NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás első és utolsó pontja közötti összefüggésre szeretném felhívni az önök figyelmét. Mindkét módosító javaslatot én nyújtottam be. Tulajdonképpen egy módosító javaslatról van szó, amelyet itt most szétválasztottak nekünk, ráadásul az elsőre és az utolsóra, mégis komoly összefüggés mutatkozik közöttük. Hiszen az első, amin akár másféle megfogalmazásban, de gumicsontként itt mindenki vitatkozott az általános vitában is, az az uniós diktátum, amely csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás előírását tartaná meg, és megszüntetné egyebek mellett például a sokoldalú tájékoztatás követelményét.

Azonban ennél is fontosabb szerintem, amit egy módosító javaslatként nyújtottam be, de amely több pontból is állt, és itt most az ajánlás utolsó pontjában szerepel, hogy a hivatalból való eljárás lehetőségét, egyben kötelezettségét továbbszűkítik. Továbbszűkítik, és már a jó hírnév és az emberi méltóság védelmének megsértését is kiveszik a hivatalból vizsgálható ügyek közül. Ezzel tulajdonképpen az úgynevezett médiaalkotmány lassan okafogyottá válik. Különösen azok után, hogy lépésről lépésre vették ki azokat a pontokat, amelyekben el kellett volna járjon a Médiatanács.

Persze értjük, hogy ekkora hatalommal a Médiatanács, egy ilyen testület nem győz foglalkozni mindenféle panasszal, mégsem hiszem, hogy az a megoldás erre, hogy akkor a törvényes kötelezettségét csökkentjük, hanem az, hogy megerősítjük. Adott esetben, mondjuk, a csak fideszes tagokból álló testületet megerősítjük ellenzéki delegáltakkal is, ahogy ez korábban egyébként a Fidesz által is elfogadott, a Horn-kormány idején megalkotott médiatörvényben is volt, és eddig működött, azt gondolom, az legalábbis, hogy minden ellenzéki pártnak, minden parlamenti frakciónak volt delegáltja a médiát ellenőrző legfontosabb testületben. Most pedig afelé haladunk, hogy lassan már talán a választási bizottságokban mint a választásokat ellenőrző legfontosabb testületben is majd csak a Fidesz delegáltjai lesznek ott, talán a szavazatszámláló bizottságokban is.

Most egyelőre még csak a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, de nemcsak ellenőriz, valóban, médiaszolgáltatási jogosultságokat is oszt, úgymond frekvenciákat. Tehát ne csodálkozzunk azon, hogy magunkfajta televízió, rádió nem lesz itt addig, amíg az alapokat szépen leosztja egymás között, mondjuk, az MSZP és a Fidesz. Hiszen ezt tették a két nagy, korábban a két kisebb kereskedelmi rádióval ugye, televíziókkal is. Az ATV és a Hír TV hasonlóan törvénytelen működésére már hoztam is számadatokat, amelyek nem a saját, kiragadott számadataim, hanem például éves statisztikai adatot mondtam, amit ráadásul a csak fideszes tagokból álló Médiatanács mutatott ki, hogy milyen törvénysértően működik. Persze, ezt csak a sorok között lehet kiolvasni a számokból, a Médiatanács még odáig sem ment el, hogy megállapítsa azt a nyilvánvalóan tényt, hogy durván törvénysértően működik a Hír TV és az ATV is, hiszen például az MSZP-nek, hogy csak a legnagyobb jogsértést említsem, többszörös médiafelületet biztosít. Tehát nem 10-20-30 százalékkal többet, hanem többszörösét biztosítja még a Hír TV is, mint a Jobbiknak.

Így működhet tehát sajnos a magyarországi média. És amikor ezzel kapcsolatban panaszkodunk, amikor a Médiatanács éves beszámolói kapcsán hiányoljuk a hatóság fellépését, akkor ennek egy következménye van, hogy kivették például a hivatali feladatai közül azt, hogy hivatalból járjon el a Médiatanács átfogóan az ilyen ügyekben. Márpedig panaszt tenni az egyszerű magyar ember vagy az érintett párt csak konkrét ügyekben tud. Azt, hogy átfogóan törvénytelenül működik, és ilyen statisztikai adatok jelennek meg a médiában, nem lehet kifogásolni, panaszolni. Tehát ilyen értelemben ez egy ördögi kör.

Most ugyanezt látjuk. Nem elég, hogy kiüresedik a médiaalkotmány, lassan teljesen okafogyottá válik, önök továbbszűkítik a hivatalból való eljárási lehetőségeket. Ilyen értelemben nemcsak az a kérdés, hogy mondjuk, a sokoldalú vagy akár tényszerű, időszerű és tárgyilagos tájékoztatási kötelezettséget eltörlik, hanem az is, hogy akár a még meglévő kiegyensúlyozott tájékoztatási követelményből mi fog érvényesülni. Természetesen többet jelentene a sokoldalúság, hiszen láthattuk, hogy a kiegyensúlyozottság alatt körülbelül azt értik a televíziók és rádiók, hogy esetleg megszólaltatnak valakit, jó esetben egyharmad arányban az ellenzék részéről is. De az eddig rendszerint az MSZP, vagy mondjuk, amíg volt, az LMP volt. Most már nem tudom, hogyan fogják ezt megoldani, talán csak egy párt lesz az ellenzékben, amelyet megszólaltatnak, ugye.

Mindenesetre a kiegyensúlyozottság édeskevés tulajdonképpen, ha ezt értjük kiegyensúlyozottság alatt. De nyugodtan érthetjük ezt, nem kell nyelvművelőnek lenni, hogy azt mondjuk, az egyensúly akár a mérleg két serpenyőjében is kialakulhat. És nem kell esetleg a sokoldalúság mint jelenleg még meglévő, de önök által európai uniós diktátumra eltörölni szándékozott alapelv jegyében nem kell majd a jövőben ügyelni arra, hogy mondjuk, a nemzeti ellenzék álláspontját is bemutassák, vagy tegyük hozzá, akár Országgyűlésen kívüli szervezetek véleményét, civil szervezetek véleményét is bemutassák, ami pedig igenis indokolt volna.

Ezért igenis joggal sérelmezzük azt, hogy önök uniós diktátumra, nekik megfelelve ki fogják húzni a sokoldalú tájékoztatási követelménynek még az előírását is. És ezzel párhuzamosan még a megmaradt kiegyensúlyozott tájékoztatási követelmény ügyében sincs a Médiatanácsnak eljárási jogköre. Erre nyújtottunk be módosító javaslatokat, amelyeket önök szokás szerint nem támogattak. Azonban azt gondolom, nem helyes az, ha önök most csak a pillanatnyi politikai érdekeiket nézik, az a sokat emlegetett nemzeti együttműködés rendszere, úgy tűnik, Horn Gyuláék korában komolyabban működött, hiszen még az MSZP-SZDSZ kormányzat alatt elfogadott, az önök hatalomra kerüléséig hatályos médiatörvényt is jóval nagyobb többséggel, talán négyötöddel szavazta meg legalább az az Országgyűlés. A Fidesz is megszavazta ezt.

Önök azonban kísérletet sem tettek arra, hogy bármilyen módosító javaslatunkat elfogadják a médiatörvény különböző vitáiban. Rendre leszavazták, tulajdonképpen egytől egyig, bármi olyan módosító javaslatunk volt, amelyet akár még szakbizottságban meg is ígértek, mint például, mondjuk, a külhoni hírekre vonatkozó kvóta kérdése. Hiszen azért elképesztő az, hogy tulajdonképpen nemzeti egységről vagy nemzeti összetartozásról lehet szép, díszes törvényekben beszélni, de az ország érdemi működése ezt már sajnos nem tükrözi vissza. Ezért azt gondolom, szakítaniuk kellene azzal a gyakorlattal, hogy minden módosító javaslatunkat élből, olvasatlanul leszavazzák, és csak azt fogadják el, amit az Unió diktál.

Fontolják meg legalább azt, hogy vagy megőrizzük legalább a sokoldalú tájékoztatás követelményét, de azt gondolom, az időszerűség, a tárgyilagosság, a tényszerűség mellett is hozhatók fel érvek. És konkrét sztorikat tudnánk mesélni, milyen fájó, amikor ezeket megsérti egy-egy médium. Vagy pedig szükséges, hogy biztosítsák a Médiatanács eljárási jogkörét, hiszen semmit sem ér egy olyan médiaalkotmány 13. §-ában rögzített kiegyensúlyozottsági követelmény, így csonkán pláne, ha ennek betartására a hivatalnak nincs semmilyen kötelezettsége. Azok után, hogy míg kötelezettsége volt, azt nem tartotta be, és ezt mi sérelmeztük. Ez nem megoldás, hogy akkor önök eltörlik a törvényt. Sok esetben látjuk, hogy a törvénysértésre az a válaszuk, például a kampánycsendsértésre ugye, Kubatov Gábor legnagyobb örömére, hogy azt eltörölték.

(22.10)

De azt gondolom, ez mégsem egy helyes eljárási mód, hogy a különböző sorozatos törvénysértéseikre nyugodtan Csizi Péter is gombot nyomhat, és beszélhet arról az ügyről, ami ebben az ügyben nyomozásként folyik, és elmondhatja, hogy adott esetben, mondjuk, a mentelmi jogával is kíván-e élni, vagy a mögé bújik, hiszen a választás rendje elleni bűncselekmény ügyében bizony nyomoznak, úgyhogy ne mosolyogjon annyira. De tényleg helytelen az, hogy a törvénysértésekre ezt a választ adják, hogy megváltoztatják a törvényt.

Tehát ha itt most egy átfogó törvénysértésről beszélünk, és bizony arról beszélünk, ami az egész demokrácia működőképességét nemhogy veszélyezteti, de már nagyon sok embernek Magyarországon megdőlt a demokráciába vetett hite, legalábbis abba a demokráciába vetett hite, amit maguk felépítettek, és amelyet önök tulajdonképpen romba is döntöttek, hiszen ahol a cigányok szavazatait meg lehet vásárolni, ahol nem lehet hiteles információkhoz jutni például a médiából, mert nem működik még a kiegyensúlyozottság sem, nemhogy a sokoldalúság, akkor bizony ne csodálkozzanak azon, hogy egyre többen elfordulnak ettől, az önök rendszerétől.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Persze lehet, hogy ez az önök célja, hogy a gazdagok kormányának szűk, akár 1 milliós szavazótáborával nyerjék meg a választásokat, a legtöbb embert elfordítva a közügyektől. A médiumok, főleg a kereskedelmi médiumok is megrendszabályozatlanul, tulajdonképpen csak butítják a társadalmat, bár törvényes előírás például színvonalas tájékoztatást nyújtani a híradókon keresztül, ezzel szemben amerikai mintára a bulvár szintjére süllyednek, és sajnos ebben a versenyhelyzetben a közmédiumokat is erre ösztönzik. Ide fajult a helyzet. Én azt gondolom, hogy ezzel szemben kellene tehát fellépni, ezzel kapcsolatban azonban soha nem látjuk az önök médiatörvény-módosító javaslatainál azt, hogy a kereskedelmi televíziók megrendszabályozását végre egyszer fontosnak tartanák.

Bízom benne, hogy a Jobbik kidolgozás alatt lévő, most már célegyenesben, benyújtás előtt lévő, átfogó médiatörvény-módosító csomagját tárgysorozatba merik venni, és itt az Országgyűlésben, egy plenáris vitán meg merik köröztetni, hiszen most itt e napirend keretében nem térhetünk ki részletesebben olyan kérdésekre, amelyek az önök médiatörvény-módosításaiból sajnos rendre kimaradnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu