MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Észrevételeimet három témakörbe tudnám csoportosítani, egyrészt azok a fogalmak és problémák, amelyekkel a szakterületemen, a mezőgazdaságon keresztül találkozom; másrészt olyan észrevételeim is lennének, amelyeket korábban már más törvények kapcsán kifogásoltam, de itt a Ptk. vitájában újra el kell hogy mondjam, hiszen aktualitásuk újra előtérbe került; illetve a harmadik csoport pedig az, ami laikusként, tehát nem jogászként elolvasva, de feltűnt a Ptk.-tervezetben, hogy talán valami nincs rendben.

Egy ilyennel kezdeném mindjárt, illetve ez kapcsolódik ahhoz a csoporthoz is, ami a korábbi észrevételeimhez tartozik, hiszen a "dolog" címszó alatt azt írja az új Ptk., hogy "a birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet". A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pedig a dolog minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők. Kérem, mondjanak nekem egy birtokba nem vehető dolgot! És akkor miért hívják ezt egyáltalán dolognak? Ahogy már mondtam, nem vagyok jogász, de laikusként is szemet szúrt ez a dolog - már a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájában is elmondtam -, hogy az ott meghatározott "dolog" fogalom értelmetlen, hiszen a dolog meghatározásánál újra használja a "dolog" szót. Ez a most megvilágított probléma is egyébként jól rámutat arra az óriási, ellenzéket semmibe vevő törvényalkotási rohamra, ami korábban jellemezte a Házat. Talán itt a Ptk.-nál ezt nem kellene elmondanom, itt talán több egyeztetésre és több időre volt lehetőségünk, de a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájára mindenképpen vissza szerettem volna ezzel utalni.

Szintén egy érdekesség a haszonélvezeti jog tartalmánál, illetve a haszonélvezeti joggal kapcsolatos észrevételem az lenne, hogy szeretném, ha az (5) bekezdésben a "Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető, a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn" résznél szeretném, ha ezt az ötven évet legalább huszonöt évre le tudnánk vinni, úgy gondolom, hogy ez még a jogbiztonságot megőrzi, elegendő, viszont a visszaéléseket és a rendkívül előnytelen szerződéseket talán így tudnánk mérsékelni, az általuk okozott kár egy részét legalább megúszni.

Ez kifejezetten a jövőre vonatkozóan lenne alkalmazható, de azért, hogy a fennálló szerződéseket is egy korábbi időpontban tudjuk felülbírálni, ezért szeretném egy (6) bekezdéssel kiegészíteni ezt a paragrafust, ez pedig így szólna, hogy "a törvény hatálybalépését megelőzően jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság javára alapított haszonélvezeti jog jelen törvény hatálybalépését követő huszonöt év elteltével e törvény alapján megszűnik". Ez sok esetben, úgy gondolom, hogy indokolt lehet, itt a Házban is már számtalanszor találkoztunk nemcsak tőlem, de más képviselőtársaktól is olyan példákkal, amelyek megoldásában ez segíthetne.

Én itt például már többször elmondtam a Fertő tavi nádgazdaság esetét, ahol az állam a 2006-os privatizációt követően kiengedett a kezéből egy úgynevezett örökös ingyenes nádaratási jogot, ami elképesztő.

(11.10)

Azóta EU-s támogatások százmillióit vesztettük így el, miközben a terület tulajdonosa ugyanúgy a magyar állam maradt. Hasonló ilyen visszaélésekről is hallottunk. Nem is említem részletesebben azt, hogy ez még mi minden kárt okozott nemcsak az európai uniós támogatást tekintve, de komoly természetvédelmi katasztrófa is a küszöbön áll emiatt, és a környéken élők és a középvállalkozások, amelyek akár sok generáción át ebből a tóból és ebből a foglalkozásból, a náddal kapcsolatos foglalkozásokból éltek, tönkrementek, és gyakran az öngyilkosság határáig kergették őket. Tehát mindenképpen indokoltnak éreznék itt egy ilyen "szigorítást".

Szintén egy észrevétel az épület és föld tulajdonjogával kapcsolatban: itt azt mondja ki a jelen tervezet az (1) bekezdésnél, hogy az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a földtulajdonost illeti meg. A (2) bekezdésben pedig az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Az (1) bekezdésnél az a probléma, a gyakorlati alkalmazás során az okozhat problémát, hogy a javaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy a föld tulajdonosának és az épület tulajdonosának mikor kell megkötnie az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodást. Azaz még az építkezés megkezdése előtt vagy akár a jogerős használatbavételi engedély kiadása után is van erre lehetőség? Mindenképpen úgy érzem, hogy ezt tisztázni kellene.

A (2) bekezdésben nem értjük, hogy ez most azt jelenti-e, hogy be tudnak jegyeztetni eltérő vagyonkezelési jogot az épületre és a földre. Erre szeretnék választ kapni. Itt is egy gyakorlati példával akarom megvilágítani, hogy ez miért lehet probléma. Az erdőgazdasági vagyonkezelésben lévő állami tulajdonú területeken az illetékes nemzeti park például egy madárfigyelő házat szeretne építeni. Azért ezt a példát mondom, mert ez egyébként a gyakorlatban is aktuális és megtörtént. Ezt eddig nem lehetett volna helyrajzi számként kiemelni az ingatlan-nyilvántartásban, a házra a nemzeti park vagyonkezelési jogát bejegyezni, mert a földhivatal nem tudta kezelni azt a helyzetet, hogy mindkettő tulajdonosa a magyar állam. De a hidakkal kapcsolatban is egyébként számtalan ilyen példát lehetne hozni. Ez komoly problémákat jelent a gyakorlatban, ahogy már említettem. Ha jól értelmezem, akkor ez a (2) bekezdés erre talán megoldást jelent, és ha jól értelmeztem és valóban megoldást jelent, akkor mindenképpen üdvözöljük ezt a kitételt.

Szintén még maradva a dologi jognál, a kisajátítással kapcsolatban is lenne egy észrevételem. Itt azt írja, hogy kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen közérdekű célra azonnali teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg, illetve hogy a kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi. A (2) bekezdés elhagyását javaslom, mivel a kisajátítást kérő sok esetben nem is az, aki a tulajdont megszerzi, és a kártalanítást a kisajátítást kérő fizeti. A gyakorlatban itt arra gondolok - hogy szintén egy nemzeti parkos példát hozzak -, hogy egy európai uniós projekt keretében természetvédelmi célokból kisajátítás iránti kérelmet nyújt be a nemzeti park, a tulajdonjogot a magyar állam szerzi meg, a kártalanítást a nemzeti park fizeti EU-s pénzből. Gondolom, itt is érthető, hogy miért lenne szükséges ezt a javaslatot megfogadni.

Szintén még ennél a könyvnél - telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással - szeretném, ha a (2) bekezdést értelmezné számomra valaki, mert én ezt egyáltalán nem tudtam. Itt azt írja, hogy telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára alapíthat. Számomra ez a mondat így önmagában értelmezhetetlen, és szeretnék erre választ kapni.

A bejegyzési elvnél egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig a jelen tervezet és a nemzeti vagyonról szóló törvény között feszülő ellentétre. A jelen tervezetben az van, hogy az érvényes jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot, a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot és a használati jogát, telki szolgalmi jogot és a jelzálogjogot. Tudja, a lényeg számomra itt az, hogy a bejegyzés keletkezteti a szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot. Ugyanis ezzel ellentétben a nemzeti vagyonról szóló törvény azt írja - nem olvasnám fel az egészet -, hogy a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelési jog, a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelési jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be s a többi. Tehát az új Ptk. is helyesen tartalmazza, hogy szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkeztet.

A törvényalapú vagyonkezelési jogról nem mondja ki ugyanezt. Ennek tükrében különösen értelmezhetetlen az általam már többször is kifogásolt nemzeti vagyonról szóló törvényben szereplő azon rendelkezés, amely a törvényen alapuló vagyonkezelői jogot üresíti ki. Ezt is már elmondtam a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájában és annak a módosításakor is. Kérem, hogy ezt az ellentmondást oldják fel, mert szintén problémákat okozhat.

Szintén ennél a könyvnél, az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása résznél is szeretnék egy észrevételt tenni. Itt azt írja a javaslat, hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot vagy feljegyezhető tényre irányuló jogosultságot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszemű szerzővel szemben. Úgy gondolom, hogy azt a részt törölni lenne szükséges, hogy "vagy feljegyezhető tényre irányuló jogosultságot". Mégpedig azért, mert a ténynek nincs jogosultja. Innentől értelmezhetetlen az, hogy valaki feljegyezhető tényre irányuló jogosultságot szerezzen. Mit akarnak ezzel elérni? Ezt sem értem. Például itt felsorolhatnám azokat a gyakorlati példákat, ahol ez gondot okozhat, nagyvízi meder, árterület s a többi, hiszen nem tudjuk, hogy ennek ki a jogosultja. Természetesen nincs. Gondolom, az egész arra megy ki, hogy a földhivatali bejegyzés díját, ezt a 6600 forintot ingatlanonként ráhúzzák valakire, tehát ez így rendkívül aggályos.

Áttérve egy kicsit a kötelmi részre, innen is lenne egy-két rövid észrevételem. Az elévülés megszakításánál - ezt egyébként már mások is elmondták - az elévülést megszakítja a tartozás kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, illetve a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése vagy csődeljárásban történő bejelentése. A régi Ptk., a most hatályos azt mondja, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása, ideértve az egyezséget is, végül a tartozás kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Úgy gondolom, hogy itt meg kellene fontolni azt, hogy hadd döntsön az, akinek tartoznak, ne pedig így szűkítsük a lehetőségét. Ne kényszerítsük arra, hogy öt év elteltével kénytelen legyen perelni, ha ő várna tovább. Szerintem teljesen normális dolog lenne rábízni arra, akinek tartoznak. Jó dolognak tartom, ha az elévülést továbbra is megszakítja az írásbeli felszólítás.

A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésnél is egy apróság. Tagja vagyok, vagyis meghívott Budai államtitkár úr engem egy ilyen tárcaközi bizottságba, ahol az üléseken részt szoktam venni. Ez a tárcaközi bizottság a zsebszerződéseket tárná fel, pontosabban azokat a megoldási javaslatokat próbálja meg feltárni, azokat próbálja megkeresni, amelyek talán valamit segíthetnének a helyzeten. Véleményem szerint nagyon sovány megoldásokat keresget, de ez nem ide tartozik, úgyhogy nem részletezném. Viszont ott felmerült az úgynevezett naturalis obligatio esete, és szeretném, ha itt is megerősítést kapna az, hogy ezt komolyan gondolja a kormány, és a zsebszerződések esetében kidolgozna egy olyan passzust a Ptk.-val kapcsolatban is, ami lehetővé tenné azt, hogy később azok a külföldiek, akik remélhetőleg elvesztik az illegálisan szerzett földterületeiket, ők esetleg később bírói úton tudják érvényesíteni a vélt igazukat.

(11.20)

Erre fel kellene készülni a Ptk. keretében is, mert ha a Fidesz nem is lépi meg ezt 2014-ig, a választásokat követő Jobbik-kormány biztosan ezekkel fogja kezdeni, ez az első intézkedések között lesz. Úgyhogy kérjük önöket, hogy ebben segítsenek minket, és kezdjük el kidolgozni azokat a lehetőségeket, hogy ezek a most jogtalanul megszerzett földek később se lehessenek egy-egy bírósági eljárás tárgyai, és vissza tudjanak kerülni, a magyar nemzet részévé tudjanak újra válni. Remélem, hogy ebben az ígéreteknek megfelelően partnerek lesznek.

A károkozás jogellenességét meghatározó szakaszt szintén laikusként olvasva, az számomra nem értelmezhető, ugyanis azt írja, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt - csak a d) pontot emelném ki - jogszabály által megengedett magatartással okozza, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. Számomra egyértelmű és életszerű, hogy olyan kárt lehet okozni, ami senkinek nem sérti a jogilag védett érdekét; így hagyva, úgy gondolom, előfordulhat, hogy úgy okoz valaki kárt, hogy nem kell kártalanítani. Kérek erre példát, hogy ha valaki kárt okoz, de úgy, hogy az nem sérti más személy jogilag védett érdekét, az egyáltalán mit jelent, mert lehet, hogy ez önöknek egyértelmű, de számomra laikusként tényleg nem értelmezhető.

A mezőgazdasági témát már érintette itt több felszólaló, nem akarom ismételni őket. Én is úgy gondolom, hogy pontosításra lenne szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők kiszolgáltatottságát a nagy kereskedőhálózatokkal és felvásárlókkal szemben még komolyabban tudjuk védeni. Hiszen az időjárás által okozott kár valóban egy olyan eset, ami lehet, hogy jogilag abba a kategóriába tartozik, ami a termelővel szemben teljes mértékben elvárható, hogy ő azt viselje egymaga, de a gyakorlatban ez valóban azt jelenti, hogy egy különösen rossz mezőgazdasági év tönkreteheti a teljes magyar agráriumot is akár. Erre komolyan fel kell készülni, erre pedig a Ptk. is ad lehetőséget, úgyhogy kérem, hogy ezt fontolják meg és használjuk ki.

Összességében pedig a javaslatról a témafelelőseink elmondták már a véleményüket. Remélem, hogy a módosító javaslataink befogadásával egy sokkal jobb, aktualizáltabb és életszerű Ptk.-t fogunk tudni elfogadni a végén.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu