DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban nagyon sokan mondták, hogy nem fog sikerülni 2013. január 1-jén a járási rendszer kialakítása, és emlékezhetünk, hogy voltak ennél kisebb közigazgatás-átalakítási próbálkozások is, amelyek kudarcra vezettek. Emlékezzünk a magyarorszag.hu 2.0-ra, ami, azt hiszem, három órát élt meg a szocialista közigazgatás-fejlesztési program keretében. De ettől függetlenül itt egy jól előkészített, nagyon sok ember összehangolt munkáját igénylő vállalkozás vezetett végül is sikerre.

Ne feledjék el, hogy ez már sokadik állomása a közigazgatás átalakításának. Kezdődött 2010. szeptember 1-jén a közigazgatási hivatalok újbóli felállításával, ezáltal visszaállt az alkotmányos, törvényes rend a közigazgatás rendjében, amely korábban a Gyurcsány-időszak alatt megszűnt a magyar közigazgatásban az Alkotmánybíróság döntései nyomán. Folytatódott 2011. január 1-jével, amikor 14 hivatalból létrejöttek a megyei kormányhivatalok. 2012. január 1-jétől az intézményfenntartóvá váltak a megyei kormányhivatalok, majd most, 2013. január 1-jével létrejött vidéken 175 járás, a fővárosban 23 kerületi hivatal, ezáltal fejeződött be a közigazgatás-átalakítási munkának a dandárja.

(9.30)

Igyekeztünk az átmenetet problémamentessé tenni, önök is emlékeznek, hogy akár a most már járási hivatalok által fenntartott intézmények keretében a bérkifizetéseknek a rendezésére is külön törvénymódosítást vezettünk be, hogy mindenki pontosan megkapja, a telefonos és internetes ügyintézési időpontok foglalásait pedig továbbra is meg tudták tenni az állampolgárok, tehát ebben sem volt semmifajta fennakadás. Sőt, külön siker egy hónap után, hogy február 1-jétől szinte minden megyében van már olyan okmányiroda, amely a kormányhivatalok nyitvatartási idejéhez hasonlóan reggel 8-tól este 8 óráig tart nyitva. Tehát egy hónap telt el, és máris sikerült azt elérnünk, amit Tarnai Richárd képviselő úr is mondott, hogy az embereknek ne az ebédszünetet kelljen meghosszabbítani és így a munkából kimaradni, vagy ne külön szabadságot kelljen kivenni ahhoz, hogy ügyet intézzenek, hanem el tudnak menni munka után, este 8-ig várják őket.

Azért volt ennyire zökkenőmentes a járási rendszer átalakítása, mert előtte nemcsak ütemezett volt az állami feladat, hanem konzultáltunk is a szervezetekkel, a Megyei Jogú Városok Szövetsége vagy a Települési Önkormányzatok Szövetsége mind-mind partnerek voltak az egyeztetésben, és segítették a munkánkat. Ezek alapján született meg 2760 megállapodás a járási hivatalokhoz tartozó személyi állománynak, illetőleg infrastruktúrának az átvételéről. Nem hiszem, hogy a korábbiakban bárki tudott mutatni az elmúlt 23 év magyar jogállami történetéből olyan időszakot, amikor megállapodások a két fél egybehangzó akaratával, határidőre szinte minden esetben létrejöttek, és csak három településsel - kettővel technikai, eggyel politikai ok miatt - nem született meg a megállapodás. De 2760 esetben mind megszületett, és nagyon sok település volt, százas nagyságrendben, amely anyagi áldozatot is vállalt azért, hogy a járási kormányhivatal ki tudjon alakulni.

175 járás viszonylag soknak mondható, hiszen ha megnézzük a korábbi adatokat, 1950-ben 140 járás volt, 1983-ban, tehát pont 30 évvel az új, modernkori járások kialakulása előtt pedig csak 83, tehát a mostani 175-höz képest kevesebb, 140 és 83 járás működött az 50-es, illetve a '80-as években. Ebből is látható, hogy igyekeztünk az emberekhez minél közelebb hozni a döntéshozatalt, minél kisebb közösségeknek már járási lehetőséget és kisebb településeknek járási rangot adni.

A mostani járásszékhelyek 44,5 százaléka, tehát összesen 78 település olyan, amely '50-ben és '83-ban is járásszékhely volt, további 28,5 százalék '50-ben volt járásszékhely, de '83-ban nem, tehát ők visszakapták a járási rangjukat. Van 44 olyan település, amely korábban nem volt járásszékhely, és 11 olyan, amely korábban az volt, de mostanra elveszítette ezt a funkcióját. Ebből jól látható, hogy ezek modernkori járások, nem pusztán az egykori történelmi hagyományok alapján alakultak ki, hanem az azóta megváltozott közlekedési, infrastrukturális, ipari, kulturális és egyéb tömegközlekedési viszonyokhoz igyekeztünk alakítani, hogy mindenki számára a legoptimálisabb legyen.

A kinevezett járási hivatalok vezetői a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapták meg a megbízásukat, ők büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év gyakorlattal rendelkező szakemberek, ugyanakkor bár a minimumkövetelmény 5 év volt, de átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek a járásihivatal-vezetők, és kétharmaduk jogász végzettségű, hatvanan pedig a járási hivatalba a jegyzői munkakörből kerültek. Szintén fontos adat, hogy 52 százaléka nő a járásihivatal-vezetőknek, tehát jól látható, hogy ahol már érdemi hétköznapi munkát kell szívósan és kitartóan végezni, ott a nők kezdenek többségbe kerülni. A járási hivatal pedig számtalan egyéb funkciót is átvett, amiről, bízom benne, a későbbiekben még lesz módom beszámolni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu