DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a 9. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet Gaudi képviselőtársammal jegyzünk. Arra szeretnék rámutatni, hogy miért volt félrevezető az a vita, ami kibontakozott és a sajtót is megjárta. Ez az elektronikus adatok végleges, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szól. Az elfogadott új Btk. - amely még nem lépett életbe - rendelkezik az elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tételéről, de ezek részletszabályai most kerülnek kibontásra, illetve egy új jogi forma, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel is megjelenik ebben a javaslatban.

Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy itt a kormányzat részéről - Répássy államtitkár úr ezt a bizottsági ülésen is megerősítette, de én ezt most próbálom cáfolni - csak bizonyos kiemelt súlyos bűncselekményekről van szó, és ezekre az esetkörökre érvényes az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel. Az kiemelten kényes kategória, amikor bírósági döntés előtt, bár bírósági döntéssel, de a lezáró végső ítélet és az abban foglalt büntetés kimondása előtt rendelünk el nagyon súlyos korlátozást. Úgy gondoljuk, hogy erre bár sok esetben lehetőséget kell adni, de ezeknek az eseteknek a számát korlátozni kell, taxatíve fel kell sorolni, és nem szabad megadni azt a lehetőséget, hogy a bíróságok túl tágan tudják értelmezni.

Arról volt szó, kormányzati szintről azt mondták el, hogy csak bizonyos nagyon súlyos bűncselekmények - mint például a gyermekpornográfia, a terrorcselekmények, az állam elleni bűncselekmények - tartoznak abba az esetkörbe, amelyek esetében ideiglenes jelleggel hozzáférhetetlenné lehet tenni bizonyos elektronikus adatokat, elektronikus honlapokat vagy blogokat, amelyek idetartoznak. A kormányzat viszont elfelejti azt, hogy azok esetében, amiket felsoroltam - terrorizmus, állam elleni bűncselekmények, gyermekpornográfia -, kötelező ezt elrendelni, a bíróságnak tehát nincs mérlegelési lehetősége, el kell rendelnie az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt.

De azt elfelejtik, illetve a kormányzat részéről se szeretik hangsúlyozni, hogy van egy másik esetkör is, amelyben elrendelheti, azaz a bíróságra van bízva, hogy elrendelje, hogy ha úgy látja, akkor ezt megteheti. Ez az esetkör, bármennyire is furcsa, az összes közvádra üldözendő bűncselekmény, tehát egy elég tág katalógusnak mondható, hiszen a Btk.-ban és a büntetőeljárásban a közvád az, ami túlnyomó részben meghatározó, és csak elenyésző számban találunk magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásokat. Egyébként a magánvádas eljárások is bizonyos esetekben közvádra ugyanúgy büntethetők és üldözendők, tehát tulajdonképpen az egész Btk. ebbe az esetkörbe tartozik, és bármilyen közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve bármilyen bűncselekmény vagy annak gyanúja esetén elrendelhető az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel, tehát akár az adott honlap lekapcsolása. Ezt úgy lehet megtenni - ami egy kicsit kínai típusú módszer -, hogy nemcsak a tárhelyszolgáltatónak kell erre kötelezettséget vállalnia és leszednie a megfelelő adatokat, hanem a különböző szolgáltatóknak is. Tehát azt mondhatjuk, hogy végső ítélet nélkül kínai típusú módon le lehet lőni honlapokat. Ez egyébként beleilleszkedik abba a fideszes hadjáratba, amit sok esetben egyrészt az internetes szólásszabadság ellen hirdettek meg, s gyakori feljelentéssel és bírósági ítéletekkel is jár, mert ha valaki a kormányt vagy a közszereplőket kritizálja, akkor a rendőrség nagyon könnyen utánajárhat, ahogy ezt az átkosban is mondták, és komoly büntetéseket is kaphat meggondolatlan soraiért.

Ugyanebbe a sorba illeszkedik az, amiről tegnap volt szó - Schiffer képviselőtársam is elmondta -, hogy sok esetben, ami most gyakorlatnak látszik, kiterjesztően próbálják értelmezni a személyiségi jogok védelmét, akár büntetőjogi védelmét is, és megpróbálják a kormányzati szervekre - minisztériumokra, bíróságra, ügyészségre - kiterjeszteni, ami szerintünk nem jó irány, mert a személyhez fűződő jogoknak legfőképpen a természetes személyeket kell megilletni, és csak szűk körben van mód arra, hogy ezt kiterjesszük; ráadásul olyan szervekre vagy közhatalmat gyakorló, gyakran politikai végrehajtó szervekre, mint akár egy minisztérium is, ha ezeket sem lehet már a jövőben kritizálni, illetve egyre nehezebben vagy körültekintőbben kell kritizálni őket, akkor tulajdonképpen nem jó irányba megyünk, ami a szólásszabadságot illeti.

(17.40)

De visszatérve a 9. ponthoz: már Répássy államtitkár úr is elmondta az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy itt csak súlyos bűncselekmények esetén valósulhat ez meg, illetve kötelező lesz, csak a súlyos bűncselekményeknél lehet elrendelni, akkor úgy gondoljuk, hogy jó lenne ahhoz igazítani a törvényt, a kormányzati kommunikációhoz igazítani magát a leírt jogszabályt. Gaudi képviselőtársammal és Németh Zsolt képviselőtársammal arra a módosításra teszünk javaslatot, hogy a bírói mérlegelés körébe tartozó ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel körében is már szerepeljen az, hogy a gyermekpornográfia vagy azzal összefüggő bűncselekmények esetében van rá mód, és húzzuk ki a közvádra üldözendő bűncselekmények általános kategóriáját vagy ezeknek a felsorolás nélküli, tulajdonképpen az egész Btk.-nak ebbe a körbe való átültetését. Úgy gondoljuk, nem indokolt és nem jó irányba vezet, hogyha a jövőben tulajdonképpen bármilyen indokkal, ahogyan elmondtam, bár ideiglenes módon is, a bírói ítélet előtt hozzáférhetetlenné lehet tenni, vagyis el lehet hallgattatni honlapokat és blogokat. De természetesen hangsúlyozzuk, hogy bizonyos kiemelt és súlyos bűncselekmények esetében ezt meg lehet tenni, más esetben viszont a szólás szabadsága egy erősebb korlát, és meg kellene várni a végleges bírói ítéletet.

Tehát a 9. javaslat támogatására kérem a tisztelt Házat, és remélem, hogy a kormányzati kommunikációhoz sikerül a törvény betűjét is hozzáigazítani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu