogy többre van szükség, ezért 1939 elején már egy újabb földbirtok-politikai törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. 1 millió 400 ezer hold föld került volna végül kishaszonbérlet formájában 14 év alatt felosztással a földet művelők tulajdonába. Ezt az elképzelést elsodorta a háború.

Valamennyien tudjuk, hogy a második világháborút követően, 1945-47 között volt az a földreform, amely egy átmeneti időszak szülötte, eltörölte a nagybirtokrendszert, de az akkori emberek elmondták, hogy elvették a földet a nagybirtokosoktól, utána pedig elvették tőlük is, hiszen a téeszesítést készítette elő ez az akkori intézkedéssorozat.

(10.10)

A téeszesítésről is kell néhány dolgot elmondanunk, hiszen több hullámban zajlott az ország eltérő részein, eltérő időpontokban, de a terror légkörében zajlott, a kitelepítés és a kifosztás jellemezte. Emberek millióitól vettek el mindent, százezrek hagyták el a magyar vidéket. Ekkor kezdődött a magyar vidéknek az a tönkretétele, amelyből mi igyekszünk felemelni a magyar vidéket. Egyéni tragédiák sora követte ezt a téeszesítést, erőszakos intézkedések voltak. Jellemző, hogy a Nagykunságban, a szabad paraszti gazdálkodás fellegvárában hozták létre az első szövetkezeti várost, Túrkevét, Karcag a második volt és így tovább. Mindez a nagyüzemi mezőgazdaság irányába történő elmozdulást jelentette egy olyan tájon, ahol mindig az intenzív paraszti gazdálkodás volt a jellemző, és ma már, ha szétnézünk, az alföldi táj legnagyobb részén kultúrsivatagokat látunk, ahol a nagyüzemek döntően tőzsdei termékeket termelnek, kevés a szőlőskert, kevés a gyümölcsös, alig lehet állatállományt találni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A téeszesítés időszakának második felében, amikor már konszolidálódott a helyzet, az '56-os levert forradalom után az emberek beletörődtek a megváltoztathatatlanba, az állam is felismerte azt, hogy a mezőgazdaságra szükség van, komoly invesztíció történt, a téeszek beálltak, és komoly sikereket értek el; ez is hozzátartozik a mezőgazdasági múlthoz. Ezek a sikerek a magyar agrárium fénykoraként is leírhatóak. Túl közeli még az időpont ahhoz, hogy a teljes mérleget megvonjuk, milyen hatással járt ez a tájra, az ott élő emberekre. És 1990 után, a rendszerváltás után a kárpótlással megjelentek a kis- és középbirtokok újra, sokan visszavették a földet, és elkezdtek gazdálkodni. A túlélő téeszek és a belőlük alakult kft.-k is küzdelmes éveket tudhatnak maguk mögött. Teszik a dolgukat, és ma is fontos szereplői a magyar mezőgazdaságnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A most elmondottakat azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert azok többé-kevésbé a mai napig egyaránt befolyásolják a termőfölddel való jogi szabályozást, a közgazdasági környezetet, és ami nagyon fontos, a közgondolkozást is. Hogyha a termőföldet a természeti erőforrások oldaláról közelítjük meg, akkor elmondható, hogy valamennyi természeti erőforrás, föld, erdő, bányakincs, a föld méhének a kincsei a nemzeti vagyon 35 százalékát képezik. Ezen a 35 százalékon belül a termőföld összesen 26 százalékot jelent az erdővel együtt, ez mutatja a dolog súlyát. A mezőgazdaság a termőföldön alapul, közvetlenül 4-5 százalékot jelent a nemzetgazdaságból, de a ráépülő agrárszféra, a szolgáltatások, a gépipar, a vegyipar, a kereskedelem és így tovább mintegy 25 százalékot jelent, tehát az ágazat nemzetgazdasági súlya is jól látható.

A termőföld mint korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrás, nem szaporítható, ellentétben más erőforrásokkal, mondjuk, az épített vagyontárgyakkal, és ebből következik az is, hogy monopolizálható, ezért is fontos, hogy ne legyen monopólium. Értékmegőrző tulajdonsága is ezzel függ össze, ezért képezi spekuláció tárgyát. Nekünk a célunk az, hogy ezt a spekulációt a lehető legkisebb területre szorítsuk és megszüntessük. Mindebből következik az is, hogy az egyik legátpolitizáltabb területe a társadalmi viszonyoknak, a közszférának, és ezt a szabályozást minden politikai rendszer kiemelt súllyal kezeli. A földtörvény mindig üzenet a földművelőknek, a társadalomnak s oly gyakran a külföldnek is.

Az új törvény megalkotását alapvetően társadalmi súlyán túl két körülmény indokolta. Az egyik az, hogy 2014. április 30-ával lejár a földmoratórium uniós csatlakozásunkkor kapott 7 plusz 3 éves időtartamú határideje. Nekünk eddig az időpontig egy új törvényi szintű szabályozást kell létrehoznunk, amely megfelel az Unió alapelveinek is. Ebből pedig az következik, hogy a törvényjavaslat nem szabályozza a mező-, erdőgazdasági földekre vonatkozó jogviszonyok teljességét, hatóköre elsősorban a termőföldek forgalmára, a földtulajdon, illetve a földhasználati jogok forgalmára terjed ki. A törvényjavaslat nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályozását, arra külön törvény lesz. A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel, végső soron a mezőgazdasági üzemmel összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény megalkotása nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából tekinthető teljes körű szabályozásnak, tehát kell egy ilyen további törvény is. Amely terület, úgy látszik, hogy rendben van, az a földvédelemre vonatkozó jelenlegi joganyag. Elég szigorú a magyar földvédelmi jogszabály, egyúttal komoly gátja a spekulációs célú földvásárlásoknak is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a törvényjavaslat a mezőgazdasági üzemekről szóló törvény fundamentuma is lesz egyben. Lesznek olyan kérdések, amelyeket mind a két törvényben szabályoznunk kell. Az üzem megengedett birtokmérete szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat kinek milyen nagyságú föld tulajdonjogának és haszonbérletének megszerzését teszi lehetővé, amely a rátelepülő üzem földalapját képezheti. A kialakult agrárüzemeket meg kell őrizni, és lehetővé kell tenni, hogy mint gazdasági egységek kerülhessenek alkalomadtán más gazdálkodókhoz, akik azokat működtetni képesek. A földtulajdonossal, valamint a földhasználókkal szembeni képzettségbeli, szakmai és gyakorlati követelmény is nyilvánvalóan befolyásolja azt a kérdést, hogy a mezőgazdasági üzemet, akár mint a saját gazdaságot, akár üzemvezetőként a más tulajdonában álló gazdaságot ki vezetheti, ki az, akire az üzemben folyó mezőgazdasági termelőtevékenységet rá lehet bízni annak érdekében, hogy igazán szakmai, professzionális termelési struktúra jöjjön létre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ki szeretnék térni a törvényjavaslat néhány központi elemére, a rendelkezések mögöttes indokaira is. Részben már vázoltam őket, de fontos, hogy részletesen foglalkozzunk velük. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat rendelkezései a birtokpolitikai célok elérésének egyik kiemelten fontos, de nem egyedüli eszközét képezik. A birtokpolitikai célokat a nemzeti vidékstratégiában, a Darányi Ignác-tervben lefektettük, és nyilvánosságra hoztuk. Ezzel összhangban alkottuk meg a törvénytervezetet, amely elősegíti például az őstermelők birtokszerzését, a számukra méltányos jövedelem elérését. Az őstermelők kisebb birtokainak a jövője biztosított, és ahogyan említettem, támogatjuk középbirtokká fejlesztésüket. A törvényjavaslatban a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell hogy alkossák a középbirtok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek bővítését. Az új földtörvény a magyar föld és a magyar földművesek védelmét tartja szem előtt. Véglegesen kizárjuk a spekulánsokat, akár külföldi, akár belföldi személyről van szó, ideértve a zsebszerződésben részt vevőket is. A zsebszerződésesek sohasem lesznek tulajdonosok.

A nagyobb birtokok, zömmel társas gazdaságok is fontos szerepet kapnak a nagy tömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előállításában. Valljuk, hogy ami a piacképességet, illetőleg az ezzel összefüggő versenyképességet illeti, időszerűnek tűnik e fogalmak mellett egyre inkább az életképesség követelményeivel is megismerkedni, amely napjainkban legalább olyan megbecsülendő érték, mint a versenyképesség. Az európai mezőgazdasági üzemrendszer és a működésének szolgálatába állított támogatási szisztéma az olyan üzemek tevékenységét is segíti, ahol a gazdaság el sem válik élesen a háztartástól, viszont a gazdálkodó egész családjának munkát, jövedelmet biztosít. Ezért is van az, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem a versenyképesség kizárólagos követelményét szem előtt tartó szabályrendszer a sajátja.

(10.20)

Ideális eset persze az, ha az üzem, a gazdaság képes részt venni a piaci árukapcsolatokban.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek fogalmáról szóló törvényjavaslat a birtokszerkezetet átalakító rendelkezéseket megfogalmazza, nevezetesen a birtokszerkezeteknek a középüzemek irányába történő elmozdítását, az önfoglalkoztatáson alapuló családi gazdaságok földigényének kielégítését, valamint a jelenlegi földhasználati struktúra ellentéteket hordozó jellemzőit vette alapul, ezekre figyelemmel hoz rendelkezéseket.

A törvényjavaslat a földművesek felé fogalmaz meg kedvezményeket, és egyértelműen kizárja a földhasználat fogalmából azokat, akik mezőgazdasági termelést nem folytatnak. Ugyanakkor a rugalmas és ésszerű szabályozás követelményének engedve lehetővé teszi a közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházást egyfelől birtokok egyben tartása végett, másfelől családpolitikai megfontolásokból.

A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni minden polgár számára, hogy amennyiben igényt tart rá, akkor földtulajdont szerezhessen kertes mezőgazdasági övezetekben, zártkertekben, hobbitelkeken kistermelés vagy éppen kikapcsolódás céljából. Itt saját részre tud termelni, és ezáltal el tudjuk érni azt a célt is, hogy minden földet megműveljünk. A jogi személyek tulajdonszerzésből való kizárása azon alapul, hogy a jogi személyeknél a tulajdonszerzési mennyiségi korlátozások könnyen kijátszhatóak, osztódással tudnak szaporodni. Jól ismert ma már az is, hogy a földpiacon a fiskális eszközök sem alkalmasak arra, hogy elejét vegyék a földfelhalmozásnak. A nagyvállalatok minden további nélkül áthárítják azok kedvezőtlen következményeit az élelmiszertermékek fogyasztóira. A földhasználat terén nagyobb mozgást kínál a törvényjavaslat a jogi személyeknek az 1200 hektáros birtokhatár meghúzásakor. A javaslat itt is pozitív megkülönböztetést tesz azok felé a jogi személyek felé, ahol a tagok és tulajdonosok földtulajdonnal rendelkeznek, hiszen a tőlük bérelt földeket nem veszi figyelembe a birtokmaximum meghatározásakor.

A törvényjavaslat a földművesek földszerzését egyfelől direkt módon szabályozza mennyiségi, birtokméreti korlátozásokkal; másfelől közvetetten: a kiemelt birtokpolitikai célokat szolgáló, mezőgazdasági tevékenységet vállaló és megvalósító, továbbá a birtoktagot képező helyi földművesek támogatásával, elővásárlási jog, vásárlási jog biztosításával, állami földpiaci intervenciós jelenléttel és ellenőrzéssel.

A törvényjavaslat tartalmazza a megállapodások kötelező nyilvánosságra hozatalát, továbbá hatósági engedélyhez kötési kötelezettség van benne a földszerzésre, és a művelési kötelezettséghez kötjük a földvásárlást, földhasználatot. Ennek elmulasztása esetén a bírságolás már alkalmazott eszköze mellett a kényszerhasznosításba vétel is megjelenik, továbbá meghatározott időre a földszerzésből való kizárás eszköze is rendelkezésre áll.

Tisztelt Országgyűlés! A hatósági engedélyezés bevezetése nem öncél. Egyfelől látni kell, hogy a most hatályos földtörvény számos előírásának betartása nem ellenőrizhető, mert nincs intézményi biztosíték, másfelől a szigorú szerzési követelmények is ezt az állami beavatkozást követelik meg. Azt mutatja számos nemzetközi példa is, mint például a francia üzemszabályozás, hogy a mezőgazdasági termeléshez, termelési egységekhez kötött, méltányos árakon mozgó, a spekulációt kiszűrni képes földforgalom hatósági engedélyezés, állami, közjogi elővásárlási jogok nélkül nem biztosítható. A javaslat előmozdítja a birtokegyesítő, üzemi eszközökhöz mért, birtokpolitikailag kívánatos mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó földforgalmat, előtérbe helyezi a helyi birtokközpontokhoz, telephelyekhez közeli földszerzést, ezáltal közvetlen üzemi szintű ökonómiai előnyöket is hordoz azon túl, hogy a helyi gazdálkodók előnyben részesítésével a helyi társadalmat is segíti. Fokozott szerepet kap a Nemzeti Földalap, és létrejönnek földbizottságok is a földforgalom kontrollját jelentve.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kijelenthetjük, hogy Magyarország eddigi termőföldre vonatkozó szabályozásai a mezőgazdasági termelésből élők számára és a termőföld megtartása szempontjából tökéletesnek nem mondható megoldásokat tartalmaztak. Most azonban egy olyan javaslatot teszünk le a tisztelt Országgyűlés elé, amely minden korábbinál jobban védi a földműveléssel foglalkozók érdekeit. Védi a családi gazdaságokat, és biztosítja Magyarország számára e korlátozott erőforrás, a föld mint kiemelkedően fontos nemzeti kincsünk megtartását. Azzal indítványozom e javaslat elfogadását a tisztelt Háznak, hogy az ahhoz benyújtott ésszerű és jobbító javaslatokat a kormány is támogatni fogja.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, törvényalkotóként nem feladatunk kapkodva, íróasztal mellett született rögeszmék alapján bontani, rombolni. Mi megfontolt döntésekkel, mélyreható átalakításokat indítunk el. Az új földtörvény elfogadásával történelmi léptékű változások történnek majd az évtizedekig elhanyagolt magyar mezőgazdaságban. Évezredes nemzeti földvédő törekvéseket köt kévébe ez a javaslat. Gránitszilárd alapokra helyezzük a nemzeti földvagyon és a magyar vidék jövőjét. Kérem önöket, segítsenek ebben a felemelő és felelősségteljes munkában. Kérem, támogassák az új földtörvényt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu