DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/9242. számú törvényjavaslat szabályozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények módosítását, a települési önkormányzatoktól a járási, fővárosi kerületi hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetményének rendezését és annak biztosítását. A települési önkormányzatoktól a járási, fővárosi kerületi kormányhivatalokhoz átkerülő köztisztviselők a jelenlegi illetményükkel kerülnek átvételre. A jelenlegi illetményükre az átvett köztisztviselők az életpályamodell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak. Az átvett köztisztviselő illetménye ezen időpontig a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény általános szabálya alapján változhat, kivéve, ha e törvény alapján a besorolása szerinti illetménye a törvény hatálybalépését követő bekövetkező ok miatt meghaladja a korábbi illetmény összegét.

Az előterjesztés bemutatja, hogy a jelenlegi illetménnyel történő átvétel milyen többlet személyi költségekkel jár a fővárosi kormányhivatalok számára. Itt jelezném természetesen azt, hogy ugyanezzel az összeggel az önkormányzatok kiadásai csökkennek, illetve azt is, hogy a jelenlegi költségvetési törvénytervezetben ezek az illetmények betervezésre kerültek.

A javaslat rendezi a járási, fővárosi kerületi hivatal vezetőjére vonatkozó szabályokat is. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető se viselhessen tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja állandó bizottságnak. Rendezésre kerül továbbá a járási hivatalvezető illetménye is oly módon, hogy az illetményét a közigazgatás szervezetéért felelős miniszter határozza meg, az illetmény legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 18-szorosa, a hivatalvezető-helyettes esetén 16-szorosa lehet. Az illetmény meghatározása függ a vezetett járási hivatalhoz tartozó települések számától, a lakosság számától. Tudjuk, hogy rendkívüli eltérést mutat, hogy egy-egy járási kormányhivatalhoz hány település, illetve hány lakos tartozik.

A törvényjavaslat a járási szabályozást helyezi a kistérségekre vonatkozó szabályozás helyébe egyes jogszabályok tekintetében. A körzetközpont hiányában a javaslat szabályozza a körzetközponti jegyzőkre vonatkozó szabályokat is. Azon államigazgatási feladat- és hatáskörök tekintetében, amelyek nem kerülnek a járási hivatalhoz átvételre, körzetközpont hiányában meghatározza, mely település jegyzője fog eljárni. Ezen feladat- és hatáskörök közül mind a zaj- és rezgésvédelmi feladatok, mind a telephely-engedélyezés, mind a vásárok és piacok engedélyezése tekintetében 2013. január 1-jétől a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője fog eljárni az érintett tárcák javaslata alapján.

Rendezésre kerül továbbá, hogy rendkívüli helyzetben, például járványveszély esetén vagy katasztrófa esetén a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott a járási hivatalvezető egyes munkáltatói jogait ideiglenesen elvonhatja, és azok gyakorlásával a megyei szakigazgatási szerv vezetőjét bízhatja meg.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben határozza meg. Az átállásra az egyes földhivatalok esetében ütemezetten kerül sor, nem egy időben, így ezen változásoknak kormányrendeleti szintű követése megvalósíthatatlan, a javaslat éppen ezért az illetékességi szabályoknak miniszteri rendelet útján történő követését írja elő.

A javaslat a Ket. hatósági ellenőrzésről szóló szabályainak módosítása keretében - az eddigiekkel ellentétben, amikor is erre csak törvény kifejezett rendelkezése esetén volt lehetőség - fő szabállyá válik az ügyfél által kérhető hatósági ellenőrzés lehetősége, amellyel kapcsolatban kiemelendő, hogy azt az ügyfél csak saját magával szemben kérheti.

(Földesi Gyula elfoglalja jegyzői helyét.)

(14.30)

Az ellenőrzés eredményeként az ügyfél választásától függően vagy jegyzőkönyv, vagy pedig egy évig hatályos hatósági bizonyítvány kiállítására kerül sor. Ugyanakkor például, jelzem itt, hogy a törvény eltérő szabályokat állapít meg a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozásában, ahol az ügyfél a dolog jellegéből következően nem kérhet ellenőrzési eljárást.

A javaslat a Ket. tanúsító szervekre vonatkozó szabályait is módosítja. A törvényjavaslat a jelenlegi közreműködő tanúsító szervek kategóriája mellé megteremti az önálló tanúsító szervek kategóriáját, nevezetesen azt, hogy az ágazati törvény vagy kormányrendelet által lehetőség nyílik olyan szabályozás kialakítására, amely értelmében a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók.

A mérlegelésen alapuló szakhatósági megkeresés kapcsán rögzítésre kerül, hogy a szakhatóság állásfoglalása olyankor is köti a hatóságot döntése meghozatalakor. Másrészt a módosítás alapján megerősítendő, egyértelműsítendő, a jelenleg hatályos rendelkezések alapján is nyitva álló lehetőség, hogy az ágazati jogalkotó nemcsak a hatóság mérlegelésére bízhatja a szakhatóság megkeresését, hanem olyan szabályozást is kialakíthat, mely szerint egyes jogszabályban meghatározott objektív feltételek teljesítése alapján a hatóságnak kötelező a szakhatóság megkeresésének mellőzése. Az előterjesztés továbbá meghatároz egy olyan szempontot, amely fellebbezés esetén biztosít lehetőséget a szakhatóság megkeresésének mellőzésére.

A törvényjavaslat erősíti az ellenőrzési eljárás nyilvánosságát is. A törvényjavaslat a szakhatósági eljárások időtartamának elhúzódása megakadályozása érdekében, az ügyfelek érdekeinek megfelelő ésszerű időn belüli eljárás védelmében szigorítja a szakhatósági eljárásokra vonatkozó határidő-meghosszabbítási lehetőséget.

A módosítás a beruházások védelme érdekében lehetővé teszi az ügyfélkörbe történő bekerülés további korlátozását, amennyiben az ágazati törvények lehetővé teszik annak előírását, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos jogvesztő határidőn túl ügyféli érintettség címén ne legyen lehetőség bekerülni a már lezárt eljárás ügyfélkörébe, illetve arra hivatkozva kezdeményezni az eljárás folytatását.

A törvényjavaslat a kiskorú magasabb fokú védelme érdekében a Ket. alapelvi rendelkezéseinek körében deklarálja a kiskorúak érdekének fokozott védelmét, annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási hatóságok a kiskorúakat érintő eljárás során, így a döntésükben is a gyermek érdekét vegyék figyelembe elsősorban.

Felülvizsgálatra kerül az ügygondnok kirendelésére vonatkozó szabályozás annak érdekében, hogy az ügygondnokrendelés a jelenleginél gyorsabban szolgálhassa a közigazgatási hatósági eljárás folytatását, a gyermek alapvető érdekeire tekintettel. A törvényjavaslat alapján a hatóság a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes ügyfelek érdekében - az említett személyi kör érdekeinek veszélyeztetettsége esetében - erre vonatkozó kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes ügyfelek adatainak zárt kezeléséről, továbbá a hatóságnak lehetősége van az említett személyi kör védelme érdekében rájuk vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról dönteni.

A törvényjavaslat rendezi a kormányablak működéséhez kapcsolódó eljárási határidők számítását annak érdekében, hogy egyrészt az ügyintézési határidő az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz érkezéssel kezdődjön meg, abban az esetben is, amikor a kormányablak csak továbbítja az ügyfél beadványát, másrészt, hogy legyen meghatározva egy maximális átfutási idő, amely alatt a kormányablaknak a beadványt továbbítani kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Ez a kormányablaknál egy munkanap. A közreműködő hatóság által átvett iratok esetében a jelenlegi tíz nap öt napra változik. Ennél rövidebb határidőt azonban még bármely jogszabály meghatározhat.

A hatályos szabályozásból hiányzik a bírósági felülvizsgálat lehetősége abban az esetben, amikor a törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és a törvény az ügyben elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést. Ezt a joghézagot is rendezi a javaslat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, "Egyszerű állam" című, középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló kormányhatározatban szereplő céloknak való megfelelést szolgáló rendelkezéseket, a gyermekbarát közigazgatás erősítésére irányuló módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási eljárásjog területén felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítási javaslatokat tartalmazza. Erre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu