PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Harmadik könyvhöz szeretnék hozzászólni, hiszen másfél esztendeje képviselői vállalásként kezdtem el egy új szövetkezeti szabályozás előkészítését.

(12.40)

A kezdeményezésben az motivált, hogy a kormányzati stratégiákban is megfogalmazott célok megvalósításához szabályozási, támogatási környezet megváltoztatásával törvényhozóként is segítsük elő a hazai szövetkezeti gyakorlat teljes körű megújulását annak érdekében, hogy a társadalmi kohézió erősödése jobban segítse a nemzeti versenyképességünket, és adjon hatékony üzleti alternatívát a multifejlődésű tőketársulásokkal szemben.

Nos, ezt a bevezetőt azért mondtam, hogy én ilyen szemüvegen keresztül is néztem az új Ptk. tervezetét. Én magam jogász nem lévén örültem annak, mint korábbi hosszú éveken keresztüli gazdasági vezető, hogy a Ptk.-ban a jogi személyek általános szabályozásán túl megjelent elég markánsan a gazdasági társulásokat, szövetkezeteket szabályozó rész is.

Szeretném, ha az új Ptk. erősítené egy új szövetkezeti fejlődés elindulását, ezért is teszek a most következendő percekben hét észrevételt a jobbítás szándékával.

A Ptk. jogi személyekre és szövetkezetekre vonatkozó szakaszainál véleményem szerint az előterjesztő által képviselt megközelítést egypár vonatkozásban hibásnak tartom. Először is lényeges eltérő jegyek jellemzik a szövetkezeti vezetési modellt az általánosan alapul vett gazdasági társaságokéhoz képest. Ez is a szövetkezetek el nem hagyható sajátossága. Hibás kiindulópont a jelenlegi torz örökségen alapuló szövetkezeti gyakorlat annak ismeretében, hogy egyfajta szövetkezeti rendszerváltás előtt állunk, és egy új szövetkezeti kódex megalkotásával szeretnénk ezt elérni. Álláspontom szerint a szövetkezeti vezetéssel kapcsolatos véleményeltérés a szövetkezeti vezetési modell meg nem értése miatt alakult ki. Nem tartom elfogadhatónak, hogy a Ptk. jelenlegi szövetkezeti szabályozásra tett javaslata a jelenlegi szövetkezeti státusból, gyakorlatból indul ki, mert ma még sok abban a múltból örökölt torz vonás.

A második észrevételem: a szövetkezetek fogalmi meghatározásánál véleményem szerint semmi sem indokolja, hogy a nemzetközi szövetkezeti elvek részlegesen fel legyenek sorolva, ezek ugyanis egyenrangúak, egyik a másik nélkül elfogadhatatlan torzulásokat okozhat. Ezek részleges hiánya vagy elhagyása véleményem szerint akadályozza a kívánatos új szövetkezeti rendszerfejlesztést.

A harmadik észrevételem, hogy nagyon meggondolandó, mondhatnám, részemről elfogadhatatlan, hogy alapításkor az alapító tagokat mások képviseljék úgy, hogy az alakuló közgyűlésen az alapszabály változhat az előzetesen megismerthez képest, és az alapító tagokat képviselő dönthesse el a tagra nézve kötelező vállalásokat. Véleményem szerint az előterjesztő itt nem vette figyelembe azt a közismert tényt, hogy a tagok személyes részvételén alapul a szövetkezet, nem megbízottakon keresztül vesznek részt.

Teljesen tévesnek tartom - ez a negyedik észrevételem - azt a megközelítést, hogy a szövetkezetek rövidebb időtartamra jönnének létre, mint öt év, hiszen van egy erre utaló mondat. A szövetkezetek nem projektképződmények, azokra gazdasági társaságokat hoznak létre. Azt gondolom, hogy ez a hibás megközelítés is azt bizonyítja, hogy a jogalkotó a gazdasági társaságok működési logikájából vezeti le egyaránt a jogi személyekre, illetve a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat. Véleményem szerint ez az álláspont nem tartható.

Az ötödik észrevételem a tagok kizárásával kapcsolatos szabályozás vonatkozásában: nem tartom elfogadhatónak, hogy a szabályozás ezzel a tartalommal maradjon, mert nem bízható első fokon bíróságra a tagkizárás. Hogy miért? Véleményem szerint téves megközelítésen alapszik, hiszen a gazdasági társasági és szövetkezeti működés ugyan azonos tartalmú, de eltérő formának ítéli az előterjesztő.

Megjegyzem, hogy addig, ameddig a korábbi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás szerint a bíróság döntött a tulajdonos, a tag kizárásáról, addig a szövetkezeteknél ez soha nem így volt az elmúlt időszakban. Álláspontom szerint a bíróság csak jogorvoslati lehetőség legyen a szövetkezeteknél a jövőben is. Egy gyakorlati praktikumot hadd említsek itt meg: a szövetkezetekre jellemző változó tagság és az ezzel együtt járó változó tőke elvére tekintettel akár rövidebb időszakonként - tehát pár hónapra gondoljunk - bekövetkező gyakoribb változásról a tagfelvételhez hasonlóan a kizárásról is maga a szövetkezet dönthessen.

Hatodik észrevételem: fontos annak kimondása, hogy a szövetkezetek nemzetközi alapelveiből következően a szövetkezetből kilépő vagy kizárt taggal való elszámolás alapja a részjegy, hiszen ő egy részesedést vállalt, amikor belépett a szövetkezetbe, tagságot vállalt. Ezt testesíti meg a részjegy. Véleményem szerint a Ptk. ebben a vonatkozásában helytelenül szűkítené a szövetkezetek demokratikus jogát a vagyoni elszámolás alapszabályban történő meghatározásában.

Végezetül a hetedik észrevételem az, hogy a Ptk. szabályozását változtatni kellene, a jelenlegi előterjesztés tartalmát változtatni kellene abban, hogy amennyiben a taglétszám - ez most így szerepel az előterjesztésben - hét fő alá csökken, ezt én így hibásnak tartom, hiszen itt azt kellene meghatározni, hogy az alapításhoz szükséges létszám alá csökken. Gondoljunk arra, hogy ha taxatíve meghatározzuk, hogy hét fővel lehet szövetkezetet alapítani, akkor hogyan kezeljük a takarékszövetkezeteket, ahol egy másik szabály azt mondja, hogy csak háromszáz fővel, a mi véleményünk szerint csak ötszáz fővel lehessen takarékszövetkezetet alapítani. Ott eleve nem csökkenhet az alá, nem lehet hét fő. Az a véleményünk, hogy itt a számszerű meghatározást módosítani kellene akként, hogy ha az alapításhoz szükséges létszám alá csökken a létszám, akkor kell a szövetkezetet megszüntetni, vagy esetleg másik szövetkezetbe olvadva megszüntetni.

Biztos vagyok abban, hogy ez a hét észrevétel jelentősen javítaná a Ptk. adott szakaszait a szövetkezeti világ kívánt és várt megújulása érdekében. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu