DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy ilyen figyelem kíséri a hozzászólásomat, én örömmel nyugtázom, hogy benyújtásra került ez a törvényjavaslat, azzal együtt, hogy hozzászólásom végén ki fogom fejteni, hogy milyen kérdéseink vannak, szerintünk nincs még vége ennek a történetnek. De legalább az első törvényalkotási lépések elkezdődnek.

Hogy a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése mennyiben lesz elérhető ez által a törvény által, ami a javaslat szerint a célja, ezt azért lehet, hogy a végrehajtási utasításokban alaposan modellezni kell, vagy azok megalkotása előtt, mert így a törvényből ez még automatikusan nem látszik. Jó lenne, ha a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele is része lenne a Magyary-programnak, ha már ilyen szép, veretes neve van ennek a törvényalkotási folyamatnak - bár hogy a közúti közlekedés mennyiben köthető Magyary egyébként sokoldalú személyiségéhez, rövid ránézésre nem látható. A törvényjavaslat célja, hogy bizonyos közúti közlekedést érintő eljárásokat egyszerűsítsen, természetesen támogatható, támogatandó.

Az előterjesztés tartalmi részeit tekintve, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi... - milyen jó régi szám, már lehetett volna újat itt a forradalmi együttműködés rendszerében, egy 2012-es számnak kellene itt állni szerintem a közúti közlekedés módosításán. (Dr. Szakács Imre: Kackackac.) Igaz, az már egy reformidőszak volt, voltak, akik kevésbé érzékelték. (Közbeszólások.) Vannak azért nagy idők nagy tanúi, akik tudják, hogy '88-ban már elindult a rendszerváltás, ha más nem, a Fidesz megalapításával.

Tehát visszatérve a törvényjavaslat tartalmi részére, a jármű üzemben tartójának kifejezett felelőssége, hogy rendelkezzen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez gyakorlatilag eddig is megvolt, de hogy bekerül a közúti közlekedésről szóló törvénybe is, ez igazán helyénvaló. A közúti közlekedési ellenőrzésnek ki kell terjednie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétére is. Erről is úgy gondolom, hogy kiterjedt eddig is. Lehet, hogy nem volt ebben a törvényben törvényi felhatalmazási alapja, de ettől függetlenül ezt gyakorolták, akik a közúti közlekedést ellenőrizték, a rendőrök biztosan.

Hogy baleset esetén az érintett járművek vezetői kölcsönösen kötelesek egymás részére megnevezni azt a biztosítót, amellyel a felelősségbiztosítási szerződést megkötötték, ez is teljesen életszerű; tehát jó, ha benne van, de ez eddig is így történt. Az illetékekről szóló 1990. évi LIII. törvény, azaz az illetéktörvény módosítása érdekes ebben a csomagban. Ugyanis az elektronikusan kezdeményezett eljárásokhoz kapcsolódó illetékek mértékének megállapítására és az illetékek lerovásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket rögzíti, azok mértéke nélkül. Tehát itt azért nem lesz mindegy, hogy egy ilyen feljogosítás után ez hogyan fog kinézni. Elvileg az egésznek az a célja, hogy egyszerűbbé, egyszersmind költségkímélőbbé, olcsóbbá váljanak ezek az eljárások.

A következő lényeges pont a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a közúti nyilvántartási törvény módosítása aszerint, hogy: "A gépjármű adásvétele esetén az eladó bejelentése elektronikus úton is ellenőrizhetővé válna, illetve hogy ennek értelmében az egyedileg azonosított tulajdonátruházó teljes bizonyító erejű okirat elektronikus másolatát küldené meg a hatóságnak. A bejelentés így a lehető legrövidebb idő alatt megvalósulhatna, a hatóság pedig rögzítené a nyilvántartásban a csatolt, teljes bizonyító erejű okirat másolata alapján a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1a) bekezdésében foglaltakat."

Na, ez az a rész, amire utaltam, hogy talán a nyelvezetet egy picit lehetne érthetőbbé tenni. Mert biztos vagyok benne, hogy jogászok számára, meg akik egy-egy autót eladnak, és elektronikus úton be akarják jelenteni, vagy meg akarják fogni, ellenőrizni, hogy a vevője bejelentette, ez ilyen kézenfekvő, világos. De ha követték ezt a 3 perces mondatot, amit elmondtam, akkor nem biztos, hogy annyira kézenfekvő. Tehát lehet, hogy használati utasítást majd az egyszerű eladó-vevő szituációban érdemes lenne a törvény mellé írni. Ha a jármű új tulajdonosának bejegyzése azonban nem történik meg, erre az esetre vonatkozna ez a lekérdezési lehetőség - kérdés, hogy mennyiért.

Az előterjesztés pontosítja az állampolgárság igazolására, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre történő hivatkozást, hát, ez már tényleg nagyon kellett, a gépjármű-nyilvántartásban pedig a tulajdonjog-átruházás időpontjára és a bejelentés tényének rögzítésére vonatkozó rendelkezést, ez valóban szükséges; a vezetési jogosultság szüneteltetéséhez kapcsolódóan az adatkezelési jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket, ezt is lehetne talán eseti példákkal illusztrálni, hogy mindenki számára világos legyen; valamint a közúti járművek tulajdonjog-átruházásával kapcsolatos magánokiratok tartalmára vonatkozó szabályozást és a hozzá tartozó jogalkotási felhatalmazást. Ez szintén szerepel az előterjesztésben, nagyon helyesen.

(15.40)

Tekintettel arra, hogy a hat hónapot meg nem haladó járművezetéstől történő eltiltás esetén a vezetői engedély leadási kötelezettsége ettől kezdve megszűnik, tehát nem lehet csak úgy elvenni valakitől a vezetői engedélyt, csak jogerős döntés után, ezért pontosítani kell a törvény hivatkozott szakaszát, hogy csak a jogerőre emelkedéstől számítandó ez az elvonás, illetve ez a tiltás vagy akár a bevonás, hogyha a hat hónapot meghaladja a járművezetéstől való eltiltás, de csak abban az esetben.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény - a kgfb módosításai - az előterjesztés szerint lehetővé teszi, hogy az üzemben tartó adatait érintő közlekedési igazgatási eljárások, valamint a gépjármű időszakos vizsgálata során az eljáró hatóságok, továbbá a közúti forgalomban az ellenőrző hatóságok elsődlegesen a kötvénynyilvántartóval való elektronikus kapcsolat igénybevételével ellenőrizzék a biztosítási kötelezettség teljesítését. Ez egy előremutató, a digitalizáció esetén működő eljárási rend. Nagyon fontos, hogy ennek a törvényi felhatalmazása itt megszületik.

Ugyanakkor egyes esetekben előfordulhat, hogy a kötvénynyilvántartóból az adatlekérés nem igazolja a valójában fennálló biztosítási kötelezettség teljesítését, ezért ezen esetekre is lehetővé teszi a külön igazolóeszközzel történő igazolást. Nem akarom mondani, hogy megmarad a kockás füzet, de valami hasonló; tehát az, hogy nemcsak elektronikus úton, hanem papírdokumentummal is igazolható lesz, szintén életszerű és helyes.

Pontosítja az előterjesztés, hogy a kötvénynyilvántartóból mely hatóságok kérdezhetnek le közvetlenül elektronikus úton. Na, erre majd kíváncsi leszek, mert annyi titkosszolgálat működik már itt a házőrségtől kezdve... - a többieket nem is akarom mondani. (Dr. Staudt Gábor: Az nem titkosszolgálat.) De van titkosszolgálati jogosultsága, ez kicsit zavar bennünket, de hát biztos a házelnök személyes biztonsága érdekében erre szükség van. Tehát gondolom, a kötvénynyilvántartást nem fogja lekérni akárki, mert ezt a törvény szabályozza, nagyon helyesen, mert akárki nem kérdezheti le a biztosítási kötvény nyilvántartását.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításai területén pontosítja az előterjesztés a járművezetéstől történő eltiltás hatályának kezdetére vonatkozó időpont meghatározására vonatkozó rendelkezést. Minden esetben a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődik, mint arra az előbb már utaltam, hogy ez egy helyes pontosító passzus az előterjesztésben.

Azért a törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy alapvetően szakmai és előremutató módosításokat tartalmaz. Ugyanakkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási nyilvántartással kapcsolatban, tehát ezzel a nyilvántartási adatbázissal kapcsolatban nem ismerteti, hogy ez hogyan jön létre, ki, milyen szervezet hozza létre, milyen forrásokból például, mert egy-egy ilyen adatbázis létrehozása azért eléggé tetemes lehet, tekintettel arra, hogy rendkívül nagy számú adatot vagy kötvényt kell nyilvántartani.

Aztán kérdés az is, hogy milyen informatikai fejlesztés szükséges ennek a létrehozásához, és hol, melyik részében az államigazgatásnak fog ez létrejönni, milyen finanszírozási háttérrel. Miből? A biztosítók beadják, különadót vetnek ki a forgalmi engedélyekre vagy a biztosítási kötvényekre, mert elvileg van ilyen felhatalmazás is az alkotmányban, hogy különadót vethetnek ki, ha rendkívüli eset merül föl, mint például itt is. Tehát ki fizeti a révészt, ez is felmerül, és milyen becslés van rá, hogy milyen nagyságrendű ez a nyilvántartás korszerűsítésére vonatkozó kiadás, illetve amit már az előbb is kérdeztem, hogy kinek a felelősségi körébe tartozik a működtetés, illetve annak a törvényességi ellenőrzése, hogy tényleg a törvénynek megfelelően működik-e ez a nyilvántartási rendszer. Lesz-e lekérdezési illeték, mennyi lesz? A létrehozás költségén túl a fenntartás költségét hogyan becsülik?

Tehát mi szeretnénk, hogyha ezeket a kérdéseket meg tudnák válaszolni az előterjesztők. Mindezekkel együtt egy ilyen pozitív, támogató tartózkodással tudunk állni ehhez az előterjesztéshez. (Derültség.)

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu