DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy gondolom, meglehetősen álszent, hogy önök aggódnak a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése miatt, önök, akik olyan személyi jövedelemadó-rendszert hirdettek meg a programjukban, amely már az átlagkeresetnél is súlyos elvonást tartalmaz. Az önök szja-terve már 25 százalékos kulccsal sújtaná a 125 ezer forint bruttó keresetet, 45 százalékos kulccsal a havi 333 ezer forintos keresetet, miközben a gyermekek után járó adókedvezmény egységesen 6 ezer forint lenne. Ez azt jelenti magyar nyelvre lefordítva, hogy a mai bruttó átlagbérből, ami 220 ezer forint, abból kétgyermekes keresőnél havi 4450 forinttal csökkenne a jövedelem, háromgyermekes keresőnél pedig havi 13 650 forinttal, tehát az átlagkeresetből ennyit szeretnének elvenni, és most nem ragoznám tovább, hogy mi történik a másabb kereseteknél is.

Nos, ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illeték terhe egy átlagkeresőnél, amennyiben itt egy teljes áthárításra kerül sor - de hozzátenném, hogy ezt a törvény megakadályozza -, abban az esetben 432 forintról beszélünk; önök pedig egy olyan adórendszert terveznek, amelyik, ahogyan említettem, már az átlagkeresetnél effektíve a háromgyermekeseknél 13 650 forintot vonna el.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, az elemi logikának ellentmond, amit ön állít. Attól még, hogy egy közteher, mint a pénzügyi tranzakciós illeték, minden pénzforgalomra kiterjed, így a devizahitel-törlesztésre is, ettől még a kormány miért tekintené a devizahitelest spekulánsnak? Nem értem a logikát, hogy miből jön össze. Az ön képviselőtársa, Scheiring úr, mint virtigli antiglobalista, szerintem nagyon jól tudja, hogy spekulálni nem az átlagbéres vagy az átlagos devizahiteles szokott, hanem sokkal inkább egy nagyobb összeggel, és értelemszerűen egy nagyobb összeg mellett, a kulcs miatt, egyébként nagyobb az illetékteher is.

Ugyanakkor tájékoztatom, hogy a benyújtott javaslat értelmében 2014. január 1-jétől Magyarországon a pénzügyi tranzakciós illeték a befektetési műveletekre is kiterjed, amitől a spekulációs jellegű részvény- és kötvénykereskedelem csökkenése várható. A tranzakciós adó bevezetésére tehát Magyarország saját döntéséből kerül sor, amely így a hazai költségvetés számára biztosít kiszámítható bevételt, az ön által is említett, Európában bevezetendő tranzakciós adó helyett, amelyik az európai uniós büdzsébe is vándorol.

Ami a devizahiteleseket illeti, a kormány nem áldoz fel senkit az egykulcsos adó oltárán. Önök akarnak sok embert feláldozni a progresszív adójuk oldalán. Az eddig megtett lépések 250 ezer adóson segítettek. Ön említette az árfolyamgátat. Ki lehet számolni: egy átlagos devizahitelnél az árfolyamgát alkalmazása 5 évre, mivel a kamatokat a bankok és az állam fizetik, 750 ezer forint megtérülést jelent az adósnak.

(14.30)

És akkor hozzátenném még azt, amit itt nagyon sokszor felvetnek, ami az áthárítást illeti: itt nagyon szigorú kritériumok vannak, a bankok nem változtathatnak a díjak és a költségek szerződésben lefektetett számítási módján, nem módosítható például új díj vagy új költség bevezetésével, és ami a legfontosabb, a módosítás során - ez is a hitelintézeti törvényben szerepel - nem tehetnek szert extranyereségre.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt javaslom, hogy először tanulmányozza alaposan a személyi jövedelemadó-tervüket, amelyik nagyon-nagyon súlyos tízezrekkel sújtaná a magyar lakosságot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu