VÁGÓ GÁBOR (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika azt gondolja, hogy a legnagyobb probléma a magyar gazdaságban a bizalomhiány és a kiszámíthatatlanság.

A kormányzat kicsit a megszokott matolcsysta iránytól eltérve ezzel a törvényjavaslattal tesz egy fél lépést az irányban, hogy ez a bizalmatlanság megszűnjön.

Azért gondoljuk azt, hogy jó irányú ez a törvényjavaslat, de nem elégséges, hiszen maga a problémakör egy évtizede itt van Magyarországon. Ezzel a problémakörrel nem igazán akart és nem igazán tudott kezdeni eddig semmit egyetlen kormányzat sem.

Most a kormányzat egy kvázi hivatalt állít föl, amely hivatalnak a feladata volna ezen eddigi peres ügyek rendezése. Azt gondoljuk, hogy az irány jó, de magában kevés lehet, hiszen megelőző hatása vajmi kevés, és a legtöbbet, amit lehetne tenni a kisvállalkozások érdekében és az építőipar fellendítése érdekében, azt nem teszi meg a kormányzat, hiszen az építőipar válságával kapcsolatban itt a számok már elhangzottak a vitában.

Egyértelmű, hogy válság alatt nem az újépítésű házak építésével van a legnagyobb probléma, vagy nem az lehetne a kitörési pont, a lehetőség, hanem a felújítások, így például az energetikai hatékonysági felújítások, amik kapcsán a kormányzat azért leszerepelt, hiszen most is egy napra volt csak megnyitva az NFÜ vonatkozó pályázata.

De magának a kis- és középvállalkozói szektornak a kiszolgáltatottsága megszüntetésének érdekében a Lehet Más a Politika képviselői két törvényjavaslatot is nyújtottak be januárban, amely érdekes módon egybevág azzal a céllal és azzal az iránnyal, amellyel a most vitatott törvénytervezet is rendelkezik.

Azt gondoljuk, hogy helytállási kötelezettség mellé kellene az ajánlatkérő oldalán, a beruházóval szemben hatékony jogérvényesítésre garanciákat tenni.

Itt a helytállási kötelezettség kapcsán fölmerülnek azok a mindenki által ismert botrányok, mint például a Megyeri híd elhíresült építése, ahol ott vannak azok az emberek, akik elvégezték a munkákat, azok a fővállalkozók pedig, akik meg fölvették a nagy pénzt, szőrén-szálán eltűntek.

Az kijelenthető, hogy az építőiparnak nem csupán megrendelési problémái vannak, hanem belső szerkezeti problémái is, amire sajnos ez a bürokratikus megoldási módszer nem ad végérvényes választ. Tehát ez egy félmegoldás. A kormányzattól már ezt megszokhattuk, hiszen a devizahitelezés kapcsán is csupán félmegoldásokra futotta, de ez a félmegoldás talán még mindig jobb, mint a jelenlegi kaotikus és kiszolgáltatott helyzet.

Arra kérjük a kormányzatot, hogy a kis- és középvállalkozói szektor kiszolgáltatottságának megszüntetése érdekében azt az LMP-s törvényjavaslatot, amit szintén januárban nyújtottunk be, és öt pontot is tartalmaz, vegyék komolyan és fontolják meg, hiszen a beszállítók védelme a jelenlegi bizonytalan magyar építőipari és más kis- és középvállalkozókra jellemző iparágakban eléggé szörnyű. Ezen kellene javítani, és itt igenis meg kell azt is gondolni, hogy meddig terjed a korlátolt felelősség köre, meddig lehet újabb és újabb cégeket alapítani és azok mögé elbújni, és közben otthagyni azokat az utcán kifizetés nélkül, akik valóban elvégezték a munkát.

A kormányzatnak volt már egy jó lépése, én magam nyolcszor szólaltam föl annak érdekében bizottságokon és itt a parlamentben is, és végül is elfogadásra került a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés rendszere, eléggé szűk körben, ezen talán még lehetne bővíteni. Tisztában vagyok vele, hogy ez az Európai Unió különböző intézményeivel való tárgyalásokon is múlik, de a pénzforgalmi szemléletű áfának magának a gondolatköre, az alapgondolat, hogy csak az után a számla után kelljen a számlakiállítónak áfát befizetnie, ami számla után ő megkapta a pénzét, nagyon jó volna. Ezt az alapvető gondolatmenetet kellene ugyanúgy a kisvállalkozói szektor egészére átvenni azért, hogy aki elvégzi a munkát, annak legyen egy védelme.

(14.20)

Így tudjuk visszaállítani a munka becsületét, így tudjuk megállítani a burjánzó számlagyárakat, hiszen azért ne legyenek kétségeink: nagyon sok ember és vállalkozás van Magyarországon, aki csak kamutevékenységet végez, és számlákat halmoz számlára. Sajnos, az építőiparban is fellelhetőek ezek a számlagyárak, és ezért volna fontos a korrupció megakadályozására az off-shore vállalatoknak a kiszűrése, hogy ne is lehessen elmenekülni anonim módon a felelősség elől, és ezek a javaslataink a kis- és középvállalkozások működésének a biztonsága érdekében ott vannak most a tisztelt Ház asztalán. Most a Fidesznél van a lehetőség, hogy a kis- és középvállalkozások tekintetében előrelépjen egy nagyobb biztonságot adó rendszer kialakítása érdekében.

Azt gondolom összességében, hogy módosító javaslatainkkal igyekszünk javítani ezen a törvénytervezeten, ezt majd a részletes vitában megbeszéljük, de kérdés, hogy maga az a megoldás, hogy állandóan létrehozunk egy hivatalt arra, hogy majd megoldja a problémát - és tudjuk a hivatali logikát, a hivatal érdekelt valamilyen szinten a probléma fenntartásában, ezért végső soron gyökerestül nem oldja meg a problémát -, tehát ez a hivatali úton való megoldás mennyibe kerül. Itt a vitában már voltak rá válaszok, de azért jó volna, ha az államtitkár úr is tudna mondani egy pontos számot, hogy mennyibe is kerül ez az adófizetőknek, valamint az is kérdés, hogy ez a megoldás valóban az egész szakmának, így az építőipari szakmának a támogatását bírja-e. Hiszen amennyiben maga a szakma azt gondolja, hogy ez nem megfelelő megoldás, akkor megint egy kapufát lőhet ezzel a kormányzat.

Én úgy gondolom, hogy mindenféleképpen fontos ezzel az üggyel foglalkozni, és ez a fél lépés is lépés, viszont ne dőljünk hátra, hogy megoldotta a Fidesz a körbetartozásokat az építőiparban, mert ez ezzel a törvénytervezettel még nincs megoldva. Ez a törvénytervezet egy fél lépés, és még hosszú évek kemény munkájával és más kis- és középvállalkozói szektort érintő és a korrupció ellen küzdő, illetve az áfatörvények kapcsán is változásokat hozó javaslatokkal lehetne csak ezt a problémát megoldani gyökerestül, hogy a kis- és középvállalkozói szektor kiszolgáltatottsága csökkenjen, hogy a beszállítók védelme növekedni tudjon, és ezáltal a magyar gazdaságban minél több munkahely tudjon teremtődni a kis- és középvállalkozói szektorban.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu