KOZMA PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, nem számítottam rá, hogy egyből én jövök. Föl kell készülni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon tárgyalásra kerülő polgári törvénykönyv Ötödik könyvével, a dologi joggal, a tulajdonjog, illetve a kisajátítás és a birtokvédelem egyes kérdéseivel kapcsolatban kívánok hozzászólni azzal, hogy ha megengedik, egy történeti visszatekintést is tennék. A polgári törvénykönyv első változata, az 1959. évi IV. törvény, mint ahogy a számából is következik, egy olyan korszakban született meg, amely nem tartozott a demokratikus államberendezkedések közé. Következésképpen egyfajta ellentmondás, anakronizmus is fellelhető, tudniillik a polgári törvénykönyv az egyének magánjogi természetű jogviszonyait szabályozza, és ebben a korban sok minden volt korlátozva, többek között a magánjogi kérdések is.

A magánjog területén a szerződéskötésnek, a vagyonszerzésnek, a tulajdonnak voltak korlátai. Még visszaemlékszünk, a polgári törvénykönyv akkor úgy fogalmazott, hogy az lehet magántulajdon tárgya, ami a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. Emlékeim szerint egy kormányrendelet szabályozta, a 70. vagy 71. kormányrendelet, hogy egy magyar állampolgárnak egy lakóháza, egy üdülőtelke és meghatározott, személyes életvitelhez szükséges vagyontárgyai lehettek. Tehát ez a diktatórikus államberendezkedés mint olyan, a civilisztika területén is igényelte az ember életébe való beleszólást, a mindennapokba való beleszólást, ezáltal az egyes jogügyletek szabadságának korlátozását is.

Ezzel szemben az 1990-et követő változtatások és a jelen polgárjogi törvénytervezet is azt mondja, hogy a tulajdon teljes és kizárólagos. Ez összhangban van az alaptörvény rendelkezéseivel. Kimondja továbbá, hogy csak jogszabály és mások jogai által megszabott módon lehet a tulajdonjogot korlátozni. Nyilvánvaló, hogy olyan vagyontárgyak, amelyek kizárólagos állami tulajdon tárgyai, nem lehetnek magántulajdonban, de egyébként a szerzési jog, a rendelkezési jog nincs korlátozva, az állampolgár, a tulajdonos szabad belátási képessége és cselekvőképessége szerint rendelkezhet arról.

Nagyon fontos a tulajdonjog tekintetében a birtoklás és a birtokvédelem kérdése, akár a tulajdonossal szemben is. A törvénytervezet a tényleges birtokállapotokat tartja szem előtt, nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek adott esetben a jogalkalmazót, így a bíróságot is kötnék, illetve az ítélkezést, a határozathozatalt szűkítenék, akár kívülálló, harmadik személy tekintetében is, a tényleges állapot a lényeges. A birtokost, a dologbirtokost, ingatlanbirtokost megilleti a birtokvédelem. Akár jogos védelemmel, akár egy éven belül a jegyzőhöz való fordulással, illetve bírósági úton is kérheti a birtokvédelmet, ha háborítatlan birtoklásában jogellenesen zavarnák. Nagyon fontos tehát kiemelni azt, hogy egy hármas jogvédelem, akár úgy is felfoghatjuk, hogy lépcsőzetes jogvédelem illeti meg a birtokost.

Szeretnék még arról szólni, hogy a kisajátítás esetében nagyon fontos, az alaptörvénnyel összefüggő és harmonizáló rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. tervezete azáltal, hogy kisajátítást kivételesen, közérdekű célra lehet elrendelni. Meghatározza azt, hogy a kisajátítás során azonnali, teljes és feltétlen kártalanítást kell az elszenvedőnek biztosítani. Nagyon fontos tehát hangsúlyozni, hogy azonnalinak, teljesnek és feltétlennek kell lenni készpénzben. Nyilvánvalóan a jogalkotó a célja ezzel az volt, hogy a tulajdonban sérelmet szenvedett fél esetében kvázi eredeti állapotot állítsanak helyre azáltal, hogy az elvett, a kisajátított tulajdonnal megegyező értékű és mértékű tulajdont szerezzen és szerezhessen a tulajdonos.

Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy méltányos kárpótlásnak kell bekövetkeznie. Méltányos alatt azt is értem, hogy a piaci értéknek megfelelő legyen a kisajátított ingatlannal szemben nyújtott ingatlan vagy pénz. Továbbá az is rendkívül fontos, hogy tekintettel legyünk az időmúlásra, nevezetesen arra, hogy a kisajátítást elszenvedett ne csak a dologban, a tulajdonban, a pénzben ne szenvedjen hátrányt, hanem az időmúlás mint jogi kötelezettséget keletkeztető tény se okozzon hátrányt a tulajdonosnak. Úgy vélem, hogy ezek a szabályok szükséges garanciát tartalmaznak az általánosság szintjén, amennyiben a polgári törvénykönyvnek kell szabályoznia ezeket a kérdéseket. Tehát garanciákat nyújt a tulajdonos és a birtokos személynek.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, hogy a birtoklás címén szerezhető tulajdon esetében a tíz év szakadatlan birtoklást írja elő a törvénytervezet. Ez a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelel. Tehát a két kérdéskörben, a tulajdonkisajátítás és a birtokvédelem tekintetében, úgy érzem, a '90 előtti állapotokhoz képest főleg, de az elmúlt évtizedek jogfejlődését, joggyakorlatát is figyelembe véve született meg a kodifikált törvénytervezet, ezért azt képviselőtársaimnak a szükséges módosításokkal, támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(9.10)

Forrás: parlament.hu