DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A professzor úr felszólalása után nagyon nehéz megszólalnom, de teljes mértékben egyetértek azzal, amit ő elmondott - mint a hazai legkiemelkedőbb szakember. Én arra szeretném felhívni a figyelmüket: első körben, amikor egy törvényt néznek, akkor próbálja meg mindenki annak a helyébe képzelni magát, akire majd ez a törvény vonatkozik. A termőföld eddig főleg - a miniszter úr mondta - termelőeszköz, de a termőföld nem csak termelőeszköz; az egy spekulációs eszköz, az egy kincsképző eszköz, de még ezen túl, ami a legfontosabb és amiről nagyon kevés szó esik a vita során, az a nemzeti szuverenitásunk, a nemzeti megmaradásunk záloga.

Ennek kellett volna szerepelni az alaptörvényben és nem úgy, ahogy most a P) cikkbe beleteszik, ami tulajdonképpen természetvédelemről és valami ehhez kapcsolódóról szóló cikk, hanem egy külön cikket érdemelt volna az, hogy a föld önmagában a nemzeti megmaradásunk és a nemzeti szuverenitásunk záloga. Én ezt hiányolom ebből, és nem pedig ezt a P) cikket kellett volna ezáltal megerőszakolni. Itt az összes felszólalás közül meg talán a sok vita során, úgy gondolom, hogy valóban ez a nemzeti megmaradásunk hiányzik belőle, mert a föld több mint termelőeszköz, több mint spekulációs eszköz, több mint kincsképző, annak van egy érzelmi vonulata. Tehát akinek földje van, függetlenül attól, hogy nem földműves, ha valakinek van pár hektár erdeje valahol, az kötődik a földhöz, kötődik ahhoz, ahol neki van erdeje, függetlenül attól, hogy nem földműves.

Itt nagyon sokat hallottunk a földművesről, és mindig, amikor csak a földművest emlegetik, akkor Balczó Zoltán nagyon jól megfogalmazta, hogy a földműves lehet bárki; idézőjelben: nem magyar állampolgár, aki teljesíti a földművesre vonatkozó szabályokat. Önök ezzel a földtörvénnyel egyszerre szeretnék szabályozni a vidékfejlesztést, a birtokpolitikát, azt, hogy külföldiek kezébe ne kerülhessen föld és más egyebet. Úgy gondolom, nem biztos, hogy ezzel a földtörvénnyel, az üzemszabályozási törvénnyel önmagában ez sikerülhet. Igenis, ki kellett volna mondani azt az alaptörvényben, amiről az előbb is beszéltem.

Ha önök a földforgalomról szóló törvénnyel kívánják ezt az egészet szabályozni meg az üzemtörvénnyel is, ez mindig kijátszható lesz. Mindig kijátszhatóak lesznek, mindig lesznek kiskapuk, mindig lesznek strómanok, tehát ha nincs ez lefektetve... - én ezt megtapasztaltam az élet során, hogy például az elővásárlási joggal hogyan éltek vissza egyesek, hogyan sikerült nekik ár alatt földet szerezni. Úgy gondolom, hogy minden szabályozás valamilyen módon kijátszható. Visszatérve az előzőekre, ha azzal a szemlélettel nézik... - én megértem, hogy jó szándékkal és jóindulattal olvasnak egy törvényt, de ne úgy olvassák, hanem azok szempontjából nézzék, akik ezeket a törvényeket ki akarják játszani. És én tartok attól, hogy ezek a törvények ki lesznek játszva.

Az, hogy nem egyszerre lett ez az egész elénk hozva, az üzemszabályozási törvény, a földforgalmazási törvény és a többi, ez önmagában is egy csomó kiskapura ad lehetőséget és egy csomó lobbizásra, egy csomó kijátszásra, és mi ezt sajnáljuk, legalábbis én ezt sérelmezem, hogy ezt nem egyszerre és nem globálisan láthatjuk, hanem mindig is szakaszosan.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu