DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, ebben a teremben nem meglepetés senki számára, hogy önök nem bíznak a versenyben. Sohasem hittek a versenyben, mindig valamilyen szocialisztikus gazdasági elképzelésük van.

Az előbb említette, hogy nyolc bank döntött így. Nos, tájékoztatnám arról, hogy Magyarországon több mint nyolc bank van, és mi nagyon bízunk abban, hogy a bankok versenye a tranzakciós adó áthárítását is megakadályozza. Azért azt hadd tegyem hozzá - és ez alapelv volt minden egyes ilyen tételnél -, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében egy nagyon-nagyon alacsony adótételről van szó: 2 ezrelék ez a tétel. Tehát ez egy rendkívül alacsony adótétel. Ki lehet számolni, hogy az átlagjövedelemnél ez alig több mint 150 forint. (Z. Kárpát Dániel: Sok kicsi sokra megy.) Nyilvánvalóan, de ki lehet számolni, hogy ez egy viszonylag alacsony tétel. A másik szempont pedig az volt ezeknél az adóknál, hogy nagyon széles legyen a bázisa, így aztán egy széles bázison kivetett alacsony adótétel lehetővé teszi azt, hogy az államháztartás a szükséges bevételekhez jusson, és ne terhelje a lakosságot. Ugyanakkor, ahogy említettem, a verseny lehetővé teszi azt, hogy a pénzintézetek vagy a gazdasági szereplők minél kevésbé tudják átterhelni ezeket a tételeket. Hadd utaljak arra, hogy jelenleg már működik az úgynevezett telefonadó. Szerintem érdemes végiggondolni, hogy milyen mértékben, hogy történt itt átterhelés, milyen jellegű terhelést jelent például ez a lakosság számára.

Legyen szabad ahhoz az egyetlen gondolathoz hozzászólni, amit a legvégén említett, hogy a kormány Brüsszel diktátumait teljesíti az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásával. Szeretném megnyugtatni, hogy a kormány ebben az esetben senkinek a diktátumát nem teljesíti. A kormány 10 millió magyar ember közös érdekét képviseli abban a tekintetben, hogy ebben az országban 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány. Azért maradjon 3 százalék alatt az államháztartási hiány, mert az teszi lehetővé az adósság csökkentését. Ha folyamatosan 3 százalék alatt van az államháztartási hiány, az egyben garanciája annak, hogy csökken az államadósság. Ha megnézi az elmúlt hét közepén az Európai Bizottság által közzétett őszi gazdasági előrejelzést, akkor láthatja, hogy 2010 és 2013 között 3, azaz három ország képes az adósságrátát, azaz a GDP-arányos adósságot csökkenteni: Svédország, Németország és Magyarország. Magyarország egy csökkenő adósságpályára lépett, és ehhez szükség volt azokra az egyensúlyjavító intézkedésekre is, amiket említett, de ön is nagyon jól tudja, hogy az egyensúlyjavító intézkedéseknek világos irányuk van: a gazdaság kifehérítését, egy kicsi és hatékonyabb állam megteremtését, valamint a tehermegosztást szolgálják.

Talán elkerülte a figyelmét, de ha már a brüsszeli diktátumról beszél, akkor javaslom, nézze meg idősorosan, hogy mikor volt Magyarországon 3 százalék alatt az államháztartási hiány. 1990 óta rendelkezünk megbízható GDP-adatokkal. Előtte is voltak ilyen adatok, de ott azért van néhány kérdőjel is. Nos, elmondható, hogy Magyarországon soha nem volt 3 százalék alatt az államháztartási hiány. Ez a kormány az első, amelyik képes 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, képes lesz a következő esztendőben is 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, sőt 2014-ben is, még ha a Bizottság prognózisa ebben az esetben el is tér attól, amit mi prognosztizálunk. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezt elérje, és nem Brüsszel diktátumaként, mint ahogy ön említette, nem bármilyen vagy valamilyen pénzügyi intézet diktátumaként, hanem azért, mert ez garantálja azt, hogy az államadósság csökkenjen Magyarországon, és az valamennyi magyar ember érdeke, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Hegedűs Lorántné elfoglalja jegyzői székét.)

Forrás: parlament.hu