HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az elmúlt közel egyórás vitából néhány szót, néhány gondolatot beidézzek, hogy mik hangoztak el elsősorban ellenzéki oldalról kritikaként a törvénnyel kapcsolatban. Államosítást emlegettek, és mint egyfajta vészjósló szelet hoztak ide a parlament patkói közé ellenzéki képviselőtársaim, a helyi érdekből kikerül az intézményi világ, kongatták a vészharangot, létbizonytalanságra és elbocsátások veszélyére figyelmeztettek az ellenzéki padsorokból, a hajléktalanellátást hiányolták a szakosított ellátások közül, miközben ott van az átmeneti ellátás, elveszik az ingatlanokat és az ingatlanbiznisz rémével fenyegetőztek szocialista képviselőtársaim, jogszabályi és intézménybezárásról beszéltek, megemlítették a szociális munka napját, és ezt a jogszabályt mint egyfajta rossz ajándékot aposztrofálták. Szociális vízfejként emlegették azt az intézményrendszert, amely az állami fenntartásra létre fog jönni, és az adósságátvállalás tekintetében rossz és jó önkormányzatokat vizionáltak - mint megkülönböztető kategóriát.

Engedjék meg nekem, hogy részletesen is próbáljam ezeket a - nem is tudom, minek minősítsem őket - vészjósló jeleket tételesen is cáfolni. A helyi érdekekből kikerül ez a fajta intézményi világ. Ha képviselőtársaim előveszik a jogszabályt és az 1. számú mellékletnél felütik, akkor a Fővárosi Önkormányzat esetében 19 esetben látnak olyan típusú telephelyet, amely nem a fővárosban van. Tompa, Szentgotthárd, Zsira, Peresznye, Csákánydoroszló, Tordas, Kéthely, Búcsúszentlászló, Zalaapáti. Talán azt mondhatjuk, hogy ezek az intézményi telephelyek a fővárosiaknak annyira nem fájnak, merthogy a helyi érdekekből kikerülő intézményi világnak legkevésbé értékelhetjük ezeket, a bár a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott, de az ország különböző településein működő intézményi világot. Egyértelműen rögzíthetjük azt, hogy az intézményi világ egy meghatározó része olyan típusú intézményi világ, amely a helyi érdeklődés számára annyira nem fontos talán, mint országosan. Ha megnézzük, hogy ezekben az intézményekben, amelyek megyei önkormányzati, megyei jogú városi vagy települési önkormányzat fenntartásban működnek vagy működtek, ezekben az intézményekben lakók java része ideiglenes lakcímmel lakik ezen a településen, merthogy ezen intézmények lakói alapban legkevésbé a helyi település lakosságából kerülnek ki, igazából mondhatjuk azt, hogy ellátási kötelezettség tekintetében ezek az intézmények legkevésbé helyiek, mondhatjuk őket térséginek, de leginkább országosnak. Úgyhogy a helyi érdekből való kikerülésért aggódni több mint álszentesség.

Reggel óta vita folyik azon, hogy államosítás alá kerülnek az önkormányzatok által fenntartott iskolák, vagy itt a szociális intézmények közül a pszichiátriai, szenvedélybeteg és fogyatékos szakosított intézmények, valamint a gyermekvédelmi intézményrendszer. Állami feladatnak tekinthető-e az, amit az önkormányzatok nyakába akasztottak? Szinte karácsonyfaként használták az önkormányzati rendszert az elmúlt időszakban, hiszen ha lett egy új feladat, azt felakasztották erre az önkormányzati karácsonyfára, csak éppen elfelejtettek hozzá megfelelő ajándékot biztosítani - ha már ennél a képnél voltam - a karácsonyfa alatt, mert feladatellátáshoz megfelelő finanszírozás nem társult. Engedjenek meg nekem egy klasszikus példát, ez az 50 százalékos béremelés esete, amikor úgy adtak az önkormányzatoknak és az önkormányzatok közalkalmazottainak egy olyan típusú lehetőséget, hogy jogszabályon keresztül előírták, hogy az 50 százalékos béremelést biztosítani kell. A központi költségvetés három hónapra biztosította az 50 százalékos béremelést, majd a következő év januárjától ezt is az önkormányzatoknak kellett odaadniuk. De miből, kérdezem én, miből kellett hozzátenni az önkormányzatoknak az intézmények fenntartásához vagy a közalkalmazottak fizetéséhez szükséges 50 százalékos béremelést? Hát részben a saját bevételükből, akinek volt, és természetesen működési folyószámlahiteleket vettek fel az önkormányzatok, és ezeket a forrásokat áldozták be annak érdekében, hogy ez az intézményi rendszer ne omoljon össze.

Amikor önök államosításról vizionálnak, nem történik más, mint hogy az állami feladat az állam által kerül ellátásra. Mert állami feladat-e az, hogy egy fogyatékos-, pszichiátriai-, szenvedélybeteg-ellátó rendszert fenn kell tartanunk az előbb említett Fővárosi Önkormányzat által fenntartott vidéki telephelyeken? Én azt gondolom, hogy ez állami feladat. Nem az önkormányzatnak kell ellátni, bár, tesszük hozzá, eddig a jogszabályok, mind a szociális, mind a gyermekvédelmi törvény, odaadták feladatellátásra. Az állam most nem tesz mást, mint azt mondta, hogy tegyük végre rendbe ezeket a dolgokat. Bár az önkormányzati rendszer is az államháztartás részeként mint egyfajta alrendszer működik, de tisztítsuk meg azoktól a feladatoktól, amelyeket klasszikusan nem a helyi érdektől vezérelve, a helyi társadalom szempontjait figyelembe véve a helyi önkormányzatokon keresztül kell ellátni, hanem tegyük oda a feladatot, ahova való. Az állami feladat ezekben az intézményi világokban az állami fenntartóhoz kerüljön. Nem történik más, mint a kórházak esetében, amikor 2012. január 1-jével a megyei kórházak kerültek állami fenntartásba, 2012. május 1-jétől az önkormányzati oldalon eddig működtetett kórházak kerültek állami fenntartásba, januártól az alapfokú és a középfokú oktatási intézmények, e beterjesztett jogszabály alapján pedig a szakosított ellátások szociális területen a pszichiátriai, szenvedélybeteg- és fogyatékosellátást érintve, a gyermekvédelmi intézményrendszert tekintve pedig a jogszabályban rögzített intézményi világ kerül állami fenntartás alá.

Képviselőtársaim arról beszéltek, hogy munkahelyek fognak megszűnni. Engedjék meg nekem, hogy felidézzem a jogszabályok világát önöknek. Nem tudom, tudják-e, de az, hogy egy adott intézményben a gyermekvédelmi szolgáltatásokban hány fő dolgozik, azt az 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendelete - ez egy miniszteri rendelet -, a 15/1998-as NM-rendelet szabályozza. Nem változik meg e beterjesztett jogszabály következtében ez a végrehajtási rendelet, ergo nem változik meg az intézményekben foglalkoztatottak létszáma. Miért beszélnek akkor létszámelbocsátásról, ha nem az a politikai hisztériakeltés motiválja önöket, amelyek megfertőzik az intézményi világot, miközben a jogszabályok világa érdemben szabályozza, hogy egy működési engedéllyel ellátott intézmény akkor kap végleges működési engedélyt, ha ezen jogszabály alapján foglalkoztatja az előírt létszámokat. Ez a jogszabály nem változik meg. Ez a gyermekvédelmi jogszabályok világára igaz.

Nézzük meg, hogy mi van a szociális intézmények világában! Az 1993. évi III. törvény, a szociális jogszabály végrehajtási rendelete, az 1/2000-es SZCSM miniszteri rendelet - a szocialisták között ül két volt szociális miniszter, ők nálam biztosan jobban ismerik ezeket a jogszabályokat - pontosan előírja, hogy ezekben a szakosított intézményekben hány gondozóra, hány ápolónőre, hány fejlesztő-, felkészítő pedagógusra van szükség. Nem változik meg a jogszabály, tisztelt hölgyeim és uraim, a beterjesztett jogszabály alapján. Miért kell riogatni? Csizi képviselőtársamhoz kapcsolódva, miért kell azok között, akik az ágazatok tekintetében az egyik legalacsonyabb keresettel rendelkeznek, riogatni, feszültséget és bizonytalanságot kelteni? Ez felelőtlen politika. Nem kell ezt csinálni! Nem kell ezt csinálni! (Dr. Lamperth Mónika: Hihetetlen!)

(16.00)

Amikor önök ingatlanbizniszről beszélnek, ajánlom önöknek, tessenek elolvasni a jogszabályt. A jogszabály egyértelműen rendelkezik, hiszen ha az állam ellátja a feladatot, hol látná el ezt a feladatot, ha nem az adott infrastruktúrában. Hát természetesen, ahogy a kórházak esetében is, ugyanaz a mechanizmus megy végig. Ez a jogszabály, kérem szépen, nem más metodikán alapul, mint ahogy a városi és megyei kórházak kerültek állami fenntartásba. Ugyanazokat a lépcsőfokokat járja végig, legyenek akár a kórházban dolgozók, legyen ez akár a kórházak infrastruktúrája, legyenek akár a kórházakat érintő európai uniós vagy hazai fejlesztések, legyen akár az önkormányzatok elmúlt időszakban felhalmozott adóssága, amelyek az intézményi feladat fenntartásából fakadnak, ugyanezeket a lépéseket járja körbe ez a jogszabály, és ugyanúgy egyértelműen szabályozza.

Úgyhogy azt gondolom, az lesz a legegyszerűbb, ha fellapozzák a törvényt, elolvassák, és nem riogatnak, hanem nyugalmat keltenek, és ha érdemben segíteni és jobbítani szeretnék ezt a jogszabályt, ennek megvan a lehetősége, módosító indítványaikkal támogassák ezt.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu