DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos problémát hozott a Ház elé, és nem két éve, nem nyolc éve, nem tíz éve, hanem évtizedek óta nagyon súlyos probléma az, ami a magyar vidéket foglalkoztatásügyben jellemzi. Ön néhány számadatot fölsorolt, statisztikát, és számon kéri az egymillió munkahely időarányos részét.

Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön is tudja, hogy a foglalkoztatáspolitika nem úgy működik, hogy éppen adott napra hol van az a 832 ember, akinek, az egymillió munkahelyet visszaszámolva, napi szinten meg kellene jelennie. Ennél sokkal összetettebb probléma ez. De szeretném fölhívni a figyelmét rá, ha már a statisztikákat figyelte, akkor láthatta, hogy a kormányváltás óta, 2010 májusa óta 160 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, miközben egész Európában stagnál a foglalkoztatás, és nő a munkanélküliség. Magyarországon, hála istennek, ez fordított.

És még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem a közfoglalkoztatás az, ami a 160 ezres bővítés döntő többségét meghatározza, hiszen ebből nagyságrendileg 10-15 ezer ember az, aki a 2010-es évhez hasonlóan nagyobb létszámban van jelen a közfoglalkoztatás terén. A 34 ezres csökkenés esetében még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ne az intézményi statisztikát nézzék, tisztelt képviselőtársaim, ami az 5 fő alatti vállalkozásokat nem vizsgálja, az 5 és 50 fő közöttiekben szűk mintavételt használ. A KSH-nak munkaerő-felmérési adata van, ez az adat az, ami stabilan mutatja a valóságot.

Abban önnek teljesen igaza van, hogy ha azt vizsgáljuk, hogy a vidéki felzárkóztatás terén mi az, amit leginkább tudunk tenni, ugye, két iparág van, amely nagy létszámban alacsony iskolai végzettségű embereket is képes foglalkoztatni, ez a mezőgazdaság és az építőipar. A mezőgazdaságban, hála a jó istennek, a nehézségek ellenére, az aszályos időszak ellenére is azt tudom mondani, hogy az elmúlt évhez képest 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám. Ebben az egyszerűsített foglalkoztatás és az idénymunka jogszabályainak megváltozása nagyon fontos szerepet játszik. Viszont kétségtelen tény, hogy három és fél év alatt az építőiparban 30 ezer álláshely szűnt meg. Ez drámai mértékű problémákat vet föl.

Mit tettünk vagy mit teszünk annak érdekében, hogy ez az óriási egyenlőtlenség, aránytalanság megszűnjön? Ugye, látjuk azt, hogy nemcsak az a baj, hogy Magyarországon alacsony a foglalkoztatás, hanem az, hogy nagyon nagy különbségek vannak az egyes régiók között. Győr-Moson-Sopron megyében most 4,5-5 százalék körül van a munkanélküliség. Ön is mondott adatokat, én is tudnék adatokat Borsodból, Szabolcsból, ahonnan én jövök. De az a baj, hogy az adatok mögött emberek, méghozzá emberi sorsok, nagyon súlyos emberi sorsok vannak. Szeretném jelezni, hogy munkahelymegtartó támogatás címén csak a munkaügyi szervezeten keresztül 10 milliárd forint értékű pályázatot írtunk ki az idén, és azt tudom önnek mondani, hogy a pályázat döntő többsége ebből a két megyéből, Borsod-Abaújból és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jön. Ezt azt mutatja, hogy vannak ezekben a megyékben is olyan vállalkozások, amelyek tudnak, akarnak és képesek fejlődni, fejleszteni. Borsodban ezer fő fölött, Szabolcsban hétszáz fő fölött van az új, létrejövő munkahelyek száma, ami nagyon-nagyon pozitív.

(9.10)

Emellett természetesen a közfoglalkoztatásra is számítanunk kell, hiszen hangsúlyoztuk, és most is hangsúlyozom, első a versenyszféra, nyilván a legfontosabb dolog ez. A közmunka átmeneti megoldás, de ha az a kérdés, hogy segélyt adjunk vagy munkát adjunk közfoglalkoztatás keretében, akkor egyértelmű a válaszunk; de olyan munkát, ami értéket teremt. És hála a jó istennek, ebből a szempontból az elmúlt év meg az idei év is nagyon-nagyon pozitív üzenetek hordoz, és azoknak az embereknek is, akik ebben részt vesznek, sokkal, de sokkal jobb a helyzetük, mint az, ami a korábbi időszakban volt, hogy szociális ellátórendszer címén volt kezelve a közfoglalkoztatás: írd alá a jelenléti ívet, majd este megint írd alá, aztán csinálj, amit tudsz ott menet közben magaddal. Tehát ez nagyon lényeges kérdés, de nem a végső megoldás, ez kétségtelenül így van.

A lakhatási támogatást említette itt szőrmentén. Képviselő úr, szeretném jelezni, nem ez a magyar kormány célja, hogy a munkára képes embereket irányítsuk a keleti régiókból a nyugatiba, a fő célunk az, hogy oda vigyük a munkahelyeket, ahol egyébként nagyon sok a munkanélküli. De ha vannak olyanok, akik szeretnének dolgozni, és hosszú évek óta képtelenek, és adott esetben azon gondolkodnak, hogy esetleg az országot is elhagyják, számukra szeretnénk lehetőséget teremteni. És a statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt néhány hétben négyezer fölött van az érdeklődők száma, és már a háromszázat is meghaladta a beadott kérelmek száma. Úgyhogy magyarul: segíteni fogjuk azokat, akik ebben gondolkodnak, de hosszú távon természetesen az a célunk, hogy a munkahelyeket vigyük oda, ahol egyébként nagyon sok munkanélküli ember van, aki hosszú évek óta várja a lehetőséget.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu