DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány T/8890. számon törvényjavaslatot nyújtott be, amely a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvénymódosításokat tartalmazza. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem önökkel, mi indokolta ezeket a módosítási javaslatokat.

Ha a kormányzati ellenőrzés lényegét pár szóban szeretnénk megfogalmazni, abból kell kiindulnunk, hogy a kormány mint a végrehajtó hatalom legfőbb szerve, döntéseket hoz, feladatokat határoz meg, amiket aztán az apparátus több-kevesebb sikerrel végrehajt. A kormányzati ellenőrzést végző szerv feladata azt, hogy ellenőrizze, ez a munka a kormány döntésének, illetve a jogszabályoknak megfelelően hatékonyan és eredményesen folyik-e. Ha az ellenőrzési szerv hibákat, hiányosságokat tapasztal, akkor erre vonatkozóan megállapításokat tesz és javaslatokat fogalmaz meg akár az ellenőrzöttek, akár a kormány felé.

Az a gondolat, hogy egy ilyen ellenőrzést végző szervre szükség van, az Antall-kormány idején született meg. Az akkor még Központi Számvevőségi Hivatalnak nevezett szerv 1993-ban állt fel, majd az azt követő években, folyamatosan bővülő hatáskörrel, egyre nagyobb számban folytatott ellenőrzéseket. Az ezután következő baloldali és polgári kormányok idején egyaránt igény volt az ekkor már Kormányzati Ellenőrzési Irodának, majd Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak hívott szerv tevékenységére. Elég, ha csak a Tocsik-, a Postabank-, illetve a Szabadi-ügyet említem, amelyek feltárásában a hivatal fontos szerepet játszott.

(17.00)

A 2002-es kormányváltás után azonban az előző polgári kormányzat tevékenységével összefüggő vizsgálatok lefolytatását követően, talán nem túlzó az állítás, a kormányzati ellenőrzés gyakorlatilag megszűnt. A korszak baloldali kormányai nem igényelték az állami pénzek elköltésének ilyen módon történő ellenőrzését, a Kehi hatásköreit megnyirbálták. A hivatal revizorai ugyan ekkor sem maradtak feladat nélkül, hiszen az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket folytatták le, ami nélkül e forrásokhoz nem juthattunk volna hozzá, azonban a Magyar Országgyűlés által, a magyar költségvetési törvényben biztosított összegek felhasználását a kormányzati szervek nem találták szükségesnek számon kérni.

Engedjék meg, hogy megosszak önökkel egy jelzés értékű adatot. A 2010-es kormányváltás előtt a Kehi akkor 156 fős létszámán belül összesen 15 ellenőr látta el a teljes hazai költségvetés ellenőrzését, a többi munkatárs vagy az európai uniós támogatások ellenőrzéséhez kapcsolódó, vagy funkcionális feladatokat látott el.

A második Orbán-kormány hivatalba lépését követően az egyik legfontosabb célkitűzés az volt, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ismét teljesértékűen ellássa az előbb említett, az alapító szándéka szerinti tevékenységét. Ennek érdekében a jelenlegi kormány a hivatalba lépését követő első döntésének egyikeként a hivatal hatáskörét jelentősen kiszélesítette, amelynek eredményeképpen a hivatal ellenőrizheti a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok működését, valamint a kormány felügyelete alá tartozó alapítványok és közalapítványok gazdálkodását. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy e szervezetekre a pazarló gazdálkodás és a felelőtlen vezetői döntések, a kevésbé szigorú gazdálkodási szabályok és a gyengébb állami kontroll miatt talán még inkább jellemzőek, mint a költségvetési intézményekre. Ezzel párhuzamosan a Kehi intézkedési lehetőségei is bővültek, amelyek közül kiemelendő, hogy a jogszabályellenesen vagy céltól eltérően felhasznált költségvetési támogatások visszafizettetése érdekében a Kehi a támogatókkal szemben közvetlenül felléphet. A Hivatal szintén közvetlenül érvényesítheti az ellenőrzött állami szerveket, vagy állami részvétellel működő gazdasági társaságokat megillető polgári jogi követeléseket, egyebek mellett kártérítési, tulajdonjogi, illetve kötbérigényeket. Ez megteremtette annak lehetőségét, hogy az állam a külső partnereivel szemben kellő eréllyel, a korábbiaknál jóval határozottabban érvényesítse pénzügyi érdekeit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fenti jogszabályváltozások tehát mind a kormány azon elkötelezettségéből fakadtak, hogy ismét legyen Magyarországon hatékony, a közpénzek felhasználását és a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodást következetesen számon kérő kormányzati ellenőrzés. Ezzel összefüggésben emlékeztetnék arra, hogy az előző szocialista kormányzás az első Orbán-kormány tevékenységével összefüggő vizsgálatok lefolytatását követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalból egy olyan árnyékszervezetet hozott létre, amelynek csak a neve utalt a kormányzati ellenőrzésre, valójában a hazai források szabályszerű felhasználásának ellenőrzése helyett szinte kizárólag az európai uniós támogatások felhasználását vizsgálta.

A 2010-es kormányváltás óta már 2,5 év telt el, de a jelenlegi kormány az előzőektől eltérően nemhogy csorbítani nem szándékozik a Kehi jogköreit, de erősíteni kívánja azokat. Ha megnézzük a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elmúlt 2 és fél éves működésének teljesítménymutatóit, a számok azt igazolják, hogy a kormány helyes utat választott, megfelelő célokat tűzött ki, és biztosította az elérésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A Hivatal ugyanis a kormányváltás óta közel 60 ellenőrzést folytatott le, amelyek keretében több mint ezer szervezetet vizsgált. Az ellenőrzések során a Kehi összesen 24 milliárd forint jogosulatlanul felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésére tett javaslatot, és további 13 milliárd forint értékű, állami szerveket, illetve cégeket megillető polgári jogi követelést tárt fel.

Fontos, hogy e megállapítások és javaslatok nem egy asztalfiókba eltett jelentés élettelen sorai maradtak, hanem valóságos, guruló forintokat jelentenek, az említett összegekből ugyanis 10 milliárd forint már befolyt a költségvetésbe, a fennmaradó követelések érvényesítése pedig folyamatban van. Mindebből látható, hogy a hatékony kormányzati ellenőrzés, amellett, hogy hozzájárul a gazdálkodási fegyelem megerősítéséhez és a nemzeti vagyon védelméhez, az állam számára kifejezetten jövedelmező tevékenység is. Összehasonlításul, a Kehi a szóban forgó időszakban 2 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

Az említett eredményeket a Kehi úgy érte el, hogy tevékenységét a jelenlegi jogszabályi környezet egyes rendelkezései több esetben akadályozták, vagy legalábbis hátráltatták. A javaslat a gyakorlati problémák orvoslására kíván megoldást nyújtani. A Kehi például vizsgálta a Magyar Államvasutak Zrt. elmúlt években folytatott gazdálkodását. Ennek során szembesült azzal, hogy hiába van jelenleg is ellenőrzési jogköre a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokat illetően, ha a legalább jelentős mértékű, vagyis 25 százalékot meghaladó, vagy a közvetett állami tulajdonban álló cégek tevékenységét már nem ellenőrizheti. E szervezetek ugyanis jelenleg jelentős forrásokat használnak fel úgy, hogy az állami kontroll a közvetett, illetve kisebbségi részvétel miatt a kívánatosnál kisebb mértékben érvényesül náluk.

A javaslat az államháztartásról szóló törvény módosításával azt célozza, hogy az ellenőrzés minden olyan gazdasági társaság tekintetében teljeskörűen biztosított legyen, amelyben az állam 25 százalékot meghaladó mértékű társasági részesedéssel rendelkezik. Az említett törvény kiegészítésre kerül egy új rendelkezéssel is, ami lehetővé teszi, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében is keresetet indíthasson az ellenőrzések során megismert szerződések semmisségének megállapítása iránt. Ennek a rendelkezésnek az államot megillető követelések érvényesítése, illetve az államot egyébként semmis szerződés alapján terhelő kötelezettségek alóli mentesülés szempontjából van jelentősége.

A javaslat emellett módosítani tervezi a polgári perrendtartásról szóló törvényt annak érdekében, hogy a hivatal által az állami szerveket, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságokat megillető követelések miatt indított perek kiemelt jelentőségűnek minősüljenek, és ezáltal soron kívüli lefolytatásukra lehetőség nyíljon. Talán nem kell külön indokolnom, hogy a bíróságok jelenlegi leterheltsége miatt miért van jelentősége annak, hogy végső soron a központi költségvetés érdekében indított perekben az eljárás minél előbb lezáruljon.

A büntetőeljárásról szóló törvény módosítására annak érdekében van szükség, hogy a Hivatal, illetve valamennyi központi államigazgatási szerv az általa kezdeményezett büntetőeljárások esetében a feljelentést elutasító, illetve a nyomozást megszüntető döntéssel szemben panasszal élhessen. A Be. hatályos rendelkezései szerint ugyanis a feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje. Ez azt eredményezi, hogy amikor a feljelentő egy központi államigazgatási szerv, a sértett pedig nem ő, hanem akár közvetetten a magyar állam, az állami érdekek képviseletében eljáró szervek nem rendelkeznek panaszjoggal a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről szóló határozattal szemben. A javaslat ezt az állami érdekérvényesítés szempontjából szerencsétlen helyzetet kívánja orvosolni a módosítással.

Említettem, hogy a törvénymódosítást a gyakorlati tapasztalatok indokolják. E körbe tartoznak azok a módosítási javaslatok is, amelyek az ellenőrzés gyors, hatékony és eredményes lefolytatásának elősegítése érdekében születtek. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a kormány más ellenőrzési szervekhez képest nem kíván többletjogosítványokat adni a saját ellenőrzési szervének. Azok az eszközök, amelyek a javaslat elfogadása esetén a kormányzati ellenőrzési szerv intézkedési lehetőségeit növelnék, nem ismeretlenek a hatályos magyar jogban, azokkal a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelenleg is rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot előzetesen megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága, illetve az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága. A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/8890. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és azt fogadja el.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu