DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is, államtitkár úr még mindig nem válaszolta meg Gaudi-Nagy Tamás kérdését, hogy mi történt az alaptörvény elfogadása óta, hogy hirtelen ennyi minden... - merthogy itt nem csak a szólásszabadságra vonatkozó passzusokról van szó, bármi egyebet is megkérdezhetnénk, hogy mi történt, ami miatt egy ilyen ércnél maradandóbb, gránitszilárdságú alaptörvényhez hozzá kell nyúlni.

Államtitkár úr egyébként helyesen mutatott rá, itt van egy eléggé érdekes felsorolás, ami nem nyitott végű, szemben a korábbi alkotmány 70/A. §-ával. A korábbi alkotmány szövege kicsit szerencsétlenül, de mégiscsak megoldotta azt, hogy egyéb más élethelyzetre tekintet nélkül sem lehet valakit hátrányosan megkülönböztetni. Azóta a jogszabályokban megjelent az a fogalom, hogy a személyiség lényeges vonásaira tekintet nélkül is megillet mindenkit az emberi méltóság védelme.

Az a probléma, valóban helyesen mutatott rá, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozás miatt ez a pluszvédelem megillet valakit, de például a szexuális kisebbségeket nem illeti meg. Vagy adott esetben más lényeges helyzet miatti, például a testi fogyatékosság miatti, vonások miatti védelem nem illet már meg közösségeket.

Annak idején volt ugye a 30/1992-es nagy szólásszabadság-határozat, nem sokkal később született ez a 32/1992-es alkotmánybírósági határozat, ahol Lábady professzor úr nagyon szépen kifejtette azt - talán ma még lehet hivatkozni régi alkotmánybírósági határozatokra -, hogy nemcsak az egyes személyek közötti megkülönböztetés alkotmányellenes, hanem a személyiség egyes szekvenciái, jellemvonásai közötti indokolatlan különbségtétel is alkotmányellenes.

Az alkotmányellenességnek a nemzeti cinizmus rendszerében már nem sok jelentése van, de felhívnám államtitkár úr figyelmét arra (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ez a felsorolás merőben önkényes. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu