JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót. Nagyon rövid leszek. Csak Kepli képviselő urat szeretném kérni, hogy ezzel a kishitűséggel hagyjon föl. Tehát az, hogy maximum a kétszeresét tudjuk megszerezni a jelenlegi átlagban 16-17 százalékos vízmennyiségnek egy nemzetközi jogi vitában, ha így állunk hozzá, akkor még annyi se fog sikerülni.

Azt gondolom, hogy itt, képviselő úr, helye van annak, hogy büszkén, magabiztosan álljunk ki a nemzetközi színtéren a magyar érdekekért, és védjük meg őket. Ez az a hely, ahol ezzel foglalkozni kéne. Van lehetősége Magyarországnak arra, hogy egy nemzetközi bírósági ítélet végrehajtását kikényszerítse, ha ezt akarja. Ami pedig azt illeti, hogy milyen gátakat hova akarnak építeni - azt gondolom, hogy Ángyán képviselő úr ezt már elmondta. Így a XXI. században nem az a cél, hogy a XX. század nagy vasbeton létesítményeit, tömegét építsük be a Dunába, hanem az, hogy találjunk olyan, valóban emberi beavatkozásokat is igénylő megoldásokat, amelyek lehetőség szerint a természetes állapot rekonstrukcióját eredményezik.

Ez a Duna esetében pedig alapvetően a vízmennyiség visszatartása, a mellékágrendszer újjáélesztésével, a vízrendszerek rehabilitációjával, a vízmennyiség szétterítésével a tájban, ami egy új tájgazdálkodási megközelítést is igényel. Így lehet helyreállítani azokat a hozadékokat, azokat a különböző szolgáltatásokat, amelyeket ez a folyó Magyarország számára, a magyar emberek számára nyújtani tudna, nem pedig úgy, hogy bizonyos szűk érdekcsoportok javára óriásberuházásokat építünk meg ezen a folyószakaszon, amelynek a környezeti következményeit aztán majd 10-20-50 év múlva kell iszonyatos pénzekből újra elhárítani.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu