DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztő! Mint Zemplén és benne Tokaj-Hegyalja egyik választott országgyűlési képviselője, szeretném én is megerősíteni az előttem szólókat abban, hogy elérkezett az idő a hegyközségi rendszer átalakítására, illetve egy új hegyközségi törvény megalkotására, már csak azért is, mint ahogyan az előttem szóló Balázs képviselőtársam is említette, mert a hegyközségek megalakulása óta az elmúlt 20 esztendőben bizony nagyot változott a világ, a jogi és a piaci környezet különösképpen.

Megjegyzem, hogy a hegyközségi törvény most beterjesztett második számú változata az első változathoz képest alaposabb, jobban előkészített anyagot jelent. Ez is azt bizonyítja, hogy szükség volt arra a konzultációs folyamatra, amelyet - Font Sándor képviselőtársam ezt kifejtette - a szakmai szervezetek képviselőivel, a tervezet benyújtóival a Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt hetekben lefolytatott. Itt szeretném megköszönni Tiffán Zsolt előterjesztőnek a kitartó munkáját.

(18.30)

Úgy vélem, hogy abban itt a felszólalók között, különösen a kormánypárti oldalról, sokan egyetértünk, hogy a hegyközségi törvény módosítására szükség van. Hiszen ezt az időközben megnövekedett feladatok, a megváltozott környezet, valamint a közigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása is indokolja.

Mindenképpen szeretném üdvözölni, hogy a szervezeti felépítés továbbra is a hármas tagozódásra épít, hiszen az önkormányzatiság elve, a feladatok helyben történő kezelése és a termelők kiszolgálása igényli Tokaj-Hegyalján is a településszintű hegyközségi szervezetek fennmaradását. Saját térségemben erről győztek meg egyébként a borvidék szereplői.

Tisztelt Elnök Úr! A hegyközségi szervezetek megalakulása óta a magyar borok piaci helyzete is igen komoly változáson esett át. Ne feledjük el, hogy közben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és számunkra is megnyílt az Európai Unió hatalmas piaca, és mi is megnyitottuk teljesen piacainkat az európai termékek előtt. Ilyen környezetben a hitelesség és a terméki garancia olyan fogyasztói elvárássá nőtte ki magát, amelynek hiánya a piacra való belépésnek is bizony komoly akadálya. A termékek nyomon követhetősége, ellenőrzöttsége ma már alapkövetelmény itt is.

Tisztelt Elnök Úr! Az új hegyközségi törvény koncepciójából hármat szeretnék kiemelni az idő rövidsége miatt.

Első. Az új közösségi eredetvédelmi szabályok alapján a ma is használatos bornevekhez kapcsolódó szabályok megalkotása nem tagállami feladat, hanem a bornevet használó közösségé. A bornevek használatát meghatározó termékleírások benyújtói így a borvidéki tanácsok, amelyek egy borvidék közös érdekeit szolgáló köztestületek. A bornevek piaci érvényesülését ezért az szolgálhatja jobban, ha az egyes bornevek mögött egy egységes termelői közösség áll. Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönöznie, így a hegyközségek vonatkozásában szigorodnak a minimális területi feltételek, meghatározásra kerülnek a feltételeknek meg nem felelő hegyközségek másik hegyközségbe történő beolvadásának szabályai.

Az úgynevezett szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai szabályozás adta lehetőséggel élve a törvényjavaslat nagyon helyesen megteremti annak a lehetőségét, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismerését.

Tisztelt Elnök Úr! A hegyközségi törvény másik fontos alappillére a hegybíró státusának a rendezése. Ahogy hallottuk, a hegybíró jelenleg a hegyközség választott tisztségviselője, akinek az érdekvédelem és a hatósági ügyek vitele egyaránt feladata. Nos, a hatósági ellenőrzést, hatósági feladatokat ellátó személyként elkerülhetetlenül érdekellentét alakul ki a hegyközség tagsága és a hegybíró között, ami kényszerűen bizony rontja a hatósági tevékenység végzésének a hatékonyságát. Tehát szükséges a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni a hegyközség tagságától és a választhatóságát megszüntetni.

A közigazgatási feladatok egységes ellátásának és színvonalának emelése érdekében a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárának feladatává kell tenni, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett. Az egymástól eddig teljesen függetlenül működő köztestületekben működő hegybírók munkáját a nemzeti tanács főtitkára jelenleg nem irányíthatja. A hegybíró státusának megváltozása azt is jelenti, hogy a hegyközség elnöke látja el a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait. Azt hiszem, így helyére kerülnek a dolgok, hogy a hegyközségben folyó hatósági munka és az érdekvédelem feladata, továbbá a feladatvégző személy elválik elkülöníthetően egymástól, ugyanakkor a hegybíró a hegyközség hatáskörébe tartozó ügyek ellátására külön megbízással felkérhető.

Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hegyközségek közigazgatási ügyeinek kellően rugalmas intézése érdekében szakítani kellett az "egy hegyközség-egy hegybíró" elvével. A nemzeti tanács titkára egyébként a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenlegi hatályos törvénynél jóval rugalmasabban szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor. A hegyközségek megalakulása óta bizony komoly vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak elsősorban bele, akik helyben végzik a tevékenységüket. Valljuk be őszintén, hogy az egy-egy hegyközségben zajló szakmai és piaci fejlődést, magyarán a minőség iránt elkötelezett szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő érdekek érvényesülését a hegyközségek megalakulása óta jelentősen nehezítette az "egy tag-egy szavazat" elve. A szavazati jogot ezért a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához javasolt kötni, amelynek érdekében területalapú szavazati rendszer kerül a törvényben kialakításra, továbbá limitálásra kerül az egy tagot megillető maximális szavazati hányad is.

Ezzel úgy vélem, hogy a hegyközségek működésében, ahogy képviselőtársam említette, sok-sok ellentétet, anomáliát lehet kiküszöbölni, különös tekintettel arra, hogy a tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. Számtalan példát lehetne mondani Tokaj-Hegyaljáról is, hogy mik történtek az elmúlt időszakban. A területi alapon adott szavazatoknak egyébként komoly történelmi hagyománya van például a XX. század elején is Magyarországon. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy az ágazat szereplőinek a köre és a tevékenysége napjainkra nagyon-nagyon megváltozott, és valljuk be őszintén, igenis vannak kiemelkedő kapacitással rendelkező borászati vállalkozások, amelyek jelenléte nélkül a termelők nagy száma igen-igen nehéz helyzetbe kerülne, ha nem lenne, aki fölvásárolná.

Számukra az új törvény a területi elv érvényesítésével megváltoztatja a korábbi szavazati arányokat. Hadd hozzak egy példát. Tokaj-Hegyalján az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. közel 2500 kistermelővel, azaz szőlőtermelő polgárral vagy kisvállalkozással áll kapcsolatban. Évente mintegy százezer mázsa szőlőt és usque 3-5 ezer mázsa aszút vásárol és dolgoz fel. Ez egy olyan érték és tevékenység, amit Tokaj-Hegyalján különösen meg kell becsülni. Ma már számunkra alapvető kritérium a minőség, és örömmel számolhatok be, hogy mi Hegyalján ma már a minőségi bor termeléséről beszélhetünk. Ehhez azonban van egy alapvető feltétel, a minőségi szőlőtermelés, mert ez az alapja.

Úgy hiszem, hogy ebben a vonatkozásban jó úton jár a kereskedőház, hiszen egyre inkább a minőségi szőlőtermelésre ösztönzi a kistermelő partnereit, s egyre szorosabb kapcsolat, üzleti kapcsolat alakul ki közöttük. Ezért a kereskedőház ebben az esetben úgynevezett szimbiózisban tudja érvényesíteni az akaratát a vele szerződésben álló szőlőtermelők voksain keresztül a hegyközségekben, és nem önmaga mondja meg, dönti el, hogy merre tovább. Ez nem baj. Sőt, ezáltal válik még szorosabbá a kapcsolatuk, és előremutatóan a minőségi szőlőtermelés felé ösztönzi őket, ami alapvető feltétele a kereskedőház minőségi bortermelésének.

Tisztelt Elnök Úr! Összefoglalva tehát elmondhatjuk röviden, hogy a magyar szőlészeti, borászati szakma egyedisége a hegyközségi rendszer, amely annak közigazgatási szerve is egyben. Véleményem szerint a rendszer mindenképpen, ahogy elmondtam, átalakításra szorul, amelyet úgy hiszem, hogy Tiffán Zsoltnak köszönhetően a mostani törvényjavaslat kellően megjelenít.

(18.40)

Tehát új eleme a területalapú szavazati jog, amiről nagyon sokat vitatkoztak, amely azonban a régmúltra tekint vissza. Ez a XX. század elején jól működött a gyakorlatban, és demokratikusabbá tette a szavazati arányokat azzal, hogy egy termelő esetében maximalizálták a szavazati jog mértékét. Tehát ezt követi a mostani törvényjavaslat. Ezzel nincs semmi probléma. Arról természetesen lehet vitatkozni, hogy 10 százalék vagy 5 százalék legyen, ezt úgyis majd képviselőtársaim eldöntik a módosító javaslatok során.

Úgy hiszem, azt is üdvözölni kell, hogy végre szétválasztja a szakmai önkormányzatiság és a szakmai közigazgatás feladatait. Utóbbiakat a hegybíróra bízza, és munkáltatói vonalon is függetlenné teszi a helyi hegyközségtől, megszüntetve ezzel az összeférhetetlenségi kérdéseket. Ezt nagyon sokszor az üzleti ügyekbe is belekeverték, egy személy több funkciót is betöltve nem tudta, hogy éppen melyik lábán áll, kiket képviseljen. Úgy hiszem, hogy ezt rendezi ez a törvény. A szakmai egyeztetések eredményeképpen tehát egy olyan hegyközségi rendszer alapjait teszi le ez a törvény, amely igenis jó kezdetet adhat a szakmaközi szervezet létrehozásához, amelynek a létrehozása szakmai törvényi kötelezettség is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy ez a törvénytervezet egy útmutatás a minőségi borok és a minőségi szőlők termelése felé, hiszen most nemcsak a kistermelők, hanem a nagyok is az európai piacon egyedül csak a minőséggel tudnak megállni, és Magyarországon is elindult egy óriási verseny a minőség tekintetében. Sajnos, ahhoz hozzá kell szokni, hogy aki nem tud felzárkózni a minőségi borok előállításában és a minőségi szőlőtermelésben, az el fog hullani, a piac ezt diktálja.

Végül szeretném megköszönni Tokaj-Hegyalja szőlő- és bortermelői nevében is Tiffán Zsolt képviselőtársamnak azt a munkát, amit itt láthatunk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu