MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott törvényjavaslat, csakúgy, mint az elmúlt két év intézkedései, a magyar filmgyártás, a hazai filmesek érdekeinek figyelembevételével készült. Köztudott, hogy 2010-ben milyen állapotban volt a filmgyártó cégek többsége, mit hagyott maga után a Mozgókép Közalapítvány. (Dr. Józsa István: Honnan köztudott? Mi a köz?) Erre most nem szeretnék kitérni, mivel a múlton nem tudunk változtatni, de a jelenen és a jövőn igen. Ennek érdekében készült el ez a törvényjavaslat is, amely a Magyar Nemzeti Filmalap eddigi hathatós intézkedéseit, munkáját hivatott segíteni. De természetesen nem hagyja figyelmen kívül a filmkészítők érdekeit sem, mivel közös az érdek, a magyar filmgyártás újraindítása.

Ennek érdekében kerül módosításra a 2004-ben elfogadott filmtörvény, a következő jelentősebb javaslatokkal, amelyekről nagy részben az expozéjában államtitkár úr is említést tett. A filmszakmai adókedvezmény-rendszer működésének tapasztalatait figyelembe véve segíti a filmkészítőket a 20 százalékos adókedvezmény igénybevételében. A módosító javaslat szerint a filmgyártási támogatás után járó társaságiadó-kedvezmény változatlanul megmarad, sőt, ezzel is segítvén a filmgyártó vállalkozásokat, a Magyar Nemzeti Filmalap keretein belül létrehoz egy letéti számlát, amire a támogatók befizethetik a filmgyártás támogatására szánt összeget, majd a közvetett támogatásra vonatkozó szabályok betartásával, a Filmiroda igazolása alapján jogosultak lesznek az adókedvezményre.

Ennek köszönhetően a filmgyártó cégeknek nem kell majd direkt módon a piacon támogatót találniuk, ami főleg a kisebb költségvetésű filmeknél lett egyre nehezebb, hanem a javaslatban szereplő bejelentési kötelezettség határidejének és rendelkezésének betartásával automatikusan jogosultak lesznek majd a közvetett támogatás igénybevételére. A törvényben meghatározott összegig feltöltött gyűjtőszámla, amely 2012-ben, ahogy államtitkár úr is elmondta, az elmúlt évek adatai alapján körülbelül 3 milliárd forint, ez 2013-ban már 7 milliárd forint lesz. A filmkészítőket, a megújuló magyar filmgyártást fogja elsősorban támogatni, de a hazánkban jelentős összeget költő, sok-sok magyar szakalkalmazottat, filmes szakembert alkalmazó nemzetközi produkciók, koprodukciók számára is nyitva áll ez a lehetőség. Természetesen a javaslat nem zárja ki az eddigi gyakorlatot sem, mindenkinek lehetősége lesz továbbra is közvetlenül szerződést kötni a támogatásra hajlandó hazai vállalkozásokkal és a Filmiroda által kiadott igazolás alapján a cégtől direktben megkapni a támogatás összegét.

A javaslat pontosítja a filmgyártás definícióját, a filmesek régóta húzódó kérésének megfelelően az előkészítést is a filmgyártás részévé teszi, mivel a film készítése soha nem a forgatással kezdődik, hanem alapos előkészítést igényel, ami tartalmazza a forgatáshoz szükséges jogi, személyi, technikai, anyagi és egyéb gyártási feltételek megteremtését. Tehát ezek költségei is az európai gyakorlatnak megfelelően részei lesznek a filmgyártás teljes költségvetésének.

A módosító javaslat meghatározza a nemzeti filmvagyon körét is, ezáltal pontosítja annak törvényi védelmét, meghatározott szabályok hatókörét. Több szövegpontosítást és kodifikációs pontosításokat is tartalmaz, amelyek a törvény értelmezését, megértését hivatottak segíteni. Így például a koprodukciós filmalkotás fogalmát a nemzetközi koprodukciós filmalkotás fogalomra cseréli le. A javaslat a jogosított ügyfél polgári jogi utódlásával kapcsolatosan állapít meg részletszabályokat. Külön szabályozza a jogszabálybon és szerződésen alapuló jogutódlás eseteit is. A filmgyártás menetének sajátosságaira tekintettel két évre meghosszabbítja az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének eddigi 6 hónapos maximumát.

A módosító javaslat csökkenteni kívánja a nagyon alacsony költségvetésű művészfilmek adminisztrációs terheit, a jelenlegi gyakorlatot megváltoztatva a filmterjesztők hirdetési szabadságát elősegítő változtatással az előzetesek korhatár-besorolását önállóan kezeli. Így elképzelhető, hogy egy 16 éven aluliak számára nem ajánlott jelöléssel megjelenő film előzetese a megfelelő elvárások teljesülése esetén egy 12 éven aluliak számára nem ajánlott film előtt kerül vetítésre; de hangsúlyozom, kizárólag abban az esetben, ha az előzetes megfelel a 12 aluliaknak nem ajánlott kategória feltételeinek, amelyet a korhatárbizottság fog ellenőrizni.

A gyakorlathoz igazodva a javaslat a törvényben is egyértelműen rögzíti, hogy a magyar részvételi arány szerinti besorolásra irányuló kérelem a kulturális követelményeknek való megfelelés igazolására, illetve a támogatási jogosultság igazolására irányuló kérelemmel együtt is benyújtható lesz. A filmszakmai nyilvántartásba-vételi eljárás során a javaslat bővíti a nyilatkozattételi kötelezettséget, szigorúbban vizsgálják ezentúl, hogy a filmgyártó cégek tisztségviselői, tulajdonosai és alapítói között van-e olyan személy, aki a nyilvántartásba vétel napját megelőző 3 évben nem számolt el a közvetlen filmgyártási támogatással.

A módosító javaslat szerint módosul a támogatásra való jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásának időpontja is. Erre utalt Gyimesi Endre képviselőtársam is. A forgatást megelőzően nem 8, hanem 30 nappal előbb kell benyújtani a kérelmet, a szükséges dokumentumokat. Természetesen a támogatott filmeknek a vége főcímben fel kell majd tüntetniük az államot mint a filmalkotás támogatóját, az államháztartásért felelős miniszter által megalkotott jogszabálynak megfelelően.

A módosító javaslat leglényegesebb pontjait kiemelve is látható, hogy a benyújtásra került módosítás egyszerűsíti a hatóságok munkáját, ugyanakkor segíti a filmgyártó, filmterjesztő cégek munkáját, így képviselőtársaimnak a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításának elfogadását javaslom.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu