BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy ehhez a vitához néhány gondolattal én is hozzájáruljak.

Az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának ifjúsági albizottsága tagjaként 2013. január 25-26-án a Magyar Ifjúsági Konferencia felvidéki tagszervezeteinek meghívására Felvidéken tanácskoztunk, ezzel folytatva a határon túli magyar közösségeknél tartott kihelyezett üléseink hagyományát. Az albizottság tagjai Sepsiszentgyörgy és Topolya után ezúttal Nagymegyeren találkoztak a szlovákiai magyar ifjúságot képviselő szervezetekkel, valamint a politikai élet szereplőivel. Autentikus források, autentikus emberek személyesen fogalmazták meg azokat a problémákat, amelyeket ők ott megélnek, amelyek őket érintik. Egy ilyen, visszatérő probléma például a munkanélküliség kérdése, a nehézkes elhelyezkedés, valamint a családok megerősítésének igénye, illetve a magyar gyermekek magyar iskolába íratása fontosságának hangsúlyozása.

Találkozhattunk a kiküldetés során Mészáros Alajossal, a felvidéki, illetve szlovákiai európai uniós képviselővel, aki tájékoztatott bennünket két uniós petíció ügyében. Az egyik az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban indított beadvány, ami még kezdeti stádiumban van. Itt elmondta, hogy a petíciós bizottság befogadta az alkotmányellenességre építő ügyet, az ezzel kapcsolatos vita február-március környékére várható. A Beneš-dekrétumokkal szembeni fellépés - ez a másik téma - érdekében beadott indítvány előrehaladottabb állapotban van tájékoztatása szerint. A petíciós bizottság a kérdés megvitatását követően felhívta Szlovákiát az ügyben való állásfoglalása megtételére, aminek mostanáig nem tettek eleget.

Tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezte Bagó Zoltán és Mészáros Alajos. Ennek hatására a szlovák külügy jelezte, hogy folyamatban van válaszuk megküldése, rövidesen talán el is készülnek vele. E petícióval kapcsolatban várhatóan március környékén kerül sor a bizottsági meghallgatásra, amit kedvező esetben az ügy Európai Parlament elé kerülése követhet. A magyar pártok mellett az Európai Néppárttól és feltételezhetően az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjától várható az ügy támogatása. Ennyit a Felvidékről, áttérek Délvidékre, amit Vajdaságnak is neveznek.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak már feltettem több írásbeli kérdést az elcsatolt országrészeken dúló magyarellenes beolvasztó politikával kapcsolatban, ami tartalmazta az elmúlt száz év magyarellenes atrocitásait, a magyar népességre vonatkozó statisztikai adatokat és az elmúlt évek híreit a magyar ajkú emberek megalázásairól, fizikai bántalmazásáról. Válaszokat ugyan kaptam, de sajnálatos módon az összeomlás szélére segítette az elcsatolt területeken élő magyar közösségeket annak a fellépésnek és határozott kiállásnak a hiánya, amit ők ott időnként kevésbé tapasztalnak az anyaország felől.

Noha Áder János köztársasági elnök történelmi megállapodásként aposztrofálta a még 2012. év végén Tomiszláv Nikolics szerb államelnökkel közösen tett szándéknyilatkozatot, miszerint együttes főhajtásra kerítenek sort az 1944-45-ös titói megtorlások magyar és az 1942-es újvidéki "hideg napok" áldozatai előtt, olybá tűnik, hogy a hangzatos kijelentések üres ígéretek maradnak csupán. Igaz ugyan, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nemrég részt vett az újvidéki razzia áldozatainak emléket állító Duna-parti emlékműnél tartott megemlékezésen, a magyar gesztuspolitika vesztese mégis csak a délvidéki nemzetrész magyarsága.

Hiába nyilatkozza ugyanis a szerb államfő, hogy "elítéljük a népünkből azokat, akik bűntényeket követtek el, a gyermekeink számára pedig megnyitjuk a lehetőséget, hogy új életet éljenek", hiába hangsúlyozza, hogy a politikai vezetőknek a nyitott kérdéseket rendezniük kell, mert ezzel tartoznak saját népüknek, a szólamai csak arra elégségesek, hogy a magyar külügyet hiú ábrándokba ringassák. Hiszen a délvidéki magyarellenesség az új évben sem hagyott alább. A tavaly októberben a dél-bácskai Temerinben történt incidens kapcsán nemzeti, faji, vallási gyűlölet és türelmetlenség szításával vádolt, összesen hét temerini, adai és óbecsei fiatal több mint negyedéve van vizsgálati fogságban.

Az újabb etnikai indíttatású esetek is jól példázzák, hogy a magyar kisebbség elleni támadások maguktól, varázsütésre nem fognak alábbhagyni. A magyar külpolitikának az önök kormányra kerülésekor elfogadott új alaptörvény szellemében végre határozott lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy őszintén elmondhassa magáról a kormány, "az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért". Ez az alaptörvényből egy idézet, egy rész.

(13.40)

Varga István képviselőtársam most éppen nincs itt, aki megosztotta velünk magasztos gondolatait egy felszólalás formájában. Igen, mindenképpen kell beszélnünk az autonómiáról Erdély, Felvidék, Délvidék tekintetében, csak nekem egy kicsit az jutott eszembe, hogy az új Btk. tárgyalásakor, amikor szintén egy fideszes képviselőtársunk tulajdonképpen teljesen egyetértett a halálbüntetés visszaállításával, felszólalása volt mellette, és amikor szavazásra került a sor, úgy tudom, hogy nem szavazta meg a Jobbik által beterjesztett indítványt.

Végezetül engedjék meg, talán elnök úrnak sem lesz kifogása, hogy Wass Albert soraival zárjam ezt a hozzászólásomat, és itt talán vannak olyan, tőlem jobbra (Beszélgetés az MSZP soraiban.), de különben baloldali képviselőtársak, akik talán megszívlelik az alábbi sorokat. (Mirkóczki Ádám, az MSZP képviselői felé: Csönd legyen már!)

"Ki a magyar hát, cimbora? / Te, vagy én? Vagy a harmadik? / Nosza döntsük el szaporán, / míg el nem süllyed a ladik! / Ragadjunk hát lapátot, csákányt, / evezőt! Ebura fakó! / Így csináljuk már ezer éve, / ez hát nekünk való! / Aztán, ha majd holt tetemünket / kiveti a víz a partra: / magyar leszel Te is, én is, / a harmadik is, mind, mind, kit halva, / bevert fejjel, némán, gyászban / fektethetünk a ravatalra."

Köszönöm, hogy meghallgattak." (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu