DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a magyar energetikai szabályozási rendszer jelentős területét érinti, ennek megfelelően sok kérdés merült fel a vitában is.

Elsőként hadd kezdjem a válaszomat az emissziókereskedelmi rendszer átalakításával. Az épületenergetika javítása kiemelt kormányzati cél, amelyet a nemzeti energiastratégiában, mind az energiahatékonysági cselekvési tervben meghatároztunk. A törvényjavaslat eredeti állapotában tükrözi az átültetendő irányelv által előírt célokat, azaz a mitigációs és az adaptációs kibocsátáscsökkentést, amelyek tudományosan és szakpolitikailag is elfogadott kategóriák.

A Jávor Benedek és Szilágyi László képviselő urak által benyújtott módosítás ezzel szemben leszűkítené ezt a mozgásteret, mert a megújuló energia és az energiahatékonysági célok részarányának növelését az említett kategóriák már magukban foglalják.

(10.20)

A kibocsátási egységeknek a magyar állam által árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól kormányrendelet dönt majd.

A bányászatról szóló törvény módosításával kapcsolatban elhangzottakra reagálva szeretném tisztázni, hogy a javaslatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal egyeztetve dolgozta ki a kormány. A javaslat közigazgatási egyeztetésébe a bányászati érdek-képviseleti szervezeteket, köztük a Magyar Bányászati Szövetséget is bevontuk. A bányászati szakkifejezések szóhasználatának egységesítésével az érintettek is egyetértettek.

A szénhidrogén-kutatási területek méretének korlátozásával kapcsolatban hangsúlyozom, hogy a rendelkezés nem egyedi jellegű. Egyéb ásványi nyersanyagok tekintetében a bányászati törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet meghatározza, hogy maximálisan mekkora lehet egy kutatási blokk területe, valamint azt, hogy egy bányavállalkozó azonos ásványi nyersanyagra maximálisan hány kutatási blokkal rendelkezhet.

Az egységes szabályozás alól eddig a szénhidrogének kivételt képeztek, ugyanakkor ezen a területen is szükséges megelőzni, hogy egy-egy bányavállalkozó a területek túlnyomó részét megszerezhesse, kizárva ezzel másokat a kutatás lehetőségéből. A kormány célja a hazai szénhidrogénkészletek kutatásának és kitermelésének fokozása annak érdekében, hogy az ország importfüggősége csökkenjen, és ezáltal a lakossági földgázfogyasztók helyzete javuljon.

Amennyiben egy bányavállalkozó újabb kutatási területeket kíván szerezni, élhet a bányatörvényben biztosított kutatási terület visszaadásának a jogával. A kormány a közeljövőben tervezi a szénhidrogén kutatására vonatkozó koncessziós pályázatok kiírását. Szükséges annak biztosítása, hogy több olyan újrakutatható terület szabaduljon fel, amelyre koncessziós pályázatot lehet kiírni.

A kormány egyetért azzal az Aradszki András képviselő úr által benyújtott módosító javaslattal, amely szerint a kutatási területek nagyságára vonatkozó korlátot az új kutatási engedély vagy kutatási jog megszerzésének időpontjában kell vizsgálni, mivel ezáltal a pályázó számára egyértelművé válik, hogy mely időponttól kell figyelemmel lenni a korlátozásokra.

Szintén a bányavállalkozók közötti versenyt erősíti a szénhidrogénmezők újrakutatásának kötelezettsége. A megszerzett bányászati jog kizárólagos jogosultságot ad a bányavállalkozónak, ugyanakkor a tíz évvel korábban megállapított bányatelkeken előfordulhatnak olyan mezők, amelyek nem termelnek. Ezek vonatkozásában a bányavállalkozó bányászati tevékenységet nem végez, foglalja a területet.

A szénhidrogén-kutatások természetéből adódóan az újonnan megszerzett adatok, a sikeres vagy éppen sikertelen modellek, a fúrásos kutatási eredmények és az új mezők felfedezése ismételten ráirányíthatják a figyelmet korábban leértékelt területekre. A kutatásba vont területek körforgásának megteremtése érdekében ezért arra van szükség, hogy amikor az egyik bányavállalkozó nem lát lehetőséget egy adott területen, akkor a másik lehetőséget kapjon arra, hogy eredményes kutatást folytathasson ugyanott.

A kialakult helyzet orvoslására került be új szabályként a tervezetbe a szénhidrogén-kutatás felgyorsítása. Ez azokra a szénhidrogénmezőkre vonatkozó újrakutatási kötelezettség, amelyek már termelésbe állított bányatelken belül találhatók, ugyanakkor még nem termelnek. Ezek a mezők potenciálisan kitermelhető szénhidrogén-ásványkinccsel rendelkezhetnek, de kutatásukhoz, feltárásukhoz és kitermelésükhöz újabb, jobb technológia szükséges. A rendelkezés elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékokkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák és újabb, jobb módszerekkel kitermeljék.

A szabályozással megnövelhetők a szénhidrogén-koncessziós területek is, és az így felszabaduló területek megszerzésének lehetősége jogszabályi keretek között, szigorúan meghatározott rendben, az egyenlő versenyfeltételek megteremtésével biztosítja, hogy olyan bányavállalkozó nyerje el ezeket a területeket, aki mind gazdasági, mind ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a lehető legjobb technológiával kutatja a területet és termeli ki az ásványi nyersanyagot.

Az újrakutatási kötelezettség célja az is, hogy kiszűrje azokat a bányavállalkozókat, akik valamilyen oknál fogva nem képesek az állam tulajdonát képező ásványi nyersanyagok megfelelő kiaknázására, vagy az nem áll szándékukban. Tekintettel arra, hogy a nemzeti energiastratégiában is kiemelt szerepet kap a geotermikus energia terjedésének ösztönzése, a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely szerint a geotermikus energia kutatási időszakát is két alkalommal lehessen meghosszabbítani.

Mint minden közszolgáltatás, a távhőszolgáltatás esetében is kiemelten kezeli a lakossági fogyasztók ellátásának biztosítását a nemzeti együttműködés kormánya. Ennek érvényesülését szolgálja a törvényjavaslatban a távhőtermelők földgázellátásból történő kikapcsolási rendjét tartalmazó szabályozás. A javaslat nem korlátozza a földgáz versenypiacát, sem a szerződő fél szabad megválasztásának jogát, mivel a földgázkereskedő az új szabályozás szerinti eljárási rendelkezések betartása mellett végső esetben kikapcsolhatja a fizetési késedelembe esett távhőtermelőt, valamint a polgári jog szabályainak megfelelően érvényesítheti fennálló követelését.

A Gazdasági Versenyhivatal kötelező erővel nem rendelkező véleményezési jogkörének megszüntetésével nem gyengül a gazdasági verseny védelme. A Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltak alapján továbbra is bármikor folytathat vizsgálatot a távhőszektor vonatkozásában, és a piaci szereplőkre kötelező erejű döntéseket hozhat.

Lényegében a törvényjavaslattal és a módosításokkal kapcsolatban így lehet összefoglalni a kormányzati álláspontot, de a vitában elhangzottak olyan elemek is, amelyek nem csak a módosítást érintették, itt gondolhatunk a MOL üzletrészének a megvásárlására vagy az E.ON gázüzletágának a megvásárlására. Több, egymásnak ellentmondó vélemény is elhangzott, néha ugyanazokból a padsorokból, az MSZP oldaláról, erre szeretnék csak röviden reagálni. Nagyon érdekes, hogy a MOL-nál egyrészt felróják a kormányzatnak, hogy azok az árcsökkenések nem következnek be, amit az MSZP vár, ugyanakkor a gázüzletágnál pedig azt kérdőjelezik meg, hogy a korábbi magántulajdonosok miért nem emelhetnek olyan mértékben árakat, ahogy ezeket ők indokoltnak látják. Nagyon furcsa logika az, hogy ami állami, az akkor menjen tönkre és csökkentse az árakat, ami privát, az pedig hadd emelje, éppen a lakossági finanszírozásból terjeszkedve, ahogy azt Bencsik képviselő úr is megfogalmazta.

Tehát ha össze akarnám foglalni, hogy mi a kormány stratégiai célja, elhangzott az ellátásbiztonság, a regionális szerep, az együttműködés az energiapiac résztvevői között, az állami szerepvállalás erősítése, és ezen belül azért van egy olyan tényező is, ami nemcsak abba az irányba mutat, hogy árcsökkentésről beszéljünk, hanem egy indokolatlan áremelésről vagy éppen extraprofitra ne nyújtson a kormányzat lehetőséget. Tehát ez is a kormányzat felelőssége, és ezek a lépések szintén ezt a célt szolgálják.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu