RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetőségünk és éppen ezért szent kötelességünk, hogy ma élő nagyjainkra a figyelmet felhívjuk. Legtöbbször ez már csak későn történik meg, amint a közelmúltban, 2013 januárjában elhunyt Káté István hegedűművész, zenepedagógus esetében, aki munkássága révén nemcsak Veszprémhez kapcsolódott szorosan, hanem országosan, sőt koncertező tanítványai révén nemzetközileg is jelentős személyisége lett a magyar hegedűpedagógiának.

Káté István neve már évtizedek óta fogalom a hazai hegedűpedagógiában. Pályája az egész hegedűsszakma számára nyitott könyvként, evidenciaként, mérceként szolgált. Egy rendkívüli módon gazdag életút után távozott közülünk, s hagyott űrt maga után.

Káté István életét megismerve elmondhatjuk: jellegzetes XX. századi zenetanári életpálya. Szegeden született 1932-ben, muzsikus család sarjaként. Hegedűtanulmányait a szegedi városi zeneiskolában kezdte, Erdélyi Sándornál. Nagyon korán megmutatkozott tehetsége, a klasszikus zene iránti fogékonysága. A XX. század egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, Zathuretzky Ede is felfigyelt kiemelkedő tehetségére, s meghívta őt művészképző osztályába. A háború utáni szegénység és nélkülözés azonban megakadályozta, hogy a fiatal hegedűs nála folytassa tanulmányait.

A Szegedi Konzervatóriumban Várnagy Lajos hegedűművész lett mestere, aki a világhírű Hubay-hegedűiskola tanítását kapta örökül, s adta tovább az ifjú hegedűsnek. Káté István haláláig hálásan emlegette mestere nagyszerű játékát, amelynek részese lehetett az órákon. 1955-ben szerezte meg hegedűtanári diplomáját, és a kor gyakorlatának megfelelően központilag helyezték Veszprémbe. Mintha a sors akarta volna, hogy egy ilyen kvalitású művésztanár telepedjen le abban a városban, ahol a világhírű hegedűvirtuóz, zenepedagógus, Auer Lipót született. Az az Auer Lipót, akiről Yehudi Menuhin nemes egyszerűséggel mondta: belőle nőttek ki a XX. század hegedűiskolái. Ha arra gondolunk, hogy az orosz hegedűiskola alapítójaként tiszteli, de növendéke volt Amerikában Jasha Heifetz, Misha Elmann és még sokan, nem is tűnik túlzásnak.

Auer szülővárosába érkezett Káté István révén a Hubay-iskola. El kell mondani, hogy a kettő közös gyökereket ápol, hiszen mindketten Joachim József növendékei voltak. Káté István, a kiváló tanár és előadóművész a Veszprémi Szimfonikus Zenekar koncertmestere is lett, s már az első évben vonósnégyest, majd feleségével - Lantos Magdával, a zeneiskola kiváló zongoratanárával - zongoraötöst alapított.

Vérbeli pedagógus volt, aki nem az egyetemen, nem az órán tanulta, hogy a jó tanár mindent oda kell hogy adjon tanítványainak, együtt kell élnie, együtt alkotnia, lélegeznie velük. A tanítás megszállottjaként, az idő múlását észre sem véve, számolatlanul zajlottak nála a hegedűórák, ahol is csak a tiszta zenei megoldások számítottak. Megalkuvás nélkül, fáradhatatlanul vezette tanítványait a jó és a szép felé, s bár eközben kemény szavak is el-elhangzottak, de mindig tudták, ez nem nekik szól, hanem annak, amit és ahogy játszottunk. Az óra végén aztán ennek tanúbizonyságát is adva jöttek a beszélgetések, a jókedv és a barátság.

A tanítás és az előadó-művészet mellett fontosnak tartotta, hogy a zenei képzés összefogásában, fejlesztésében is részt vegyen. Közel harminc évig volt a Csermák Antal Zeneiskola igazgatója, ahol jelenleg is tanítanak növendékei. Érdemeket szerzett a zeneiskola zenei régióközponttá válásában, részt vett a Magyar Zeneiskolák Szövetségének megalapításában. Tanítványai révén - akik megtanulták és komolyan vették a zenész pedagógiai elkötelezettségét - nőhetett ki a Zeneművészeti Szakközépiskola Veszprémben.

Káté István valóságos "paidagógoszként" komolyan felvállalta a kísérő szerepét tanítványai mellett az első hegedűleckéktől a pályafutásukon végig. Ez volt az ő küldetése. Ranolder-díjjal, "Magyar művészetoktatásért" díjjal tüntették ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül köszönetet mondok Kováts Péter hegedűművésznek, Káté István egykori tanítványának, a Mendelssohn Kamarazenekar vezetőjének, a veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatójának a rendelkezésre bocsátott adatokért. Kívánok neki és a ma élő generációnak sok erőt, hogy méltóan gondozhassák és folytathassák Káté István, egyben Auer Lipót és Hubay Jenő munkásságát!

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu