DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mint az európai ügyek bizottsága elnöke, uniós tagságunk és kötelezettségeink szempontjából szóljak néhány szót az előttünk fekvő törvényjavaslatról.

Nem véletlen, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat tárgyalásakor különös figyelem kíséri a külföldiek földtulajdonszerzésének kérdését. Nemcsak Magyarországon probléma ez, hanem más uniós, újonnan csatlakozott tagországokban is, s ennek rendezése nemcsak Magyarországon vált rendkívül időszerűvé, hanem például Szlovákiában, Lengyelországban vagy Litvániában úgyszintén. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást szabályozó, úgynevezett csatlakozási okmány alapján a tíz új EU-s tagállam közül Magyarország mellett hat másik országnak sikerült elérni úgynevezett átmeneti moratóriumot a külföldiek termőföldszerzése tekintetében.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném leszögezni, hogy az új földtörvénytervezet megfelel az európai normáknak, a dán, az osztrák, a francia vagy éppen annak a német joggyakorlatnak, amelyet követni szeretnénk. Magyarán, szeretnénk követni azt a jó példát, ahogy például Németországban, Franciaországban vagy Dániában is védik a saját gazdáik érdekeit. A használatban lévő ekevas csillog, az állóvíz bűzlik, tartja egy régi-régi német közmondás. A magyar földpiac, úgy vélem, azok előtt áll nyitva, akik elsősorban fölműveléssel, termeléssel akarnak foglalkozni, és nem pedig a spekulánsok előtt. Ebben, úgy hiszen, hogy mindnyájan egyetértünk.

Tisztelt Elnök Úr! Magyarország 2004. május 1-jével tagja lett az Európai Uniónak, ezért szükséges az, hogy mielőbb meghozzuk ezt a törvényt, egy pillantást vessünk, hogy mi a helyzet az Európai Unióban, pontosabban, meg kell vizsgálnunk a csatlakozási okmányunkat, amely tartalmazza az egyes tárgyalási fejezetek vonatkozásában elért, úgynevezett átmeneti intézkedéseket. A földtulajdonszerzés korlátai a tőke szabad mozgásáról szóló III. fejezetben jelennek meg. Emlékezhetünk arra, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárására bizony négy évig kemény huzavonás tárgyalás után Koppenhágában, 2002 decemberében került sor. A földtulajdonszerzés tekintetében akkor az általunk elért 7 plusz 3 éves moratóriumnál kedvezőbbet egyébként, 12 éves átmeneti időszakot egyedül Lengyelországnak sikerült kialkudnia.

Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a 2014. április 30-ig tartó moratórium eléréséhez a polgári kormány határozott és egyben eredményes fellépésére volt szükség. A kormány 2010. szeptember 10-én nyújtotta be az átmeneti időszak meghosszabbítására irányuló kérelmét az Európai Bizottságnak arra hivatkozással, hogy továbbra is jelentős különbségek állnak fenn Magyarország és a régi tagállamok között a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföld ára tekintetében. Az Európai Bizottság 2010. decemberi határozatában jóváhagyta az átmeneti időszak hosszabbítására irányuló magyar kezdeményezést, amelynek eredményeképpen tehát a hétéves átmeneti időszakon túl további három évig állhat fenn a korlátozás a nem magyar állampolgárok és jogi személyek földtulajdonszerzése tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföldről szóló hatályos törvényünk, közismert, hogy '94-ben került elfogadásra, ugyanakkor a külföldiekre vonatkozó módosult tulajdonszerzési szabályok 2004. május 1-jével léptek életbe. Tehát ennek alapján külföldi magánszemély és jogi személy a termőföld tulajdonjogát jelenleg nem szerezheti meg. Kivételt ez alól csak azok az uniós állampolgárok kaphatnak, akik huzamosabb ideje Magyarországon laknak, és ténylegesen mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak.

Az előttünk lévő törvényjavaslat éppen a földtulajdonszerzés szabályait kívánja új alapokra helyezni, fő szabályként ugyanis a mezőgazdasági termelést folytató személyek, földművelők tulajdon- és használatijog-szerzését teszi lehetővé. Ennek következtében, a fő szabály szerint kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató személyek földtulajdon-, illetve földhasználatijog-szerzését, a javaslat a mezőgazdasági termelő, gazdálkodó szervezetek, jogi személyek esetében pedig különböző földhasználati jog szerzését teszi lehetővé.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném világossá tenni, hogy a kizárási feltételek tehát nem állampolgársági alapon tesznek különbséget, hiszen az Európai Gazdasági Térség tagállamainak földművelői számára nemzeti elbírálást biztosítanak a rendelkezések ugyanúgy, mint bármely más európai tagországban. Ennek értelmében tehát a belföldi és tagállami illetőségű földművelők között érvényesül a nemzeti elbírálás elve. Az előzetes uniós tárgyalásaink során többen világossá tették számunkra, hogy amennyiben a magyar szabályozás a tulajdonszerzés tekintetében bizonyos korlátokat kíván meghatározni, úgy, mint például Dániában vagy éppen Franciaországban, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános feltételeken kell alapulnia, amelyeket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

A javaslat minden egyes földtulajdon-adásvételi, illetve földhaszonbérleti szerződés előzetes engedélyezését írja elő, nagyon helyesen. Szeretném megemlíteni, hogy az Európai Bíróság esetjoga lehetővé teszi a földszerzés engedélyhez kötését. Úgy hiszem, hogy ezzel összhangban fogalmaz a már előbb általam említett csatlakozási szerződés, idézem: "Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzését engedélyhez köti, az engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia."

(13.40)

Tisztelt Elnök Úr! Tehát ez az uniós elvárás, amelyhez a tagállami szabályozás, így tehát az új magyar tervezett földtörvény is igazodik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat esetében ilyen általános objektív tulajdonszerzési korlátként értékelhető, hogy a földtulajdonszerzés fő szabályként előzetes hatósági engedélyhez lesz köthető.

Hadd vessünk egy pillantást például Németországra, ahol a termőföldtulajdon szerzését rendező törvények alapján a földadásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a szerződés eredményeként egy hektárnál kisebb, azaz úgynevezett életképtelen üzemméret jönne létre. A helyi lakosoknak, illetve a helyi önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy, ha nem rendelkezik megfelelő mezőgazdasági képzettséggel. Tehát ez csak egy példa a sok uniós közül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon európai uniós összefüggései kapcsán még szeretnék kitérni a közös agrárpolitika keretében folyósított egységes területalapú támogatások rendszerére is. Ennek keretében ez évben közvetlen kifizetési jogcímen mintegy 300 milliárd forint kerül kifizetésre közel 170 ezer gazdálkodónak. Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretében a közvetlen kifizetések rendszere is jelentősen módosulhat, de nem tudjuk, mert ez most tárgyalás alatt van. A jelenlegi hektáronkénti támogatás megőrzésére a csökkentett alaptámogatás mellett a kiegészítő intézkedések - például a zöldítés, az ökológiai célterület tartása - teljesítése esetében lesz csak mód. Megjegyzem, elnök úr, hogy a támogatások esetleges csökkentése a magyar mezőgazdaság versenyképességét különösen hátrányosan érintené, és ezért számunkra nem elfogadható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A földszerzési moratórium lejártát követő időszakra tehát véleményem szerint olyan új szabályt kell megalkotnunk, amely egyszerre felel meg az uniós vállalásainknak, ugyanakkor biztosítja, hogy ne spekulánsok, hanem tényleg a földművesek juthassanak majd a földekhez. A tét nagy, mindnyájan jól tudjuk, hiszen 2014. május 1-jével a földtulajdonszerzés új szakasza köszönt be, amely piaci versenyfeltételeket is hozhat. Tehát nyolcévi tagságunk után, úgy vélem, nem árt alaposan körbenézni, mi a helyzet földügyben a többi európai uniós tagállamban. Érdemes azután pillantást vetni a többi jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró tagországi gyakorlatokra, például ugye Dániában vagy Franciaországban, hogy ők hogyan csinálják, hiszen egy biztos: a termőföld mindenhol sajátos nemzeti érték, mindenütt bizonyos védelemben részesül, amely megfelelő védelmet igényel minden tagországban.

A szóban forgó javaslatban szereplő előzetes hatósági engedélyezés leginkább az eddig sikeresen alkalmazott francia megoldásra emlékeztet. Úgy hiszem, követendő példa, hogy az objektív feltételek rögzítésével a magyar szabályozásnak is a ténylegesen földműveléssel foglalkozó, több éve életvitelszerűen helyben lakókat, a családi gazdaságokat, a középbirtokokat kell előnyben részesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy 2014. május 1-jével a mezőgazdasági ágazat terén az idén 20 éves uniós belső piac kiteljesedik. Ugye, azt is nagyon sokszor hallottuk, hogy külföldön a pluszmoratóriumok bevezetése legfőbb ellenzőinek ez a legfőbb érvük. De mi lesz a közös belső piaccal? Azok a vélemények és ezek az állítások egyvalamit azonban elfelejtenek, tudniillik azt, hogy a tőke szabad áramlása és a letelepedés joga sem korlátlan alapszabadság, ezek bizony megfelelő indokokkal korlátozhatók, mint Dániában vagy Franciaországban. Úgy vélem, a hazai élelmiszer-ellátás fenntartása, minőségének javítása érdekében termőföldjeinknek a földművelők kezében kell maradniuk, kizárva a spekulánsok térnyerését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu