FARKAS FLÓRIÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem, engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszöntsem cigány vendégeinket a Ház falai között. Isten hozott benneteket erre a vitára! (Taps.)

Beszédem elején először is szeretném tisztázni, hogy a kormánypárti képviselőtársaimmal miért döntöttünk úgy, hogy politikai vitanapot kezdeményezünk a cigányság felzárkóztatásának kérdésében, amiről azt gondolom egyébként, hogy időszerű. Az ellenzék padsoraiból az utóbbi időben gyakran intéztek kérdést a miniszterelnökhöz, a kormány tagjaihoz, melyben a magyarországi cigánysággal kapcsolatos problémákat vetették fel. Úgy gondolom, hogy még ha ezen felvetéseket nem is minden esetben a jóindulat és a megoldás keresése vezette, fontos, hogy megfelelő fórumot és időt találjunk ezek megvitatására. Fideszes és kereszténydemokrata képviselőtársaimmal úgy véljük, egy politikai vitanap lefolytatása e Ház falai között a cigányság felzárkózásának esélyeiről megfelelő eszköz és méltó helyszín lehet. Fontos azonban, hogy a vita ne a féktelen indulatot, a vagdalkozást és a sértegetést jelentse.

Amikor a magyarországi cigányság és ezzel összefüggésben az össztársadalom gondjairól beszélünk, óhatatlan, hogy szóljunk a kormányváltás előtti időszakról is, hiszen a probléma gyökerei, tisztelt képviselőtársaim, nem a napokban keletkeztek. A 2010-es évet megelőző szocialista-szabad demokrata kormányzás nyolc évében elfogadottá vált a társadalmi kirekesztettséget, a diszkriminációt megjelölni mint gócpontot a bajok forrásául, holott meggyőződésem, hogy az elutasító magatartás nem kell hogy természetes velejárója legyen azoknak a közösségeknek, ahol kisebbségek, illetve szegény, hátrányos helyzetű emberek, többségében cigányok élnek.

A rendszerváltást követően a privatizációs folyamatok következtében is úgymond feleslegessé váló munkaerő passzivitásba taszítása, a segélyekre berendezkedő életmód kialakításához szükséges feltételek megteremtése egy életre szóló társadalmi egyenlőtlenséget teremtettek a cigányság életében, amely az MSZP-SZDSZ-kormányzat elévülhetetlen bűne. A mélyszegénységben élők a lehetőség helyett diszkriminációellenes jelszavakat kaptak, a többségi társadalom egyidejű hibáztatásának képével, amely összességében sokakban ellenérzést váltott ki, joggal. Erre a jelenségre építenek a mai napig a szélsőséges erők. Ennek a látványosabb jele a gárdista felvonulás és a félelemkeltés, amely elfogadhatatlan (Szilágyi György: Meg a szamurájkard.), ahogyan példának okáért Gyöngyöspatán is láthattuk ezt. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Igaz az az állítás, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a magyarországi cigányság. Ennek okairól már röviden tettem említést. Többek között ennek az áldatlan állapotnak, ennek a súlyos társadalmi kérdésnek a kezelésére -, amely mind a mai napig megoldatlan - kötött szövetséget a Fidesz és a Lungo Drom, amelynek eredményeképpen 2011. május 20-án a kormány és az Országos Roma Önkormányzat keretmegállapodást írt alá. A felek akkor egyedülálló módon felismerték, hogy a romák és a többségi társadalom együttélésének megerősítése érdekében közös elhatározásra van szükség.

A cigányság életkörülményeinek javítása és a társadalmi beilleszkedés elősegítésének szempontjából különös jelentőséggel bír a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és az oktatásban történő együttműködés. A keretmegállapodásban közös célként rögzítettük, hogy 2015-ig százezer roma munkanélkülit vonunk be a foglalkoztatásba, továbbá vállaltuk egy oktatási reform megvalósítását, amelynek révén húszezer roma fiatal ötven szakmunkásiskola keretében szerezhet piacképes szakmát. Tízezer roma fiatal érettségihez jutását támogatjuk, ötezer tehetséges romát pedig a felsőoktatásban való részvételre készítünk fel. Ötvenezer roma középfokú, míg további nyolcvanezer roma alapfokú készségfejlesztési programját karoljuk fel.

A Széll Kálmán-tervhez igazodva a kormány és az Országos Roma Önkormányzat olyan együttműködési rendszert épített ki, amely elsődlegesen a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piaci, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegítő programok tekintetében tervezési, programindítási és monitorozási rendszer formájában működik. Az együttműködési, illetve az együttdöntési rendszer fontosságára azért is hívnám fel külön a szíves figyelmüket, mert meggyőződésem, hogy a romák nélkül nem lehet eredményes felzárkózáspolitikát folytatni.

Szeretném külön kiemelni, hogy a nemzeti együttműködés kormánya volt az első, amely a cigánykérdéssel kapcsolatban országhatárokon átívelő koncepciót dolgozott ki, és az EU-elnökség alatt felvállalta az ügy fontosságát. Hazánk elnökségének egyik legnagyobb sikere volt az azóta már elfogadott európai uniós roma stratégia, mára pedig elmondhatjuk, hogy az EU minden tagállama rendelkezik roma stratégiával is, amelynek kidolgozásában a magyar kormány szintén élen járt.

Az új nemzetiségi törvény elfogadása, 2014-től az országos nemzetiségi listák állításának lehetősége, a kedvezményes mandátumszerzés elve, valamint a nemzetiségi szószóló intézményének bevezetése mind-mind előrelépés a cigányság életében is, egyben az önazonosság-tudat még teljesebb megélését teszi lehetővé, természetesen nem elfeledkezve olyan tudat- és össztársadalmi szemléletformáló eszközökről, mint a kultúra, a sport, amely lehetőségek kiaknázására a kormány számtalan programot indított a közelmúltban.

Ahogyan a keretmegállapodás is, úgy én is az oktatást és a foglalkoztatást emelném ki, mint a két a legfontosabb területet a mélyszegénységben élő rétegek - leginkább a cigányság - felzárkózásának szempontjából. A közoktatás területén rendkívül sok olyan kezdeményezést és programot indítottunk el, amelyek első gyümölcseit már most látjuk. Ilyenek az "Út a középiskolába", az "Út a felsőoktatásba" pályázatok, a Híd-programok, a roma szakkollégiumok támogatása sok egyéb program mellett. (Osztolykán Ágnes: Istenem!) De idesorolom azt is, hogy az Országos Roma Önkormányzat iskolafenntartóvá vált, ma már több mint 1000, azaz ezer hátrányos helyzetű cigány és nem cigány diákunk van ezekben az iskolákban. A szociális és gyermekjóléti rendszert érintő kiemelt programunkra több mint négyezer lány és asszony jelentkezett, jelenleg ezer fő képzése és munkába állítása kezdődött meg önkormányzatunknál. A szakképzett munkaerő, a tehetséges roma fiatalok felsőfokú képzése elengedhetetlen feltétele a jövőbeli boldogulásnak, Magyarország megújulásának.

Rendkívül fontosnak érzem a közfoglalkoztatási programok beindítását, amelyekben becslések szerint közel ötvenezer cigány származású ember vett már részt. A munka világába történő visszavezetés és a felnövekvő nemzedéknek történő mintaállítás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Éppen ezért az Országos Roma Önkormányzat mintaprogramot is indított segítő hálózat kiépítése céljából a roma lakosság minél szélesebb körű bevonása érdekében. 360 roma koordinátorunk, foglalkoztatásszervezőnk van, akiknek feladata, hogy további harmincezer roma bevonását segítse elő a közfoglalkoztatási programokba. Célunk a nyílt munkaerőpiacon való megjelenés, a hosszú távú elhelyezkedés lehetővé tétele. Ennek elsődleges eszköze a foglalkoztatási szövetkezet mielőbbi indítása, amely több tízezer hátrányos helyzetű cigány és nem cigány embernek biztosít munkalehetőséget, ezért is örülök annak, hogy Czomba államtitkár úr ezt megerősítette ma.

A közeljövőt, a 2013-as évet tekintve továbbra is a legfontosabb feladatunknak látom a munkahelyteremtést, illetve a meglévő munkahelyek megőrzését. Nem véletlenül szólaltam fel nemrégiben a munkahelyvédelmi akcióterv vitájában. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából az adó- és járulékrendszer átalakítására kerül sor. Ennek elemei közé tartozik az élőmunkára rakódó terhek csökkentése annak érdekében, hogy a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés valósuljon meg. A meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezen szociális hozzájárulási adókedvezmények munkaerő-piaci szempontból pontosan a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat célozzák meg, úgymint a 25 év alattiak, 55 év felettiek, gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, valamint - és ezt külön kiemelném - a képzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak, a tartósan munkanélküliek tábora. Gondolom, tisztelt Ház, ez sem szorul különösebb magyarázatra, hogy ez minket, cigányokat érint leginkább.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ahogyan az eddig elmondottakból is kitűnik, a cigányság felzárkózásának esélye a kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak, a gazdasági élet szereplőinek együttműködésén nyugszik, amely felsorolás a mélyszegénységben élő cigányok akaratával és felelősségvállalásával kell hogy folytatódjon.

(10.50)

A mindennapi élet a passzivitás helyett az aktivitáson, a kilátástalanság helyett a reális életcélokon kell hogy alapuljon. A cigányoknak és a nem cigányoknak közösen kell élhető Magyarországot teremteniük, de ez a közösségek és az egyének akarata nélkül nem megy, ezért is akarni kell a felzárkózást. Minden magyar állampolgárnak hinnie kell a közös célok elérésében rejlő lehetőségekben, ugyanis a cigányság felzárkózásának eredményessége Magyarország sikerességének feltétele is. Ezen kell, hogy munkálkodjunk valamennyien.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu