DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jegyző Urak! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze Nyíregyháza levegőszennyezéssel kapcsolatos problémáit és a levegőszennyezés megoldásának megvitatását? Mielőtt bárki fölkapná a fejét - nem tévesztettem el a házszámot. Szeretném támogatni és ösztönözni a nyíregyháziakat és mindenki mást, hogy akár közel 80 ezer aláírással is népi kezdeményezéseket indítsanak el saját környezetük megóvása tekintetében.

Tehát akkor, amikor azt mondják, akarja-e ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását, a népfölséget elismerve és támogatva egyértelmű választ tudunk adni a kormány részéről: akarjuk. Sőt, olyannyira akarjuk... - de ez kötelező is a törvény értelmében, hiszen 50 ezer aláírás fölött a tisztelt Ház elé került ez a népi kezdeményezés és ennek megvitatása. Mert az, hogy akartuk és itt van törvény szerint, máris azt jelenti, hogy a népi kezdeményezésben föltett kérdésnek eleget tettünk.

Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy hozzászólhattam, akkor most le is ülhetnék, hiszen a kormány támogatta a népi kezdeményezést, ezért vagyunk itt, és támogatja azt, hogy a vízgazdálkodási megoldásokról is szó essen. Ezért vagyunk itt. El kell mondanom önöknek, hogy a népfölség azt jelenti, hogy nem a mérnökök vagy nem csak az orvosok vagy nem csak valamely szakma képviselői döntenek egy dologból kifolyólag, és ezért van a parlament, a képviseleti rendszer, hiszen az embereket képviseljük, és nem kell ahhoz mérnöknek lenni - én magam az vagyok, de nem kell ahhoz mérnöknek lenni -, hogy különböző kérdéseket, akár műszaki kérdéseket józan ésszel megítélve el tudjunk dönteni. Tehát itt van a helye ennek a vitának nemcsak azért, mert kötelező a törvény értelmében, hanem azért, mert képesek vagyunk arra pártállástól teljesen függetlenül, hogy a tényekkel szembesüljünk.

Annál is inkább a népfölség, mert hallgatom múltkor a Győr Plusz nevű rádióadót, és azon egy kedves győri színésznő beszél arról, hogy milyen fantasztikus gyermekkori élményei voltak a Szigetközben. Nos, fölteszem azt a kérdést, ki az a balga, aki ne szeretne gyönyörű természeti környezetet, vízfolyást. És ki szeretné azt, hogy ahol eddig víz volt, ott akkor kiszáradt meder, elpusztult növényzet, állatvilág fogadja? Nincs ilyen balga lélek, tehát nagyon könnyű volt összeszedni nem közel 80 ezer, hanem akár ennél több aláírást is, bárki aláírhatta volna ezt a dolgot, joggal.

Ugyanakkor a dolgok megértéséhez szükség van az érdekviszonyok föltárására is. Ha megnézzük, hogy ki mindenki alkotja akár a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítványt, vagy ha utánanézünk mondjuk, a Kisalföld című újság eddigi tevékenységének Bős-Nagymaros kapcsán, vagy mondjuk, megnézzük a SZITE összetételét pártállással együtt természetesen - hiszen nem csinálok úgy, mint hogyha nem tudnám -, és megnézzük a különböző érdekeket ebből az ügyből kifolyólag, akkor választ kaphatunk ennek a kezdeményezésnek a hátterére.

Mert a kezdeményezés "Vizet a Dunába!" címmel indult, és nem úgy, hogy vízgazdálkodási megoldások megvitatása. De én voltam az, aki közöltem, hogy a vízgazdálkodási megoldásokat is tárgyalni tudjuk itt. De nem így gyűjtötték az aláírásokat, hanem "Vizet a Dunába!", és még egyszer jelzem: ki az a balga, aki ne akarna vizet a Dunába vagy mondjuk, a Rábába?!

Ezzel együtt el kell mondanom, hogy a magyar egy érzékletes nyelv. A van víz ellentétpárja a nincs víz. Az emberiség három dolgot nem tud teremteni, akár hiszik, akár nem, és nem vagyok cinikus: nem tud termőtalajt, nem tud levegőt, és nem tud vizet teremteni. A nyáron a híradások tették közzé, hogy a Visztula majdnem kiszáradt. A Loire völgyében nem volt víz. A Duna vízgyűjtő területén nem esett eső, tehát ha nem esik eső, akkor ha a fene fenét eszik, akkor sem lesz víz, akármilyen vízkormányzást próbál bárki megvalósítani, akármennyi pénzt fordít arra, hogy a vizecskét innen oda - nem véletlenül mondtam: a vizecskét innen oda - vagy onnan ide kormányozza. Ha tehát nincs víz, akkor nincs víz, és természetesen nincs mit kormányozni. (Moraj.)

A SZITE, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány és az általuk fölkért Ökoplan nevű cég, a VTK Innosystem Kft. saját anyagaiból derül ki, hogy ugyanakkor nem a vízkormányzásról vagy vízgazdálkodási megoldásokról kívánnának értekezni csak és kizárólag. Természetesen becézhetjük a magyar nyelvben a fenékküszöbök és a gátak építését is vízgazdálkodásnak és vízgazdálkodási megoldásnak, de jobb, ha tisztán beszélünk ebből az ügyből kifolyólag is.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy a magyar kormány részéről számtalan alkalommal, nem számos, számtalan alkalommal elhangzott - nagy nyilvánosság előtt külügyminiszter úr, Fazekas miniszter úr, a kormány többi tagjai elmondták -, hogy sem a Dunán, sem a Tiszán semmilyen fenékküszöböt, semmilyen gátat, semmilyen vízlépcsőt nem építünk.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

És természetesen ezt tudom indokolni, tehát nem bután teszek kijelentést. Sem költség-haszon, sem energetikai, sem környezetvédelmi, sem természetvédelmi, sem hajózási, sem áruszállítási tekintetben nem építünk. Ebből nem az következik, hogy nem kell olyan beruházásokat eszközölni fenékküszöbök nélkül, amelyeknek van értelme a Szigetköz térségében. Természetesen értem én, hogy csónakázni nem lehet, vagy sárkányhajózni nem lehet - mint egy kedves rokonom teszi - a Mosoni-Dunában, ha nincs benne víz, de még egyszer mondom, hiába akarja kormányozni a vizet és visszaduzzasztani, ha nincsen.

A tetejébe, ha fenékküszöböket épít, akkor két fenékküszöb között úgy duzzasztja vissza a vizet, hogy az a víz ott megáll, eutrofizáció jelensége áll elő, és még nagyobb bajt állítunk elő, mert utána majd a sírás azért jön, hogy nem volt elég, hogy megépítettük, most akkor csináljunk valamit a romló vízminőséggel is, mert ronda békanyál van rajta, meg sárgászöld, meg ott nem lehet megmaradni, mert olyan büdös.

Tehát szó sem lehet semmifajta fenékküszöb és gát megépítéséről. Az idevonatkozó emlegetett cégek saját anyagaiból derül ki, hogy ökológiailag nem kapcsolná össze a Szigetközt és a Csallóközt ez a terv, nem biztosítana könnyebb hajózást, nem lennének elbonthatóak az idevonatkozó szűkítő elemek, nem lehetne elárasztást biztosítani a mellékágakban. A duzzasztó visszaállítja az '50-es évek vízdinamikáját? - nem. A vízgörbét a Dunán? - nem. Tehát ezekre a lépésekre, beruházásokra nincs szükség. Akkor viszont mire van szükség?

(10.20)

A kormány döntött, és áldom az eszemet, és le a kalappal a kormány döntése előtt - (Dr. Lamperth Mónika közbeszólására:) tudom, hogy az öndicséret akár büdös is lehet, ezzel együtt áldom az eszemet -, ugyanis én voltam az, aki folyamatosan szorgalmaztam, a kormány pedig 2011 novemberében döntött arról, hogy két projektre az önerőt is biztosítja a Szigetköz térségében. 2011 novemberében jóváhagyta, 2012 májusában aláírták a kivitelezési szerződéseket, és a munkálatok 2014. október végéig befejeződnek. Méghozzá 6,3 milliárd forint összköltségű a Mosoni-Duna és a Lajta - mondom, Mosoni-Duna és Lajta folyó - térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, és 6,2 milliárd forint egy másik projekt, a Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú fejlesztése. Ez magyarul azt jelenti, hogy szükség van a különböző vízfolyások, oldalágak kotrására, ahol erre szükség van. Ezt el lehet végezni ebből a közel 13 milliárd forintból. El lehet végezni a meglévő műtárgyak fölújítását, újak építését, de nem lehet szó vízlépcsőről, illetve fenékküszöbökről.

Ja, és mire van még szükség, tisztelt elnök úr? A következőre. A szlovák féllel nem másról, csak és kizárólag egyetlenegy dologról kell tárgyalni: mely napon, melyik órában, melyik folyamkilométernél adja át a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van.) Erről kell tárgyalni, és nem másról.

Végezetül pedig szeretném jelezni, nemcsak a tisztelt Háznak, hanem mindenkinek, hogy kedden délelőtt, első napirendi pontként tárgyaljuk. Nem éjszaka, nem hajnalban, első napirendi pontként. Ez is azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP-frakció, valamint a kormány mennyire fontosnak tartja a népfölség elvét, és ezért tűzte erre az időpontra ennek a témának a megtárgyalását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az én meglátásom szerint semmilyen országgyűlési határozatra nincs szükség, ugyanis nem országgyűlési határozatot kezdeményezett a népfölség, hanem csak azt a kérést tette föl, hogy tűzze napirendre. Megtörtént, és a vízgazdálkodási megoldások megvitatását a magam részéről, a magyar kormányt képviselve megtettem.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu