SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat 15 törvénynek a módosítását tartalmazza. (Dr. Józsa István: Csak?) Azok a módosító javaslatok kerültek összegyűjtésre egybe, amelyek egy-egy ágazati törvénymódosításhoz kevesek lennének, hiszen itt néhány szakaszos módosításokat tartalmaz egy-egy törvény kapcsán. Ettől azonban a súlyuk nyilvánvalóan ugyanakkora. A nagy többségük - legalábbis reményeink szerint - 2013. január 1-jén kellene hogy hatályba lépjen.

Egy szemléletes példát szeretnék kiemelni, egyet a példák közül, de nem a legfontosabbat. Egyre nagyobb az igény a külföldön dolgozó magyar állampolgárok részéről, hogy kapjanak egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben arról tudnak nyilatkozni külföldön, hogy Magyarországon nincs ingatlantulajdonuk. Ennek a lehetőségét megteremti a Földmérési és Távközlési Intézethez címezve mind a díjtörvény, mind az ingatlan-nyilvántartási törvény. Azért a FÖMI-hez van címezve, hiszen nyilván a képviselőtársaim is tudják, hogy 121 körzeti földhivatal működik Magyarországon, és minden földhivatal csak az illetékességi területére tudna egy ilyen nyilatkozatot kiadni, azaz 121 helyre kellene mennie az állampolgárnak. Nyilván sokkal egyszerűbb és ügyfélbarátabb megoldás, hogy ezt egy helyen, a FÖMI-nél megtehetik. Ennek az igazgatási szolgáltatási díja kerül meghatározásra, illetve van egy soron kívüli eljárási lehetőség, ami tízezer forintban kerül meghatározásra.

Vannak a zsebszerződések elleni fellépés folytán előálló módosító javaslatok a törvényben. A legfontosabb, amit szeretnék ez ügyben kihangsúlyozni, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad várhatóan arra a vidékfejlesztési miniszternek, hogy adatkezelést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint csak különleges, minősített esetben van lehetőség, nyilván nyomozóhatósági és egyéb szervek kérhetnek ilyen típusú lekérést, és nem a miniszter. Ha a törvényjavaslat a benyújtott formában elfogadásra kerül, akkor erre lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek, bejelenthet vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóságnál.

Említeném még a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását. Ez a törvény a 2011. évi CCI. törvényt módosítja, egyetlen dologról nem rendelkezik, a folyamatban lévő ügyekről, tehát amelyek már korábban megkezdődtek, nyilván az átmeneti szakaszokhoz igazítja hozzá a jelenlegi törvényjavaslatot.

A másik szakasz a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának a szándékát kívánja korlátozni, vagyis haszonélvezeti jogot nem lehet alapítani termőföldre, kivétel a közeli hozzátartozói kapcsolatnál, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál pedig a törvény elfogadása esetén annak a hatálybalépésétől számítottan mind a határozatlan, mind a határozott idejű, de még le nem járt haszonélvezeti szerződésekre 20 évben maximalizálná a szabályozás.

Azt gondolom, hogy képviselőtársaim előtt nem nagyon kell ecsetelnem azt, hogy ez milyen visszaélésekre adott módot, illetve ad módot, ezt a kiskaput szeretnénk ezzel bezárni. Egy másik ilyen kiskapu a haszonbérleti szerződéseknél, hogy jelenleg olyan feltételekkel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti kondíció, ami minden elő-haszonbérleti jogosult számára elriasztó.

Gőgös Zoltán képviselőtársam említette, hogy kis területekről is szó van. Mindenképpen megfontolandó a felvetése, ugyanakkor ennek a kiskapunak a bezárása alapvetően szükségszerű. Az történik, hogy a magas ár hatására nem jelentkezik senki, megtörténik a szerződéskötés, majd pedig azt követően általában le szokták vinni az árat, annak ellenére, hogy képviselőtársam úgy gondolja, hogy ilyen nem fordulhat elő Magyarországon. Tehát miután ez egy gyakran használt lehetőség, ezért azt gondoljuk, hogy ennek a bezárása szintén, ha már eddig vagy még eddig nem történt meg, akkor most mindenképpen indokolt, hogy bekövetkezzen.

A vízi társulatokról szóló törvényeknél a tagok társulati kötelező hozzájárulását az Országgyűlés körülbelül 2010 nyara környékén eltörölte. Képviselőtársaim mindannyian szóltak erről a kérdéskörről. Obreczán Ferenc által is említésre került, hogy hogyan lehetne erre megoldást találni. Sok jelzést kapunk, meg kell mondanom, ahol Obreczán képviselőtársam él és választókerületében dolgozik, én onnét, pont az ország túlsó végéből, Zala megyéből kapom ugyanazokat a jelzéseket, tehát itt nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy általános jelenségről. Ez az általános jelenség a 2012-ben kifizetendő tagdíj mértékéről szól, illetve annak túlzott mértékéről szól.

Hogyan történik a döntés arról, hogy mennyit kell befizetni egy vízi társulásnál? Nagyon egyszerű a dolog. Összehívják a közgyűlést, hogyha első összehívásra nem határozatképes, egy óra múlva újra összehívják, és akár hárman-négyen ülnek ott, akkor is el tudják dönteni, hogy milyen mértékű legyen az összeg, amit be kell fizetni a többség számára. Ezt semmiképpen nem tartjuk korrekt dolognak, ezért egyetértünk azzal, hogy tegyük ezt az ármeghatározást, ennek a hozzájárulásnak a meghatározását közgyűlési hatáskörbe, és minősített többséggel, tehát kétharmados szavazati aránnyal kelljen kialakítani az árat.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény is módosul négy paragrafusban. Itt a honvédelmi célra történő földterületeknek mezőgazdasági termőterületbe vonásáról is szó van. Az NFA hatáskörébe helyezné át a honvédelmi területeket, ami fölött jelenleg a honvédelmi miniszter rendelkezik. Ezt ilyen állami I-es területeknek szokták általában nevezni. Az NFA-nál aztán meghirdetésre kerülne ennek esetlegesen haszonbérleti vagy bérleti szerződése, bérleti lehetősége, és a Nemzeti Földalap feladatkörébe kerülne a mentesítés feladata is. Megmondom őszintén, ez számomra is egy nagyon kétértékű dolog, a logikáját teljes mértékben el tudom fogadni, ezekkel a földterületekkel is valaminek történnie kell, ezeket is művelni kell, ugyanakkor a mentesítés feladata, tekintettel arra, hogy a honvédségnek, a honvédelemnek erre nincs elkülönített pénzeszköze, nincs pénze rá, ezért valakire mindenképpen a későbbiekben majd át kell hárítani.

(14.50)

Én azt gondolom, hogy a sor végén majd a leendő haszonbérlő jöhet, aki ha vállalja, ezzel a feltétellel kell a bérletet vállalnia, hogy a mentesítést elvégzi annak megfelelő módon, ahogy azt a törvények előírják.

Az úgynevezett hungarikumtörvénynek is van egy egyszakaszos módosítása, amely lényegében a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát megemeli eggyel. A magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában és megőrzésében feladatot kapott a miniszterelnök általános helyettese, és indokoltnak tartottuk, hogy a Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson egy tagot. Ez egy ehhez kapcsolódó módosítás.

Rövid, távirati stílusban ennyit szerettem volna elmondani. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében támogatjuk a törvénytervezet elfogadását, és reméljük, hogy januárban hatályba is léphet.

Tisztelt Elnök Úr! Megköszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úrnak, képviselőtársaimnak is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu