OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyary-program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentését. Az egyszerűsített program keretében 15 pontban került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele. A törvényjavaslat több olyan vitatott kérdésben teremt rendet, amire az érintettek régóta vártak. A törvényjavaslatnak egy részét a Magyary egyszerűsítési program indukálta az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezzel az érintettek, az illetéktörvény módosítása, a tulajdoni lap igazgatási, szolgáltatási díjára vonatkozó törvény, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvény is foglalkozik.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítását fontosnak tartjuk, ugyanis aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmét a módosító törvény hatálybalépését megelőzően benyújtotta, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelme alapján elindult a kimérés, és a költségeket a kérelmező megelőlegezte, és itt a leglényegesebb mondat: a kérelmező 2013. december 31-éig a kiméretésnek a költségét visszaigényelheti.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása az épületfeltüntetési eljárásoknál különböző könnyítéseket tartalmaz. Így például a most hatályos jogszabály szerint az épületfeltüntetési eljárás során három hatósági cselekményt kell az adott ügyfélnek lefolytatni: az egyiket az építési hatóságnál és kettőt a földhivatalnál. A két földhivatali eljárást a törvényjavaslat összevonja, ami azt jelenti, hogy egyszerre megfizeti az igazgatási szolgáltatási díjat és az építési hatósági díjat, és le fogja folytatni az eljárást, hiszen a díj már megfizetésre került.

Egyre nagyobb az igény a külföldön dolgozó magyar állampolgárok részéről, hogy kapjanak egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben arról tudnak nyilatkozni külföldön, hogy Magyarországon nincs ingatlantulajdonuk. Ennek lehetőségét teremti meg a törvény. A 6. § a zsebszerződések elleni fellépés érdekében született módosító javaslatokat tartalmazza, amelyek szintén az ingatlan-nyilvántartási törvényben fogalmazódnak meg. A legfontosabb, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy a vidékfejlesztési miniszter, aki szakmailag irányítja az ingatlan-nyilvántartást, adatlekérdezést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint csak nagyon minősített esetben van lehetőség. Természetesen a nyomozó hatóság és az egyéb szervek most is kérhetnek ilyen típusú lekérdezést. A törvényjavaslat alapján lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek is a lekérdezésre. Természetesen az így beérkező adatokat továbbítani kell a megfelelő hatósághoz annak érdekében, hogy egy vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóság felderítsen.

A törvényjavaslat egy koherenciazavart próbál orvosolni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvények koherenciazavarát próbálja megoldani. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az ingatlanhatóság nem tud törölni egy nyilvánvalóan törvénysértő, de az okirati elvnek teljes mértékben megfelelő bejegyzést saját eljárásában, ugyanis erre nincs lehetősége, miközben az ügyészségi felhívás vagy felszólalás erre egyébként lehetőséget adna. Ezt a koherenciazavart orvosolja a törvényjavaslat azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetőséget ad arra, hogy ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság eljárjon.

A 8. § a termőföldtörvény módosítását szintén a zsebszerződések elleni küzdelem jegyében foganatosítja. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának szándékát kívánja korlátozni a módosítás, azaz nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani termőföldre, kivétel a közeli hozzátartozó, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál a haszonélvezeti szerződésekre húsz évben maximálná a törvényalkotó a szabályozást. Ez összhangban áll azzal, hogy Magyarországon földhaszonbérleti szerződést is csak húsz évre lehet kötni.

A haszonbérleti szerződéseknél a jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha csak a haszonbérleti szerződés időtartamában, illetve a haszonbérlet mértékében van eltérés, akkor azt nem kell kifüggeszteni, hanem lényegében a haszonbérbe vevő és a haszonbérbe adó megállapodásán múlik, hogy mi kerül bele a módosított haszonbérleti szerződésbe. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elő-haszonbérleti jogosultakat kizárja a szerződéskötésből, ugyanis olyan feltétellel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti szerződés, amely minden elő-haszonbérleti jogosult számára elriasztó lehet. A háttérben megállapodott bérlő és bérbeadó megköti a szerződést, majd kihasználja annak lehetőségét, hogy ha csak az időtartamban és haszonbérben van módosítás, akár már másnap is módosíthatják ezt a szerződést. Ez gyakran előforduló haszonbérletiszerződés-módosítási forma, ezért indokolt ennek a kiskapunak a bezárása.

Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye. Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre terjedjen ki, és hogy tudjuk biztosítani az öntözővizet - ez nemzetgazdasági érdek is -, ehhez pedig szabályozni kell a vízdíjakat. A vízgazdálkodási társulati tagok hozzájárulásáról szóló 2010. évi XC. törvény 38. és 39. §-a eltörölte a vízitársulati hozzájárulást, ugyanakkor a 2011. évi XXII. törvénybe beépült egy mondat, amely a 2009. évi CXLIV. törvényben is megjelent. A 30. § így szól: a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a c) pont alapján az egyéb támogatások jellegének és mértékének a meghatározása.

Ennek alapján a vízgazdálkodási társulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhetik. Érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezt a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta. Erre hivatkozva küldik ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek megszavazták a hozzájárulást. Ezt elvileg jogszerűen teszik, hiszen a küldöttgyűlés az alapszabály értelmében járt el. A jogbiztonság, illetve a tagok biztonsága érdekében nem elég, hogy küldöttgyűlési jogkörben egy ilyen fajsúlyú döntés megszülethessen, hanem indokolt, hogy a döntés ebben az esetben is a közgyűlés hatáskörébe kerüljön, és ott is minősített többséggel, tehát kétharmados szavazati aránnyal kerüljön megszavazásra a víztársulat minden tagját kötelezően érintő szabályozás.

Csupán csak a pontosítás kedvéért mondom: én nem a vízgazdálkodási társulatokat támadom, vannak jól működő, a gazdák érdekeit is figyelembe vevő társulatok. A 2012. évben a rendkívüli aszály miatt nehéz helyzetben lévő gazdák irányában ennek a sarcnak a kivetését - ha szabad ezt a kifejezést használni - pofátlanságnak tartom.

(14.20)

Vannak vízgazdálkodási társulatok, ahol a küldöttek nem szavazták meg a hozzájárulást, míg vannak olyan társulatok, ahol megszavazták. Úgy érzem, hogy nincs esélyegyenlőség a tagok között. Tegnap Borsod megyében, Edelényben voltunk egy fórumon. Abban a térségben nem működik víztársulat, mert évek óta felszámolásra került. Az ott lévő tagok semmiféle hozzájárulást nem fizetnek.

A másik dolog, hogy kötelező jellegű-e a hozzájárulás megfizetése. Hadd idézzek egy mondatot abból a felszólító levélből, amit személy szerint én is kaptam, és több gazdatársam is. Ez így szól: "A határidőre be nem fizetett hozzájárulás esetén kénytelenek leszünk ön, önök ellen behajtási eljárást indítani. Ennek további költségei - illeték, eljárás, ügyvédi munkadíj, végrehajtási költségek, postai díjak - is az adóst terhelik. Ezt a többletkiadást szeretnénk a jelen levelemmel elkerülni."

(A jegyzői székben dr. Stágel Bencét Földesi Gyula váltja fel.)

Reménykedünk, az 1504/2012-es kormányhatározat szerint a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium kapott felhatalmazást, illetve feladatot, hogy 2012. december 31-ig tegyen le javaslatot a kormány részére, és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet felállítani egy nemzeti öntözési hivatalt. Milyen szervezeti, infrastrukturális, személyi és egyéb feltételek között hozható létre, és az alapját, a bázisát a vízi társulatok által működtetett vagy üzemeltetett infrastruktúra képezné. Reméljük, hogy jövő év első felében az Országgyűlés elé kerül az új hivatal felállításáról szóló törvény, és mihamarabb megkezdheti a működését.

60-63. §: a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására azért volt szükség, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok minél egyszerűbb eljárással az NFA-hoz kerüljenek. Ezt követően kerülhet sor e területek bérbeadásának a meghirdetésére. Több tízezer hektár termőföldnek nincs mezőgazdasági ágazati besorolása, ez a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint kivett I-es állami tulajdonú területnek számít. Ugyanakkor ezek a termőföldek parlagterületek, vagy pedig hasznosítás alatt vannak ugyan, de a használatuk nem jogszerű.

Egyébként a honvédelmi miniszter által I-es területnek minősített termőföldek honvédelmi célra már feleslegesek, hasznosítása azzal a kötelezettséggel történhet, hogy ezeknek sem a vegyvédelmi, sem a tűzszerészeti, sem egyéb mentesítése nem történik meg, erre a honvédségnek ugyanis nincs pénze. Tehát ezt a kötelezettséget ilyen értelemben a Nemzeti Földalapkezelőnek és a VM-nek kell elvégezni, amelyek továbbháríthatják a bérlőre.

Az úgynevezett hungarikumtörvénynek is van egy egyszakaszos módosítása, amely lényegében a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát emeli meg eggyel. A magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában és megőrzésében feladatot kapott a miniszterelnök általános helyettese, és indokoltnak tartottuk, hogy a Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson egy tagot.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a T/9240. számú törvényjavaslat az egyszerűsítésen túl az érintettek érdekeit szolgálja, ezért azt a mezőgazdasági bizottság és a Fidesz-frakció is támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu