PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tekintve, hogy a javaslat lényegében két nagy egységre osztható, és az egyikről, vagyis a hatóság és a Médiatanács elnökének, tagjainak megválasztási, kinevezési eljárásáról már volt szó, ezért most hadd foglalkozzam a kiegyensúlyozottság követelményének kérdésével. Előrebocsátom, lehet, hogy meglepő lesz néhányójuk számára, de a magam részéről fájlalom, hogy ez a négy szó - "sokoldalú", "tényszerű", "tárgyilagos" és "időszerű" - kikerült a szövegből. (Mirkóczki Ádám közbeszólása.) Csakhogy... Nyugalom, képviselő úr!

(23.10)

Csakhogy... - megmondom, hogy miért. Ugyanis sokszor van olyan lehetőségünk, hogy egy-egy különleges szakma képviselőit hallgatjuk itt a törvényhozásban, és most lehetőségünk van arra, hogy a televíziózás, a hírtelevíziózás és a média, az újságírás területén is egy-két olyan törvényszerűségre, belső szerkesztőségi törvényszerűségekre is felhívjam a figyelmet, amelyek a magyar gyakorlatban - mindeddig legalábbis - indokolták ezeknek a követelményeknek a meglétét, a fenntartását.

Az európai gyakorlat ugyanis általában - és ez az angolszász médiamonopóliumból ered - valóban a kiegyensúlyozottság követelményét tartja a legfontosabbnak és az egyetlennek, csakhogy ebbe nagyon sok mindent beleértenek. Ez az úgynevezett balanced information az egyetlen és legfontosabb követelmény, de ebben valóban ott vannak azok a szempontok, hogy a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak, vagyis tárgyszerűnek, aktuálisnak - ez az időszerűség követelménye - és tényszerűnek, faktuálisnak kell lennie. Tehát a nemzetközi gyakorlatban - és mondom, ezt az angolszász határozza meg, de egyébként a német is hasonló - ezek a kritériumok benne foglaltatnak az általános feltételben.

Nálunk azonban ilyen szempontból minden szónak más és más jelentősége volt a szerkesztőségi gyakorlatokban. A kiegyensúlyozottság - és itt jön majd a képbe Novák Előd képviselőtársam, aki ezt fogja részletesen sulykolni - követelménye a magyar gyakorlatban porcionális kérdés, arányok kérdése. Számok, idők, percek, másodpercek kérdése. Szemben ezzel a sokoldalúság egy másik mennyiségi kritérium, de inkább szempontok, nézőpontok, megszólaltatott emberek, társadalmi csoportok, civilek, politikusok és a többi. Az időszerűség pedig az aktualitás, ami megint csak egy kiegyensúlyozottsági kérdés, merthogy mikor, milyen terjedelemben foglalkozunk egy-egy üggyel, vagyis mennyire határozza meg a média, mennyire tematizálja a közéletet, mennyire tematizálja, akár visszafelé, a politikát. A magyar gyakorlatban a tényszerűség és a tárgyilagosság egyébként evidencia és az a fajta kritérium, amit a deáki intelemmel szoktunk idézni, Deák Ferenc mondta, hogy a legegyszerűbb sajtótörvény úgy hangzik, hogy hazudni nem szabad. Ez a tényszerűség és a tárgyszerűség, a tárgyilagosság kritériuma.

Talán jól érzékelhető ebből a gondolatmenetből, hogy ez az öt szó a magyar gyakorlatban különböző dolgokat jelentett. Azt kérem, hogy értsék meg azok, akik sérelmezik, hogy ezek a kritériumok kikerülnek a médiatörvényből, hogy Európa és mondom, az angolszász médiairányítás, a brüsszeli médiairányítás azt a szót érti, hogy kiegyensúlyozottság, semmi mást. Hiába csóválja a fejét, képviselő úr, soha még Brüsszelben egyetlen képviselővel nem tárgyalt médiakérdésekről, és nem ismeri annak a gyakorlatát, hogy hogy dolgoznak a nemzetközi szerkesztőségek. Hát higgye el nekem, hogy így. Tehát ez a kiegyensúlyozottság tartalmazza ezt a követelményrendszert.

Ha pedig a problémájuk ezek után az volna, hogy hogyan kérhető ez számon, hát a következőképpen. A tárgyszerűség és a tényszerűség nyilvánvalóan a helyreigazítási eljárással, a sajtó-helyreigazítással, illetve az azt követő helyreigazítási perekkel, vagy sérelem esetén nyilvánvalóan polgári peres eljárás során. A kiegyensúlyozottság egy nehezebb dió, ugyanis a gyakorlatban semmiféle proporcionális arányokat kötelező erővel nem határoz meg a médiatörvény. A hatóság dolga lesz a törvény alkalmazása során kialakítani azokat a normákat, amelyek valóban számon kérhetők lesznek, és amelyek valóban egyértelmű eljárásokhoz vezetnek úgy, hogy ebbe a kiegyensúlyozottsági vizsgálatba bele kell majd érteni, hogy a médiaszolgáltató, az újságíró, a szerkesztőség megfelelt-e a sokoldalúság, az időszerűség, a tárgyszerűség és a tárgyilagosság egyébként nagyon is elvárható követelményeinek.

Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe, és ennek fényében hadd mondjam, hogy részünkről természetesen támogatom a javaslatot.

Forrás: parlament.hu