DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó néhány dologról volt szerencsénk már beszélni a mai előterjesztés kapcsán. Azért nem érdektelen felidézni azt, hogy mi volt a kormány célja, amikor elindította a közigazgatási rendszer átalakítását. Az egyik a teljes szervezeti megújítás, a másik a struktúra átláthatóbbá tétele, a harmadik a hatékonyság növelése és az alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrehozása. Ennek a munkának a felénél vagyunk, vagy talán mondhatom: a kétharmadánál. Az utolsó nagy eleme ennek a rendszernek majd a kormányablakok létrehozatala lesz.

A lényeg, amit Navracsics miniszter úr is már jó néhány alkalommal megfogalmazott, hogy a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakításának célja, hogy az állam kifele a lehető legegyszerűbb, befele a leghatékonyabb legyen.

A járási hivatalok tekintetében az egyik fontos kérdés volt az állami feladatok átvétele az állam részéről, hiszen mint volt önkormányzati vezető, úgy is, mint az önkormányzati bizottság elnöke itt a parlamentben, jó néhányszor tapasztaltuk azt az elmúlt két évtized során, talán az első évtized első felét leszámítva, hogy az állami feladatokra soha nem jutott annyi pénz egyébként, mint amennyi erre szükségeltetett volna. Ezt az önkormányzatok mindig is hangsúlyozták. Most itt az alkalom, hogy az állami feladatokat az állam teljeskörűen el fogja látni állami pénzből, tehát csökken az államra fordítandó önkormányzati többletköltség, hogy így mondjam. A kormányablakokkal pedig biztosíthatóvá válik az állampolgárok számára a nyugodt és egyszerű ügyintézés. Erről is volt már szó a mai napon.

Tisztelt Képviselőtársaink! A hozzáférés lehetőségéről is, mármint a közszolgáltatások, illetve az államigazgatási szolgáltatások hozzáféréséről is jó néhányszor hallottunk ma már kritikát, illetve felvetést. Mi erre megválaszoltunk. Szeretném továbbra is megerősíteni, és ehhez egy ábrát is felmutatni. (Felmutatja.) Ezen ez a sok pötty mind ügysegédi hivatalnak a létrehozatala, ügysegédnek a megjelenítése a helyi önkormányzatokban a járási székhelyeken kívül. Ezért is született az a 2700 megállapodás, ami ezt segíti elő. E tekintetben terepen lévő, a terepet ismerő, hiszen lehet, hogy adott esetben annál a körjegyzőségnél dolgozó kollégánk lesz majd ott az ügysegéd, aki a munkát elvégzi, illetve ismeri az ott lévő állampolgárokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államigazgatási feladatok tekintetében kettéosztjuk a feladatokat. Ami kifejezetten a jogszabály szigorát, a jogszabályban a kötöttséget jelentő feladatokat jelenti, azok a járási hivatalhoz, az államhoz kerülnek. Ami mérlegelésként jelenik meg adott esetben, vagy abszolút tipikusan helyi megoldást jelent, például a helyi adó, helyi szociális ügyek, és ebben van mérlegelési lehetőség, hiszen helyben ismerik ezeket a feladatokat, tehát a jegyzői feladatok szétválása tekintetében úgy gondolom, hogy mintegy fele itt lesz, fele pedig ott lesz. Ezért is beszéltem arról, hogy legtöbb helyen a leendő hivatalok gyakorlatilag ugyanott maradnak, ugyanott tudják az állampolgárok az ügyeiket intézni, csak egyik helyen az állami feladatokat intézik el, a másik helyen pedig az önkormányzatiakat.

A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervekként működnek a korábbi kirendeltségek, ez is szerintem evidens, logikus, a rendszerből következik.

A leendő kormányablakokkal kapcsolatosan legyen szabad megjegyezni, hogy azok a munkatársaink, akik ott fognak dolgozni, egyéves képzésnek néznek elébe, még akkor is, ha ügyfélszolgálati munkát láttak el a korábbiakban. Ezt alapvetően e-learning módszerrel fogják végezni, tehát kevésbé esnek ki a munkából, de mindenesetre komoly képzést kapnak; és fontos - amire Vinnai képviselő úr utalt - az ügyfelekhez való hozzáállás, az empátia, hiszen ez az egyik célja, hogy ne a bürokratát lássák az ablak túloldalán vagy az asztal túloldalán a bejövő állampolgárok.

Az ügysegédekre még néhány szóval visszatérve, ezeket megállapodásokba rögzítettük. Én Veszprém megyei példát tudok önöknek mondani: 84 megállapodásból 72 egyhangú, azaz 86 százaléka az összesnek egyhangú testületi döntéssel született meg. Tehát azok a politikai felhangok, mely szerint ezek nem lesznek alkalmasak, meg eltávolítjuk az állampolgárok közeléből az ügyintézést, ezek azt mutatják, hogy egyértelműen "vevők" - hogy így mondjam, idézőjelbe téve - az ügyfelek, illetve az önkormányzatok az ügysegédi rendszerre is.

Ráadásul azért, ha a saját életünkre visszagondolunk, a rendszer átalakítása előtt a körzetközponti jegyzőhöz be kellett menni okmányirodai ügyekben, be kellett menni építéshatósági ügyekben, be kellett menni a körzeti gyámhivatalhoz. Ezek nem a helyi jegyzőnél voltak. Helyi jegyzőnél volt néhány szociális ügy, esetleg néhány környezetvédelmi ügy, de igazán hatósági ügy nagyon kevés volt a falusi körjegyzőségeknél, a legtöbbje fölcsúszott a járási körzetközponti jegyzőhöz. Most mi ezeket a feladatokat visszavisszük a településekre az ügysegédeken keresztül.

Ami a feladatokat illeti, arról már beszéltem. Ami pedig a javadalmazást illeti, itt már jó néhány szót váltottunk róla, én nem akarom ebbe az irányba elvinni a vitát, Hargitai János ezt az imént plasztikusan elmondta, én magam is szóltam már erről. Ami nehézséget okoz, az a megyei jogú városok, illetve a fővárosi kerületek esetében, ahol jóval magasabb volt az átlagjavadalmazás egyébként, mint - most így mondom - a normál köztisztviselői, illetve kormány-tisztviselői javadalmazás. Tehát ott lett volna különbség lefele, erről beszélt az államtitkár asszony, mely szerint mindenkinek ugyanannyi lesz a fizetése, tehát nem csökken itt sem, ami egyébként a gyakorlatban problémát jelent, mert bérfeszültséget fog okozni adott esetben a különböző járási hivataloknál, hogy ki honnan jött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szilágyi Péter képviselőtársunk említette itt a fellebbezéssel kapcsolatosan, az anomália szót használta, illetve hogy szűkül itt a fellebbezéssel kapcsolatos lehetőség.

(16.20)

Az eljárásban azt szeretné a jogalkotó kiküszöbölni, és ebben valóban el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: az a fontosabb, hogy aki valamilyen engedélyezési eljárásba belevág, valamit létre akar hozni, valamit meg akar csinálni, ne az ügyeskedők jussanak úgymond pénzhez. Ma általánossá vált az a gyakorlat sajnálatos módon, és ennek nincsenek tanúi sehol sem, mert ez nem olyan műfaj, hogy a szomszéd, vagy akinek valamilyen érdekeltsége fűződik egyébként ehhez az eljáráshoz, azt mondja, adsz iksz összegű pénzt, vagy pedig megfellebbezem, és a beruházásod másfél, két évet késni fog az eljárások során, vagy a szakhatósághoz megyek, szakhatósági eljárást folytatok le, és csúsznak. Tehát itt a gazdasági érdek meg az állampolgári érdek adott esetben valóban ütközhet a fellebbezési jog tekintetében és az eljárásba való beavatkozás tekintetében, de azt gondolom, hogy a nagyobb cél megvalósítása mindig fontosabb érdek, de a legfontosabb az ügyeskedők, a korrupció irányába az ügyet elvivők kiszűrése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tudom mondani önöknek, hogy azok a politikai felhangok, amelyek végigkísérték ezt az egész rendszer-átalakítást, akár a területi közigazgatás integrálását, akár a járási hivatalok kialakítását, a vezetőik kinevezését, azokra méltó választ ad ez a beterjesztés. Azt gondolom, cáfolja mindazokat a felhangokat, amelyek politikai oldalról és nem szakmai oldalról közelítették meg ennek a törvénynek a beterjesztését, ezért, azt gondolom, nyugodt szívvel támogathatják ennek az elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu